Jogtudományi Közlöny, 1890
1890-01-03 / 1. szám
Huszonötödik évfolyam, Budapest, 1890. január JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTOSÉG: Zöldfa=utcza 31 = ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADO-HIVATAL: Egyetem=utcza 4=ik szám. félévre írt Előfizetési dij: negyedévre 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. Tartalom: Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási törvényjavaslatra. HELMBACHER NÁNDOR kir. törvényszéki elnöktől. — Az unitárius házassági jogról. (Válasz Sztehlo Kornél ügyvéd urnak a Jogt. Közl. 40. és köv. számaiban megjelent czikkeire.) KŐVÁRY MIHÁLY kolozsvári ügyvédtől. — Jogirodalom. A tőzsdejáték jelentősége a magyar büntető törvénykönyvben. Irta dr. Gruber Lajos budapesti ügyvéd B—J. — Törvénykezési Szemle. A testületi szellem mint az igazságszolgáltatás garantiája. ——• — A birói ügyviteli szabályok 145. § ához. WILDENAUX JÁNOS sz.-fehérvári kir. törvényszéki birótól. — Az ügyészi jogkör kérdéséhez. Dr. FLTTLER BÁLINT sz.-fehérvári kir. ügyésztől. — Külföldi judikatura. Közli : GOLD SIMON budapesti ügyvéd. — Különfélék. — Nemzetközi Szemle. Melléklet: Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla határozatai. — A jogi szakoktatás reformja. (A Jogászegylet tárgyalásai.) — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási törvényjavaslatra. I. Jogászkörökben is többször hallottam fölemlíteni, hogy a mai korban a törvények szerkesztése nehézségekbe nem ütközik, nem azért, mert — úgy érvelnek — a mai korszakban, minden jogviszonyt szabályozó kimerítő és terjedelmes tételes törvények állnak rendelkezésünkre, és ha az elmélet és judikatúra által elfogadott és megállapított elvek figyelemmel kísértetnek és alkalmaztatnak, kész az új törvény. Hogy a törvényhozónak a bűnvádi eljárási törvény szerkesztésénél, a tudomány által megállapított alapelvekre és a külföldi törvényhozások által elfogadott perrendtartási irányokra és rendszerekre figyelemmel lennie kell, nem vitatott kérdés, de nem az alapelvekben jelentkeznek a törvényszerkesztési legnagyobb nehézségek, hanem az elfogadott alapelveken belül a törvény részletes intézkedéseiben. A nép szokásai, társadalmi és mivelődési viszonyai, de kiváltkép jogi szokásai és meggyőződései képezik azon sarkpontokat, amelyekre a törvényhozó tartozik kiváló figyelemmel lenni, s oly módon intézkedni, hogy a közczélok elérését megvalósítsa, anélkül, hogy a polgárok jogain csorbát ejtsen, vagy szabad cselekedeteiket korlátozza. Helyesen mondja a törvényjavaslatnak indokolása: «csak a szerves kapcsolat a nép életével és jogi meggyőződéseivel adja meg a törvénynek igazi életerejét és üdvös hatásának biztosítékait...» Volt már alkalmunk tapasztalni, hogy a nép sajátos viszonyaihoz nem alkalmazkodó törvény mily káros befolyást gyakorolt az igazságszolgáltatás menetére. Az új bűnvádi törvényjavaslat figyelemmel van népünk életére és jogi meggyőződéseire, jobb mint az 1882. és az évi bűnvádi törvényjavaslat és jobb a hason külföldi törvényeknél, amelyek a törvényszéki eljárást szabályozzák és ha a törvényes gyakorlaton alapuló jelenlegi zűrzavaros, napról napra bonyolódottabbá váló bűnvádi eljárásunk szabályozásának szükségességét el kell ismernünk és ha a bíróságainknál a bűnvádi eljárás terén mutatkozó kapkodásoknak és bizonytalanságoknak megszüntetését elodázhatlannak tartjuk, úgy az esküdtszéki intézménynek barátjai is — kik közé jelen sorok írója is tartozik — hajlandók lesznek az új törvényjavaslat elfogadásához hozzájárulni, hozzájárulhatnak, mert az új javaslat törvénynyé válván, átmeneteli korszakot képezend és igazolandja, hogy esküdtszéki intézmény nélkül a bűnvádi eljárás nem szabályozható. Azok, akiknek alkalmuk van bűnvádi eljárásunk hiányairól naponta meggyőződést szerezni és szabályozásának szükségességéről áthatva vannak, bizonyos aggodalommal viseltetnek a megjelenő új bűnvádi eljárási javaslatok iránt, nem béltartalmuk értékére való tekintettel, hanem az átdolgoztatásuknak ismételt elrendelése miatt. A jelenlegi tényleges helyzet indokolttá teszi a bíró azon óhajának kifejezését: «csak legyen törvény — ha rosz is». Az új bűnvádi eljárási törvényjavaslat irányát, alapelveit és rendszerét elfogadom; részletes intézkedései helyesek és kimerítők; a nagy alapossággal és mély tudománynyal írt törvényjavaslati indokok a kellő tájékoztatást nyújtják. Egyedül gyakorlati szempontból kívánok a bűnvádi javaslat egyes szakaszaira megjegyzéseket tenni. A javaslat 247. §-a szerint a terhelő kifogásolhatja a vádirat minden pontját, a vádtanács által a kifogásolt tárgyalása alkalmával hozott végzés a 251. §. szerint a meg nem jelent káros és sértett féllel (a tárgyalásról a káros fél a 249. intézkedése szerint nem nyer értesítést) 3 nap alatt közlendő. A 314. 5. pontja szerint a főtárgyalás elnapolandó, ha azt a vádló elállása folytán a 46. §-ban meghatározott eljárás szükségessé teszi. A 46. §. 3-ik kikezdése pedig oly módon intézkedik, hogy ha a kir. ügyészség a vádirat ellen tett kifogások fölötti tárgyalás alkalmával áll el a vádtól és a magánvádra jogosult a tárgyalásnál jelen nincsen, úgy a vádtanács (a tárgyalásnak elnapolása mellett őt a vád föntartása vagy elejtése tárgyában nyolc nap alatt teendő nyilatkozatadásra felhívja, ugyanezt az eljárást rendeli követni a 46. §. 4. kikezdése, ha a közvádló a főtárgyalás folyamán áll el a vádtól. A törvényjavaslat fönt hivatkozott szakaszok intézkedéseihez képest a bíróság, ha a vádirat ellen tett kifogások tárgyalása alkalmával a vádló (kir. ügyész) a vádtól eláll, a vádra jogosítottakat (káros sértett felet) fel fogja szólítani, hogy a vád föntartása vagy elejtése iránt 8 nap alatt nyilatkozzanak és ha a jogosított felek kellő időben a vád fentartása iránt nyilatkoztak, úgy a bíróság a vádirat elleni kifogások fölötti tárgyalásra egy új határnapot fog kitűzni, s arról a kir. ügyészséget, a vádra jogosítottakat és a vádlottat értesíteni. A tárgyalás alkalmával az előadó újra fogja az ügyet előadni és a felek ismételve fogják szóbeli előterjesztéseiket megtenni és ezen ismétlések minden egyes esetben fognak előfordulni, mert a közvádló nem a tárgyalás elején, hanem annak befejezte után fog a vádtól való elállása iránt nyilatkozni. Sokkal visszásabb lesz a helyzet, ha a vádló a főtárgyalás alkalmával áll el a vádtól és a vádra jogosított a vád föntartása mellett kellő időben nyilatkozik: ez esetben a főtárgyalás vezetésére kijelölt elnöknek kötelessége leend mindazt ismételni, amit az első főtárgyalás kitűzése alkalmával megtett, kitűzi a határnapot, megidézi a közvádlót, a magánvádra jogosított felet, a vád-