Jogtudományi Közlöny, 1876
1876-06-30 / 26. szám
11 SZERKESZTŐI IRODA: üllői út 1. sz., III. emelet. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN, KIADO-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz, a Kolozsvári és Temesvári ügyvédi kamarák hivatalos közlönye. TARTALOM: A jogászgyűlés állandó bizottságának jelentése a jogfejlődésről. — Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. Teleszky István úrtól. — Adalékok a jogok birtokához. Dr. Sipos Árpád, jogtanár úrtól. —A nemzetközi telekkönyvi statisztikáról. Zlinszky Imre, kir ítélőtáblai biró úrtól. — Törvénykezési szemle. Birói határozatok bírálása. Dr. Imling Konrád, kir. tszéki biró úrtól. — Az ügyvédi rendtartás hiányai. Radenich János, ügyvéd úrtól.— Egy illetékességi eset. Sztehlo Kornél, ügyvéd úrtól.— A kielégítési sorrend kérdéséhez. Dr. Rajner Gyula, ügyvéd úrtól. A jogászgyűlés állandó bizottságának jelentése a jogfejlődésről. Tisztelt közgyűlés! Suzamos idő telt el, mióta utolsó jelentésünket a tisztelt közgyűlés elé terjesztettük; kedvezőtlen viszonyok és különösen a bírósági szervezetben beállott mélyenható változások késztettek bennünket a már múlt évi szept. hóra egybehívott hatodik jogászgyűlés üléseit elnapolni, s bár a törvényszékek tömeges megszüntetése folytán még a jelen pillanatban is nélkülöznünk kell tagjaink jelentékeny számának tettleges részvétét, mégis alapszabályainkhoz képest annál kevésbé tartottuk lehetőnek a jogászgyűlés üléseinek további elodázását, mert fontos kérdések tűzettek ezen jogászgyűlés napirendjére, melyeknek mielőbbi megoldását mindnyájan óhajtjuk, s melyeknek helyes megoldása, reméljük, gyümölcsét ép ugy megtermi, mint már több üdvös eszmének e helyütt történt megpendítése és tüzetes megvitatása. A kereskedelmi, a közjegyzői és ügyvédrendtartási törvény alapját a magyar jogászgyűlés vetette meg és ha tevékenységünknek egyéb eredményére nem utalhatnánk is, e három törvény maga elég volna arra, hogy büszkén tekinthessünk vissza a jogászgyűlés eddigi működésére. Ugyanezt mondhatjuk a váltó-törvényjavaslatra, mely valószínűleg akkorra, mire e jelentésünk előterjesztetik, szintén törvénynyé lesz. Sajnos azonban, hogy a jogreform terén nem constatálhatjuk mindenben az illetékes tényezők együtthaladását velünk, sőt azt látjuk, hogy a reformok ügye ma még inkább mint valaha a pénzügyi helyzet kényszere alatt áll. Az ötödik jogászgyűlés óta a tárgyalás különböző stádiumaiban levő javaslatok legnagyobb része a jelzett irány kifolyásai. A békebírákról szóló törvényjavaslat például, úgy amint az a képviselőház elé terjesztetett, élénken tanúskodik arról, hogy a jogászi állásponttal feladatnak a hosszas küzdelmek között keresztülvitt elvek is, melyeknek következetes fejlesztésében rejlik a siker biztosítéka. Ily körülmények között a gyökeres és tervszerű jogreform terén örvendetes haladást csak részben jelezhetünk. Az anyagi büntető törvénykönyv tervezete már a képviselőház jogügyi bizottságának beható tárgyalási anyagát képezi ugyan, a büntetőeljárás tervezetének elkészültéről vagy legalább munkálatba vételéről azonban nem hallani semmit, holott az anyagi büntetőtörvénykönyv életbeléptetése az eljárás egyidejű korszerű szabályozása nélkül nagy mértékben csökkentheti azon üdvös hatást, melyet különben egy szerves anyagi büntető-törvénykönyvtől várunk. Az általános magánjogi törvénykönyvről 1874-ben jelenthettük, hogy annak minden része munkába vétetett, a munka előhaladásának ellenben máig semmi nyoma; a polgári perrendtartás újjáalakítása is csak különböző kísérleteknek volt tárgya, anélkül, hogy ez irányban eredményre utalhatnánk. Nem mellőzhetjük azonban hallgatással, hogy az utolsó jelentésben felemlített javaslatok és törvénytervezetek a tárgyalások különböző stadiumait meghaladva legnagyobb részben már törvényekké lettek ; ilyenek : az 1874. évi xv. tcz., az 1871. xxxi. tcz. 24. §-ának módositásáról; a xvi. a váltóhamisítás esetében követendő eljárásról; a xvii. a főváros pesti része telekönyveinek átalakításáról és kiegészítéséről; a XVIII. a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről; a XXII. a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról; a xxiii. a nők teljeskorúságáról; a xxiv. a birói gyakorlati vizsgálatról; a xxxiv. az ügyvédi rendtartás tárgyában; a xxxv. a kir. közjegyzőkről; Előfizetési felhívás aJogtudományi Közlönyére. Lapunk olvasóit, kiknek előfizetési ideje e hó végén lejár, felkérjük, hogy további megrendeléseiket lehetőleg rövid időn szíveskedjenek eszközölni, nehogy a lap küldésében fennakadás történjék. Új előfizetőink szíveskedjenek megrendelésüknél nevüket, lakhelyüket s az utolsó postát világosan, olvashatólag kiírni. Régi előfizetőink legczélszerűbben járnak el, ha czímszalagjukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik alulírott kiadóhivatalnak. A « Jogtudományi Közlöny » kiadóhivatala.