Jogtudományi Közlöny, 1880

1880-05-28 / 22. szám

Tizenötödik évfolyam. 2­5. SZ. Budapest, 1880. junius 18. SZERKESZTŐI IRODA: Wesselényi­ utcza 4. sz., I. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: „egyedévre " 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNY­EK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : A nyilvános és közvetlen szóbeliség". Zlinszky Imre úrtól. — Böngészet az uzsora-kérdés tárgyában. Zaary József, köz-és váltó ügyvéd úrtól. — Törvénykezési szemle : Mutatványok az 1877. évi XXII. t. cz. gyakorlati alkalmazásáról, annak negyedik életévé­ben. Berg böffen Vilmos m.-szigeti ügyvéd úrtól. — Egy aljárás­biró a vidéken. Vértess­y Iván h. ügyvéd, úrtól. MELLÉKLET : Telekkönyvi Közlöny. — Curiai határozatok. A nyilvános és közvetlen szóbeliség. m­. Összefoglalva tehát a múlt czikkben mondottakat, ha a szóbeliségnek más haszna nem lesz is, mint hogy az alaki igazságszolgáltatás helyett a bíró az anyagi igazság kinyomozására törekszik, s nem forma­szerű, hanem materiális igazságot szolgáltat. A­mennyire emberileg lehető, tehát az nyer, kinek igaza van, nem az, kire a forma reá passzol, minthogy továbbá képtelen bíró csak nagyon kivé­telesen nagy takargatás s protektio mellett, képtelen ügyvéd pedig épen nem létezhetik, minthogy a nyilvánosság által a revolver­s orgyil­kos ügyvédi fogásoknak el kell némulni, mi társadalmi tekintben is rendkívül fontos vívmány fog lenni. De ez is csak úgy lesz, ha a törvény az igények­nek meg fog felelni. o . A közvetlen szóbeliségnél nem lehet egy törvényt kiválasztani mintául, s azt követni minden phasisaín keresztül p. o. annál az oknál fogva, mert, hogy e tör­vény jó, évtizedeken át számos tanújeleit adta. Mert a szóbeliségnél oly sok függ a nép viszonyaitól, vagyo­nosságától, műveltségétől, közlekedési eszközeinek minő­ségétől, másrészről attól, hogy az ügyvédi kar nemes hivatása érzetének mily fokán áll, hogy azt szem elől téveszteni nem lehet, mert ellenesetben a behozandó perrendtartásból a legnagyobb kalamitások fognának származni. Így p. o. a franczia perrenddel meg vannak elé­gedve nemcsak Francziaországban, hanem meg voltak p p . o elégedve a Rajna mellékén is, hová pedig erőszakkal hozatott be, meg voltak elégedve elannyira, hogy ma, midőn a nagy tudományos apparátussal kidolgozott né­met perrend van náluk hatályban, visszakívánják a fran­czia perrendet. Pedig ha a franczia perrend, úgy mint van nálunk behozatnék, behozatala egyenlő lenne az igazságszolgáltatás tönkretételével. Sok hasznos anyag van, a franczia perrenddel, mely szemben a német per­rendek gyakran nehézkes szabályaival, sikerrel lesz be­illeszthető, de recipiálni ezt és oly kevéssé lehet, mint más perrendet, mert a különböző viszonyok egy kalap alá nem vonhatók. Maguk a németországi perrendek is több lényege­sen különböző rendszerek szerint készíttettek. Ezeket a német egység ugyan eltörölte, behozván az általános német perrendet, mely azonban hatályának első éveiben nem sok sikert mutathat fel. Alig van állam, mely a maga — szóbeliség alapján készült — perrendét ne sóhaj­taná vissza. A szóbeliség czélja az anyagi igazság kiszolgálta­tása, s épen azért nehéz a czélnak megfelelő szabályok alkotása. A közvetlen szóbeliség nem czél, hanem csak eszköz a czél elérésére. A czél csakis az lehet, csakis annak szabad lennie, hogy az anyagi igazság kinyomo­zása lehetőleg elérhetővé váljék, és minthogy ez csak a közvetlen szóbeliség által érhető el, természetes, hogy a czél elérésére szolgáló eszközt a szóbeliségnek kell - e képeznie. Ámde ez nem zárja ki azt, hogy azért az írás min­den döntő befolyástól megfosztassék. A minthogy az írásnak az egyes perrendek kisebb-nagyobb tért enged­nek is. E kérdésnél első­sorban azon különböző rendsze­reknek kell szemünkbe tűnnie, melyek az előkészítő per­iratok, s azoknak a tárgyalások további folyamára való befolyásuk tekintetében előtérbe lépnek. Így a franczia perrend szerint az előkészítő perira­tok igen alárendelt szerepre vannak utalva, azok a bíró­ság minden közbenjötte nélkül, az ügyészek (avue) között a bírósági végrehajtó közbenjötte mellett cseréltetnek, s a perre való minden befolyás nélkül, kizárólag a felek­nek az általuk használtatni kívánt bizonyítékok felőli értesítésre, s igy arra, hogy azok a szóbeli tárgyalásra lehetőleg elkészülve jelenjenek meg, számítvák. A német perrendeknek a franczia perjogtól való egyik lényeges eltérése, mindjárt az előkészítő perira­toknál jelentkezik, s a tárgyalás alapját maga a kereset képezi, az írásbeli periratok pedig kiegészítő részei a bírósági ügyiratoknak, melyek a mellett, hogy a felek informatiójára szolgálnak, a bírói eljárásnál — a legtöbb újabb német perrend (így a hannover­i, württembergi per­rend, továbbá német és szász perrend javaslat) szerint oly keretnek tekintendők, melyen belül kell a szóbeli tárgyalásnak mozognia. Ez irány foglalt helyt még hatá­rozottabban az osztrák javaslatban is. Glaser, kinek mi­nisztersége alatt látott tudvalevőleg napvilágot az osztrák javaslat, ugyanis az elsők közé tartozott, ki amaz irány ellen, hogy az irás a szóbeli perben minden jelentősé­gétől megfosztassék küzdött, s az írásnak a szóbeli per­ben való jelentőségét meggyőzőleg fejtegette. Azonban az írás jelentősége nemcsak az előkészítő periratokra szorítkozik, még másutt is előtérbe lép, neve­zetesen a szóbeli tárgyalásnál, hol igen fontos kérdés az, hogy a felek szóbeli előadásai irományszerűleg meg­állapittassanak e és mennyiben? A szóbeli előadások megállapítása történik némely törvények folytán a törvényben meghatározott szabályok szerint, míg más törvények ezt egészen a bíróság belá­tására bízzák. Egyik törvény szerint továbbá az ily írás­beli megállapítás csak a fél kérelmére, a másik szerint minden esetben hivatalból történik. Így különbözők a megállapítás eszközei is. Lehetnek azok a felek által szerkesztett írásbeli beadványok, vagy a bíróság közben­lötte mellett felvett jegyzőkönyvek stb. E fontos kérdés azonban nem volt a perrendekben

Next