Jogtudományi Közlöny, 1869

1869-08-01 / 31. szám

Negyedik évfolyam. 31. Pest, 1869. augusztus 1. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a budapesti, nagy-váradi és kassai ügyvédi egyletek közlönye. esz­t^Q-IS­& Megjelenik minden vasárnap. . Szerkesztői iroda: Váczi-utcza Szentkirályi-féle ház, III. em.­­ Előfizetési dij: Kiadó-hivatal:­­ Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ert. Egyetem-utcza 4-dik szám alatt. tf Jír.^- . A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. Mellékletül egy fél iv gyűjteményéből. a szabályrendeletek A pesti tőzsdebiróság. A polgári törvénykezési rendtartást életbeléptető 1869-ik évi ápril hó -­én kelt igazságügyminiszteri ren­delet első czikke azt mondja, hogy „minden azzal ellen­kező törvény vagy szabályrendelet hatályon kivül létetik." Hogy ezen intézkedés a pesti tőzsdei választott biróság eljárási szabályaira is vonatkozik, kétséget sem képezhet, mert a tőzsdei választott bíráskodásnak eddigi eljárási szabályai és hatálya nem szokásjogon, hanem egyenesen a volt m. kir. udvari kanczelláriának 1865-ik évi szt. Jakab hó 27-én 11,038. sz. a. kelt rendelvényén és a m. kir. helytartótanácsnak 1865-ik évi október hó 16-án 67,265. sz. alatt kelt intézvényén alapultak; ez pedig nem egyéb mint felterjesztés alapján kellt sza­bályrendelet, miután a megkeresések teljesítése tekinte­tében a közhatóságokat is kötelezte. Ezzel tehát véget ért a pesti áru- és értéktőzsde rendszabályainak 24 —31. §§-aiban körülírt statariális bíráskodás, mely az utóbbi időkben már igen sűrű és indokolt panaszokra adott alkalmat. Megjegyzem, hogy statariálisnak ezen eljárást nem gyorsasága miatt nevezem, melyet csak pártolni lehet, hanem azért, mert úgy a kellő védelmet, mint a jog­orvoslatokat is lehetetlenné tette. A tőzsdei választott bíróság tovább is működhetni fog ugyan, de kötve lesz praecisebb szabályokhoz, me­lyek az elhamarkodást kissé akadályozni fogják. Annyi joggal, mint a pesti tőzsdebíróság eddig volt felruházva, nem is birt még soha bíróság rendes jog­államban. Védelem kizárása mellett hozott határozatai ellen a rendszabály 29-ik §-nál fogva sem a törvény rendes útjára való térés, sem felebbezés, sem más törvényes eszköz nem volt megengedve. Ez persze most nagy változást szenved, mert a polg. trv. rendt. ezentúl irányadó 509. §-sa csak a felebbezést és perújítást zárja ki, de megengedi világosan a semmi­ségi panaszt, — és hallgatólag a törvény rendes útjára való térést. S kellett is, hogy változást szenvedjenek a tőzsde­bíráskodás eddigi szabályai, mert a gyakorlat bebizonyí­totta, hogy a tőzsdei választott bírák infallibilitása is egyedül csak a körülmények és egyénekhez képest való­sult. A jó törvénykezésnek pedig nem csupán az a fel­adata, hogy a peres kérdések gyorsan elintéztessenek, hanem hogy jól s az igazságnak megfelelőleg is. S ez minden jogorvoslat nélkül teljesen lehetetlen, mert „tévedni emberi dolog" s a tőzsdéről is el lehet mondani: Peccatur in ecclesia et extra. Némi tájékozásul leszek oly bátor kiemelni azon főbb szabályokat, melyeket az uj törvény megváltoz­tatott. Igy p. o. a hatályon kívül helyezett tőzsdei rend­szabályok 24. § sa szerint a tőzsdei vál.­bíróság illetékes volt minden üzletekre nézve, melyek a tőzsdén, vagy pedig azonkivül a tőzsdei szokásjogok, vagy ottani vá­lasztott bíróságra hivatkozólag kötöttek. A p. t. rendt. 496-ik §-sa szerint ellenben a szerző­désnek, melyben a választott biróság kiköttetett, mindig írásban szerkesztve,­­ és abban a per tárgyának, valamint minden jogviszonynak, melyre a választott biróság ha­tásköre kiterjed, tüzetesen kijelölve kell lennie. Továbbá A tőzsdei rendszab. 28-ik §-sa szerint a választott birák ítélet hozásukban minden a perrendtartásban előírt formaságoktól mentek voltak. A p. t. rendt. 505-ik §-sa ellenben határozottan azt rendeli, hogy a t. rendt. szabályai a választott birósá­gokról szóló fejezetben foglalt eltéréssel, a választott bíróság eljárásában is zsinórmértékül szolgálnak. Végre A tőzsdei rendszab. 29-ik §-nál fogva a választott bíróság ítéletei végrehajtási érvénynyel bírtak. A p. t. rendsz. 510-ik §-sa ellenben azt mondja, hogy a választott bíróság a végrehajtást se el nem ren­delheti, se nem foganatosíthatja, hanem azt a nyertes félnek a törvénykezési rendtartás általános szabályai szerint a rendes bírói közhatóságnál kell kieszközölnie. Csak ezen főbb változásokat hoztam fel, a többieket, melyek csak az eljárás menetére vonatkoznak, s úgy sem érdeklik általánosan az egész olvasó­közönséget, mellőzendőknek tartottam. Hogy a tőzsdei rendszabályoknak a választott bí­ráskodásra vonatkozó szabályait némely tekintetekben változtatni kellett, magam is beláttam, mert azok az önkénynek és elhamarkodásnak igen tág tért engedtek; de azért egy cseppet sem örvendhetni annak, hogy azok ennyire meg lettek nyirbálva, mert a p. t. rendtartásban előírt választott birósági eljárás — melynek értelmében a tanúkihallgatás, becslés, birói szemle, eskükivétel csak megkeresés útján eszközölhető — annyira nehézkes és komplicált, hogy a perek rendes bíróság útján sokkal hamarább lesznek lefolytathatók, mint választott bíróság előtt. S ez a pesti tőzsdének oly nagy lendületet vett forgalmának aligha ártalmára nem lesz. Kell, hogy az ország fővárosának tőzsdéje — a külfölddek­ felette fontos és nagy forgalmánál fogva — némi kiváltságokkal bírjon, s ne legyen kénytelen bírás­kodását a rendes p. t. rendtartás szabályainak békéiba szorítani. Ilyen kiváltságokkal a külföld jelentékenyebb tőzsdéi mind bírnak. S azért czélszerű volna, ha a pesti tőzsde részére is külön szabályzat adatnék ki, melyen

Next