Jogtudományi Közlöny, 1875
1875-06-30 / 26. szám
Tizedik évfolyam. 26. sz. Budapest,1875. jun. 30. IRODA: üllői-ut 1-s. sz. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY KIADÓCL I Kolozsvári és Temesvári SZERKESZTŐI I II II ELŐFIZETÉSI DIJ: félévre ... 6 frt negyedévre 3 „ II. emelet. UUUi UUUmiÉÉi * KUEUmuUII* A MEGRENDELÉSEK HIVATAL: 4-dik szám alatt. Megjelenik minden szerdán, a szerkesztőhöz. TARTALOM: Van-e az egyoldalú ígéretnek kötelező ereje? Dr. Katona Mór, jogtanár úrtól. — A gyámhatóság szervezése és teendőik. Travnik József, budai kir. tervszéki biró úrtól. — Jogirodalom. Dr. Farkas Lajos, egyet, tanár úrtól. — Indokolás. — Törvénykezési szemle. Észrevételek „a végrehajtási jog egyik hiánya" czimü czikkre. — Különfélék, a kiadó hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve EGYETEM-UTCZA ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési felhívás „JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY"-re. Lapunk olvasóit, kiknek előfizetési ideje e hó végén lejár, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehetőleg rövid időn szíveskedjenek eszközölni, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Az előfizetések postautalványnyal legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre (egyetem-utcza 4.sz.), a Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet hírlapkiadó-hivatalába intézendők. A „Jogtudományi Közlöny" kiadó-hivatala. Van-e az egyoldalú ígéretnek kötelező ereje? (Folytatás.) 2. A sántító jogügylet. (Negotium clandicans.) Itt a sántító jogügyletek főesetére történik vonatkozás, a midőn t. i. egy serdült gyámjának beleegyezése nélkül reá nézve terhes jogügyletet köt. A római jogban ezen ügyletek kettős irányban tárgyaltatnak; az egyik nézet nyomán az ügylet megáll, de csak az egyik, az önjogú félre nézve, csak őt köti ezen adás-vevés vagy bérlet, és az ebből átvállalt kötelességek, a pupillus ment marad minden köteléktől, csakhogy teljesítésre nem indíthat keresetet, míg ő maga nem teljesít. Savigny és Puchtal szerint pedig az ily ügylet viszonylagosan semmis, a kiskorúra nem kötelező, a másik félre azonban fenáll az mindaddig, mig a gyám az ügylet léte vagy nem léte fölött határoz. A positiv jog következően nyilatkozik: A porosz Landrecht I. 5. §. 11. Soll eine Person welche durch Willenserklarungen nur Vortheile zu erwerben fähig ist, durch einen von ihr geschlossenen Vertrag zugleich Lasten übernehmen, so hangt die Giltigkeit des ganzen Vertrags von der vormundschaftlichen Genehmigung ab. §. 12. So lange der Vormund sich noch nicht erklart hat, kann der andere Theil von dem Vertrage nicht zurücktreten. §. 13. Doch steht demselben zu allen Zeiten frei, dem Vormund eine Frist zubestimmen, binnen welcher 1 Lásd Arndts : Pandekten 234. §. Si quis a pupillo sine tutoris auctoritate emerit, ex uno latere constat contractus. 2 Lásd Savigny System III. 40. ós 41. lap. Puchta Pandekten 232. §. er sich über die Ertheilung oder Versagung seiner Genehmigung erklaren müsse. Az osztr. polg. törvénykönyv 865. §. Personen, welche von einem Vater Vormund oder Curator abhangen, können zwar ein blos zu ihrem Vortheile gemachtes Versprechen annehmen, wenn sie aber eine damit verknüpfte Last übernehmen, oder selbst etwas versprechen, hangt die Giltigkeit des Vertrages von der Einwilligung des Vertreters, oder zugleich des Gerichtes ab. Bis diese Einwilligung erfolgt, kann der andere Theil nicht zurücktreten, aber eine angemessene Frist zur Erklarung verlangen. Ezen szabályozás teljesen megfelel a dolog természetének. Siegel ezen ügyletre is alkalmasnak találja az általa felállított elméletet. Az egyik önjogú fél ígérete ugyanis megfelel az ajánlatnak; ezen ígéret — habár a másik oldalról semmi kötelem sem áll ellenében, a törvény által mint adott szó visszavonhatlannak nyilváníttatik azon okból, hogy ha a gyám a gyámolt által kezdeményezett ügyletet gondos megvizsgálás után előnyösnek találná, lehetővé váljék a fenálló ígéretet elfogadni, azaz beleegyezése által a jogügyletet perfectióra emelni. A gyám nyilatkozatáig az önjogú fél kötve van ugyan ígéretéhez, úgy, mint az ajánlattevő, bizonyos ideig szavától el nem állhat, de nincs még kötelezve szolgáltatásra, s meglehet, hogy arra soha sem is lesz, mert az ügylet érvénye a gyám jóváhagyása, illetőleg elfogadása által eszközöltetik, mi okból az ügylet csak az elfogadási időpontban tekintetik létrejöttnek. Szerinte tehát az ügylet mint olyan semmis, az egyoldalú ígéret csak szótartásra kötelez, ügyletté az csak az elfogadás, illetve jóváhagyás által válik. Ezen felfogással ellentétben Unger nem tagadja ugyan, hogy a sántító jogügylet construálása így is gondolható, de nem felel az meg a positív törvény intézkedéseinek, mely szerint a gyámolt által a jogügylet tényleg csakugyan létrejött, de jogi érvénye függőben marad mindaddig, míg a lét vagy nem lét iránt a gyám nem határoz. Ezen időpontig az önjogú szerződő fél kötve van a szerződéshez. Ha a gyám a szerződést helybenhagyja, úgy ez ex tunc, azaz a gyámok által való megkötés időpontjától fogva érvényes. Ez szoros folyománya a relativa nullitas-nak, melyet az osztrák ugy, mint a porosz és szász törvénykönyvek követnek. 2 De gyakorlati szempontból is előnyösebb, nem ut- 1 Lásd Unger ismertető czikkót a Zeitschrift fiir das Privát- u. öffentliches Recht der Gegenwart. I. köt. II. füz. 367. 1. 2 Lásd Dernburg Lehrbuch des preuss. Privatrechts 131. lap ós a szász törvénykönyv 787. §-át.