Jogtudományi Közlöny, 1879
1879-05-30 / 22. szám
Tizennegyedik évfolyam. 17. SZ. Budapest, 1879. április 25. 1/99 ilf. KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Wesselényi utcza 4. sz., I. em. Megjelen minden pénteken. KIADO-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. . .. . . ... lejevre p irt Elofizetesi dij: negyedévre _3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőkhöz. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: Keleti jogviszonyok. Herich Károly úrtól. — A nyilvános gyülekezetek és a politikai egyletek rendőri joga. Dr. Fekete Gyula kir. törvényszéki biró úrtól. — Az ügyvédi rendtartás átvizsgálásához az ügyvédi munkadíjnak hiányzó jogvédelem tárgyában. Jekel Gyula h. ügyvéd úrtól. — Telekkönyvek mellett telekkönyvön kívüli állapot. Bodó István ügyvéd úrtól. — Az ujonszállítás előli szökés esetén való bűnösség. Bauer János kir. törvény biró úrtól. MELLÉKLET : Curiai határozatok. Az 1878-ki évfolyamnak még rendelkezésünkre álló teljes számú példányai 8 forintért, a jul.—deczemberi példányok 4 forintért, a folyó év teljes számú példányai pedig a rendes előfizetési ár mellett még megrendelhetők. Keleti jogviszonyok. VI. Reformjavaslatok. A keleti jogviszonyok tüzetes tanulmányoársa hazánkban is napról-napra fontosabbá válik. Egyrészt a közlekedési eszközök fejlődése követeli ezt. Romániába már megnyílt az egyenes vasúti összeköttetés, mely a Vaskapunál fenforgó akadálynál s a téli idény természeténél fogva sokkal nagyobb mérvben biztosítja és állandósítja a forgalmat, mint a Dunagőzhajózás. Magyarországnak közgazdasági viszonyai sok tekintetben érdekkapcsolatban állanak Romániával, Bolgárországgal, Szerbiával és Boszniával. Sok igazat mond és sok követésre méltó útmutatást ad e részben GYÖRGY ENDRE «Keletre magyart czímű pályakoszorús műve. Keleti szomszédjaink iránt jobban és átalánosabban kellene érdeklődnünk, mint eddigelé. A gazdasági érdekek fejlődése pedig szoros összefüggésben áll az igazságügyi viszonyokkal. Másrészt szem előtt kell tartani, hogy a berlini szerződés megváltoztatta az államjogi viszonyokat a Balkán-félszigeten. Románia, Szerbia és Montenegró suverán államokká lettek. Bosznia és Herczegovina monarchiánk közigazgatási hatáskörébe estek. Az igazságügyi állapotok Európának összes keleti országaiban sürgősen követelik a reformálást. Minél sűrűbb és bensőbb érintkezésbe kerülnek ez országok az előrehaladottabb államokkal, annál kevésbbé tarthatók fen a középkori igazságügyi institutiók. A consularis jurisdictio pedig, mint már láttuk, középkori intézmény, melynek fenállnia lehetett, sőt kelletett —laute de mieux. És mindaddig, míg a törvénykezésnek ezen alakját nem sikerül felcserélni jobb szervezet által, továbbá is fen kell tartani azt. Nevezetesen Romániában, Szerbiában és Bulgáriában szigorúan kell őrködni a felett, hogy a capitulátiók által biztosított s azóta számtalanszor szentesített jogi helyzetünk épen tartassék és kellően tiszteltessék A consularis jurisdictio kérdése élénken foglalkoztatja az európai kormányokat. Legújabban törvényjavaslat készült e tárgyra vonatkozólag Németországban. Állandó programmpont gyanánt látjuk azt egy tudományos készültségénél fogva hatalmas társulat működésében. E társulat neve: «Association for the reform and codification of the law of rations». Keleti jogviszonyokkal komolyan foglalkozni nem kényelmes dolog. Nincs arra kézi könyv. Nem lehet kitérni a római jogra s onnan levezetni a tételeket. Keresni és kutatni kell az adatokat sok fáradsággal és áldozattal. A nemzetközi jog reformjára és codificátiójára alakult nemzetközi társulat Bruxelles városában keletkezett 1873. évben. Azóta évenként gyűléseket tartott: Genf-ben, Haagban, Bremen-ben, Antwerp-ben és Frankfurt am Main-ban. A legutóbbi ülésen részt vett Környei Ede, e ritka készültségü és finom tapintatú budapesti ügyvéd. Frankfurtban minden világrész volt képviselve és pedig leghivatottabb szakemberei által. Huszonöt állam hivatalból küldött volt ki képviselőt, többek közt China és Japán is. A frankfurti évkönyv e napokban lett közzétéve. (Report of the sixth annual conference, held at Frankfort on the Main.) E gyűlés alkalmával Kuo-Taj-In, a chinai császárságnak angolországi követe a következő beszéddel mutatta Ot O be magát: «A nemzetközi jog régóta létezett. Külön tudományt azonban nem képezett egészen a tizenhetedik századig, amidőn azt az európai nemzetek követni kezdték. Az európai vidékek a legutóbbi két század alatt naponkint haladtak nemzeti jólétben és közmivelődésben.» «Habár a nemzetközi jog reformjára és codificátiójára alakult társaság még igen fiatal intézmény, mégis annak feladata igen nagy, miután abban áll, hogy valamennyi kormány és nemzet javára a törvényeket javítsa.» «Chinában a közigazgatási rendszer sok tekintetben el elüt minden európai állam rendszerétől. China nincs azon helyzetben, hogy a nemzetközi jogot egyszerre elfogadja. China a más vidékekkel való diplomatiai és kereskedelmi viszonyzataiban eddig nem igen tarthatta magát a nemzetközi joghoz. Forró óhajtásom, hogy ezen tudománynyal megismerkedjem, mivel jótékony hatást várok tőle hazámra.» Woogeno Kagenori, a japáni császárságnak angolországi követe pedig a következőket mondta : «Megragadom ezen első alkalmat abbeli örömöm ém és szerencsém kifejezésére, hogy ezen dicséretes és hasznos társulatnak tagja lehetek. Czélzatai e társulatnak, valamint a működéséből eredő jótétemények kosmopolitius természetűek. Helyesen választatnak ennélfogva tagjai a világ valamennyi nemzetei sorából. Hazám, bár rég ismeri a társasulás eszméjét, mégis csak legújabban (az ötvenes évek óta) jött érintkezésbe az európai nemzetekkkel. Annál készebb arra, hogy a nemzetközi tapasztalat tételeit tanulmányozza és elsajátítsa s ezért ezen congressusnak vitáit nagy örömmel és érdeklődéssel fogom hallgatni.» o o ((Hazámat illetőleg két főkérdést bátorkodom a tisztelt társulat tudomására hozni». «Az első abban áll, hogy császári kormányunk a külkereskedelem javítására czélzó minden reformban akadályozva van. Jelenleg minden nemzet, mely szerződéses