Jogtudományi Közlöny, 1880
1880-05-28 / 22. szám
Tizenötödik évfolyam. 25. SZ. Budapest, 1880. junius 18. SZERKESZTŐI IRODA: Wesselényi utcza 4. sz., I. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: „egyedévre " 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : A nyilvános és közvetlen szóbeliség". Zlinszky Imre úrtól. — Böngészet az uzsora-kérdés tárgyában. Zaary József, köz-és váltó ügyvéd úrtól. — Törvénykezési szemle : Mutatványok az 1877. évi XXII. t. cz. gyakorlati alkalmazásáról, annak negyedik életévében. Berg böffen Vilmos m.-szigeti ügyvéd úrtól. — Egy aljárásbiró a vidéken. Vértessy Iván h. ügyvéd, úrtól. MELLÉKLET : Telekkönyvi Közlöny. — Curiai határozatok. A nyilvános és közvetlen szóbeliség. m. Összefoglalva tehát a múlt czikkben mondottakat, ha a szóbeliségnek más haszna nem lesz is, mint hogy az alaki igazságszolgáltatás helyett a bíró az anyagi igazság kinyomozására törekszik, s nem formaszerű, hanem materiális igazságot szolgáltat. Amennyire emberileg lehető, tehát az nyer, kinek igaza van, nem az, kire a forma reá passzol, minthogy továbbá képtelen bíró csak nagyon kivételesen nagy takargatás s protektio mellett, képtelen ügyvéd pedig épen nem létezhetik, minthogy a nyilvánosság által a revolvers orgyilkos ügyvédi fogásoknak el kell némulni, mi társadalmi tekintben is rendkívül fontos vívmány fog lenni. De ez is csak úgy lesz, ha a törvény az igényeknek meg fog felelni. o . A közvetlen szóbeliségnél nem lehet egy törvényt kiválasztani mintául, s azt követni minden phasisaín keresztül p. o. annál az oknál fogva, mert, hogy e törvény jó, évtizedeken át számos tanújeleit adta. Mert a szóbeliségnél oly sok függ a nép viszonyaitól, vagyonosságától, műveltségétől, közlekedési eszközeinek minőségétől, másrészről attól, hogy az ügyvédi kar nemes hivatása érzetének mily fokán áll, hogy azt szem elől téveszteni nem lehet, mert ellenesetben a behozandó perrendtartásból a legnagyobb kalamitások fognának származni. Így p. o. a franczia perrenddel meg vannak elégedve nemcsak Francziaországban, hanem meg voltak p p . o elégedve a Rajna mellékén is, hová pedig erőszakkal hozatott be, meg voltak elégedve elannyira, hogy ma, midőn a nagy tudományos apparátussal kidolgozott német perrend van náluk hatályban, visszakívánják a franczia perrendet. Pedig ha a franczia perrend, úgy mint van nálunk behozatnék, behozatala egyenlő lenne az igazságszolgáltatás tönkretételével. Sok hasznos anyag van, a franczia perrenddel, mely szemben a német perrendek gyakran nehézkes szabályaival, sikerrel lesz beilleszthető, de recipiálni ezt és oly kevéssé lehet, mint más perrendet, mert a különböző viszonyok egy kalap alá nem vonhatók. Maguk a németországi perrendek is több lényegesen különböző rendszerek szerint készíttettek. Ezeket a német egység ugyan eltörölte, behozván az általános német perrendet, mely azonban hatályának első éveiben nem sok sikert mutathat fel. Alig van állam, mely a maga — szóbeliség alapján készült — perrendét ne sóhajtaná vissza. A szóbeliség czélja az anyagi igazság kiszolgáltatása, s épen azért nehéz a czélnak megfelelő szabályok alkotása. A közvetlen szóbeliség nem czél, hanem csak eszköz a czél elérésére. A czél csakis az lehet, csakis annak szabad lennie, hogy az anyagi igazság kinyomozása lehetőleg elérhetővé váljék, és minthogy ez csak a közvetlen szóbeliség által érhető el, természetes, hogy a czél elérésére szolgáló eszközt a szóbeliségnek kell - e képeznie. Ámde ez nem zárja ki azt, hogy azért az írás minden döntő befolyástól megfosztassék. A minthogy az írásnak az egyes perrendek kisebb-nagyobb tért engednek is. E kérdésnél elsősorban azon különböző rendszereknek kell szemünkbe tűnnie, melyek az előkészítő periratok, s azoknak a tárgyalások további folyamára való befolyásuk tekintetében előtérbe lépnek. Így a franczia perrend szerint az előkészítő periratok igen alárendelt szerepre vannak utalva, azok a bíróság minden közbenjötte nélkül, az ügyészek (avue) között a bírósági végrehajtó közbenjötte mellett cseréltetnek, s a perre való minden befolyás nélkül, kizárólag a feleknek az általuk használtatni kívánt bizonyítékok felőli értesítésre, s igy arra, hogy azok a szóbeli tárgyalásra lehetőleg elkészülve jelenjenek meg, számítvák. A német perrendeknek a franczia perjogtól való egyik lényeges eltérése, mindjárt az előkészítő periratoknál jelentkezik, s a tárgyalás alapját maga a kereset képezi, az írásbeli periratok pedig kiegészítő részei a bírósági ügyiratoknak, melyek a mellett, hogy a felek informatiójára szolgálnak, a bírói eljárásnál — a legtöbb újabb német perrend (így a hannoveri, württembergi perrend, továbbá német és szász perrend javaslat) szerint oly keretnek tekintendők, melyen belül kell a szóbeli tárgyalásnak mozognia. Ez irány foglalt helyt még határozottabban az osztrák javaslatban is. Glaser, kinek minisztersége alatt látott tudvalevőleg napvilágot az osztrák javaslat, ugyanis az elsők közé tartozott, ki amaz irány ellen, hogy az irás a szóbeli perben minden jelentőségétől megfosztassék küzdött, s az írásnak a szóbeli perben való jelentőségét meggyőzőleg fejtegette. Azonban az írás jelentősége nemcsak az előkészítő periratokra szorítkozik, még másutt is előtérbe lép, nevezetesen a szóbeli tárgyalásnál, hol igen fontos kérdés az, hogy a felek szóbeli előadásai irományszerűleg megállapittassanak e és mennyiben? A szóbeli előadások megállapítása történik némely törvények folytán a törvényben meghatározott szabályok szerint, míg más törvények ezt egészen a bíróság belátására bízzák. Egyik törvény szerint továbbá az ily írásbeli megállapítás csak a fél kérelmére, a másik szerint minden esetben hivatalból történik. Így különbözők a megállapítás eszközei is. Lehetnek azok a felek által szerkesztett írásbeli beadványok, vagy a bíróság közbenlötte mellett felvett jegyzőkönyvek stb. E fontos kérdés azonban nem volt a perrendekben