Jogtudományi Közlöny, 1881

1881-09-16 / 38. szám

38. sz. Budapest, 1881. szeptember 16. I KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetemi utcza 4d ik szám. Előfizetési dij: félévre t írt negyedévre .. 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: Az ajándékozás alkatelemzése. Dr. Dell'Adami Rezső ügyvédtől. — A fiatal kor büntetőjogi jelentősége. Dr. Jellinek Arthur ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle: Illetéktelenül fizetett adó- és illeték visszatérítése. Dr. K. F. ügyvédtől. — A büntetőtörvénykönyv 399. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt kivételes intézkedés, tekintettel a «hivatalvesztés» szónak a törvény 55-ik §-ában meghatározott értelmére. Dr. G. L. törvényszéki jegyzőtől. — Különfélék. MELLÉKLET : Curiai határozatok. Az ajándékozás alkatelemzése. * Ha a jogtannak tudományos jelleget adni, az élet valódi jogi tüneményeit elemezni, megfejteni, azok okaiból általános jogfogalmakat alkotni, azok hatásához képest czélzatos jogszabályokat combinálni akarunk, mellőzhetlen azon gazdasági és lélektani elemek meghatározása, melyek a jogi tüneményeknek úgyszólván reális szövetét képezik. Ez után még kevesen haladtak s nehézségei félreismerhetlenek; de hogy ez a helyes út, bizonyítja az úttörő munkának meglepő eredménye, mely a jogtan egyes részeit teljesen ujan megvilágító és a jogi szempontból megoldhatlan kételyeket és controversiákat egyszerre eloszlatá. Ily kezdeményező munkát például bemutatni és folytatni kívántunk. Tárgyul, mely egyébiránt közömbös, az ajándékozást választottuk mint azok egyikét, melylyel DANKWARDT HENRIK foglalkozott, noha ő — mint minden speciális tanulmányában is — csak néhány elvi tétel megállapítására szorítkozott. E tételek összegezve a következők : ,Az ajándékozás az eddigi önkényü vagyonjogi rendszerekben, melyek mind hamisak, amennyiben nem a forgalmi viszonyok természetes alapjára vannak fektetve, önkényben helyezhető el, akár tulajdonszerzésmód, akár kötelem, akár mindkettő czíme alatt. Csak az általános részbe helyezhető legkevésbbé még e jogrendszerek szempontjából is, mert az nem lehet kétes, hogy az ajándékozás jogilag is distinguált, specificus tartalmú, koncret gazdasági ügylet, és pedig vagyonátruházási, vagyonforgalmi ügylet, mely tehát élők között szerződési jelleggel bír.1 .Amíg csak testi dolgok tekintetnek javakul, addig a donatio is csak ezeknek, vagyis tulajdonnak átruházása. A midőn az úgynevezett testetlen, jogi, sekundár, közvetett javak (Gaius res incorporales , bona civilia) a természetes dolgokkal (bona naturalia) egyenlőképen vagyonértékül elismertetnek, akkor a donatio ezekre is kiterjed. A midőn a dologi érték mellett a tőke vagy munka használati értéke is megkülönböztettetik, akkor az ajándékozás körébe emez is esik." .Ezen a gazdasági élettel haladó fejlődést az ingyenes és terhes átruházásra nézve egyaránt mint minden népnél ugy a római jogtörténetben is szemléljük. A különböző gazdasági fejlődési korszakokból eredő definitiókkal természetesen nem tudtak elbánni azok, kik valamennyit beilleszteni akarok oly egységes pandekta-rendszerbe, mely azon gazdasági különbségeket fel nem tünteti, minek következtében azon téves tanokat állíták fel, hogy a használati érték ajándékozása nem mindig ajándékozás, és egyáltalán az ajándékozásnak csak kivételes esete, holott az tényleg csak az ajándékozási fogalomnak kitágítása volt." ,Ahol a javak csereértéke (dominium) az ajándékozás tárgya, ott a közönséges terhes cserének, a vételnek ellentéte, ahol tőkének vagy munkának termelési szolgálata, használati értéke az ajándékozás tárgya (mandatum, depositum, precarium, commodatum, mutuum), ott a donatio a bérletnek (locatio conductio) ellentéte." ,Az ajándékozás az ajándékozott értéket csak egyik gazdasági alanyról a másikra ruházván át, nemzetgazdasági szempontból indifferens, improductív átruházási ügylet, mi törvényhozási korlátozásának jogosultsága szempontjából felette fontos. ,A magángazdaság szempontjából pedig az ajándékozó részén vagyonérték szándékos megsemmisítését, magángazdasági fogyasztást képez, mint a mező (átruházás nélküli) elidegenítés (derelictio), mi fontos jogkövetkezmények alapja (actio Pauliana). ,A gazdasági jelleg félreismerése folytán a jogászok az ajándékozásnak külön jogi jellegét és difinitióját természetesen hasztalanul keresték, mert a jogszabályok csak az ajándékozás gazdasági fogalmára vonatkozhatnak és csak ex ratione legis zárnak ki bizonyos ajándékozásokat. Ahol e jogszabályok in concreto alkalmazandók, csak azt kell tehát vizsgálnunk, fenforog-e gazdasági értelemben ajándékozás ? és ha fenforog, a concret eset a kérdéses legislatio (pl. revocatio ex ingratitudine) alá vonható-e? (p. o. remuneratoria donatio nem lesz revocálható hálátlanságból, mert a hála előre megvolt a szolgálatban.)" Ezek DANKWARDT tételei. Csakis e gazdasági jelleg nyújt tehát kulcsot arra nézve, mi lehet ajándékozás és nyújt ez által alapot az ajándékozás jogi alkatelemzésére. Említettük a törvényhozók és írók eltérését p. o. a joglemondás (actus liberatorius) tekintetében, melyre nézve az uralkodó helytelen magánjogban azt tartja, hogy nem ajándékozás, mert egyoldalú actus. Hasonló eltérés létez az ajándékozással vegyes ügylet negotium cum donatione mixtum)2 és a szolgálatjutalmazó ajándékozás (remuneratoria donatio) 3 tekintetében, melyek a legnagyobb gyakorlati fontossággal bírnak. Biztos és helyes megoldás mindezekre nézve csakis a gazdasági kriterium segélyével nyerhető. Amennyiben ugyanis az animus donandi és a gazdagítás gazdasági értelemben fenforog, annyiban mindezek teljesen vagy részben (a tiszta, ellenérték, teher nélküli gazdagítás erejéig) ajándékozások, tehát esetleg visszavonhatók, korlátozhatók, ellenigény alapjául elfogadandók, szóval az ajándékozás jellegével, structurájával, tehát functiójával, jogkövetkezményeivel is birnak. A jogi alak ép oly közömbös mint a gazdasági tárgy. A mint utóbbi lehet dolog (tulajdon) és dologi jog (birtok, dologi szolgalom, használat, haszonélve-2. 5. 2. 5. 1. 32. 1. 24. 26. D. 24. 1. Arndts : Pandekten 83. osztrák p. t. k. 935. §. Commentárok : Nippel : VI. 28. sk. lk. Winiwarter IV. 16. 1. Stubenrauch : III. 14. 1. Hasenöhrl i. m. 325. 1. 38. j. szász p. t. k. 1052. 2613. §§. és 1065. §. olasz p. t. k. 1077. art 3 . evictio a teher ellenértékeig. 3 Codice Civile 1051. art., szász p. t. k. 1064. osztrák p. t. k. 940. §. általában ajándékozásnak minősitik. * L. 1880. 41., 43. és 47. sz. Nationalökonomie u. Jurisprudenz II. füzet 46. sz. lk.