Jogtudományi Közlöny, 1892
1892-09-16 / 38. szám
Huszonhetedik évfolyam. 38. SZ. Budapest, 1892. szeptember 16. JOGTUDOMÁNYI KOZLOHY SZERKESZTOSEG: Zöldfa-utcza 31-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: Egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: "„^é^e " % . A megrendelések a kiadó-híváshoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. Polgári házasság és állami anyakönyv. A felekezetiség hamis hangjainak zűrzavarából csak egy igaz tiszta hang emelkedik, a mely a polgári házasságnak és az állami anyakönyvvezetésnek intézményeit sürgeti. Minden felekezeti álláspont a jogállam szempontjából egyoldalú álláspont és rendszerint nem is nélkülöz bizonyos túlhajtásokat. És ha az állam látja, hogy a felekezetek egymással való versengése már-már a kultúrharcz fenyegető symptomáit kezdi viselni, elmaradhatatlan a beavatkozás az állam belbékéjének s a jogrend fentartásának érdekében. Egyedüli vezérfonal, mely kivezet ebből a politikai áladatából, az állami szempontoknak minden felekezettel szemben és felekezetre való tekintet nélküli érvényre emelése. Erre az álláspontra helyezkedve pedig nincs más megoldásuk a függőben levő egyházi kérdéseknek, mint a polgári házasság és az ebből folyólag szükséges állami anyakönyvvezetés. Csak azon csodálkozunk, hogy oly államban, mint a mienk, ahol két olyan hatalmas egyház áll egymással szemben, a mely két egyháznak, illetőleg tagjaiknak egymáshoz és az államházi viszonya annyi kontrovers kérdést hozott felszínre s olyan kellemetlen, visszás helyzeteket teremtett, s hol ezen kivül több confessiónak igen számos hívei vannak, e két institutio eddig késhetett — midőn olyan, túlnyomólag katholikus országokban, mint Ausztria és Francziaország, és oly csaknem kizárólag protestáns országban mint Németország a jogfejlődés régen ez intézményekre vezetett. Most oly helyzet állott be, melynek nehézségei már valóban csak az állam közbelépésével győzhetők le; a békét csak a minden oldallal szemben igazságos és méltányos állami rendelkezésekkel lehet helyreállítani. Természetes következményét képezi ugyan a jogfejlődés ezen iránya a múltnak és jelen egyházpolitikai helyzetünknek, de a reformokat a legnagyobb óvatossággal kell mérlegelni és keresztülvinni, nehogy a jogfolytonosság teljes megszakításával a népnek vallási érzületét és ősi traditióit sértsük meg. Az általánosan kötelező polgári házasság és a kötelező állami anyakönyvezés pedig valóságos felforgatást idézne elő in internis. Az ily radikális változtatás belső rázkódás árán volna csak keresztül vihető. Mi azonban nem akarhatjuk az áldatlan vallási tusák előidézését. A kötelező polgári házasságnak jelen viszonyaink közti inopportunitását ismerve, ma már ezen institutio hívei közt találjuk nemcsak azokat, akik őszinte meggyőződésből és ideális felfogásból kiindulva kívánják annak mihamarabb való létesítését, de velük együtt abban a táborban vannak azok is, akik tudják, hogy Magyarországon jelen viszonyaink közepette a polgári házasságnak minden formája elfogadtatható volna, csak éppen a kötelező nem s a kik éppen ezért e mellett kardoskodnak s a szabadelvűséget hangoztatják. Mi a polgári házasság behozatalát a jelen alkalomból különösen annyiban kívánjuk és tartjuk elkerülhetetlennek, amennyiben sokszoros családjogi bajainknak orvosszerét látjuk ez intézményben. Tovább menni tehát, mint e czél elérésére okvetlenül szükséges, a mostani viszonyok közt nem véljük tanácsosnak. Mondja ki az állami törvényhozás, hogy mindazon esetekben, midőn az egyházi hatóságok a házasságkötés elébe akadályokat gördítenek, a felek az ebbeli hatáskörrel felruházott illetékes polgári hatóságok előtt köthetik meg a házasságot és gyermekeik a polgári hatóságok által mint törvényesek anyakönyvelendők. Ez az u. n. szükségbeli, vagy pótpolgári házasság, amely nem sérti az egyházak vallási érzületét, nem kényszeríti egy vallás papjait sem, hogy bármiféle olyan functiót teljesítsenek, amely az ő vallási meggyőződésükkel ellenkezik, s melyet az ő egyházuk szabályai tiltanak. Együtt jár természetesen ezen intézményekkel a házassági akadályoknak szabályozása is, ami szintén nagy óvatosságot és körültekintést igényel és amelynek állami megállapítása meg fog szüntetni rendkívül sok visszás helyzetet. Ugyanazon elv alapján szervezhető a subsidiárius állami anyakönyvezés. Igaz, hogy eme reformok inkább opportunitási vagy ha úgy tetszik, jogpolitikai szempontoknak felelnek meg, mint a modern jogállam tiszta szabadelvű követelményeinek, de a fönt előadott czélszerűségi okok ezen kényes kérdések megoldásánál jelenleg nagy mértékben figyelemre méltatandók. A keresztülvitel időpontjára nézve azt hiszszük, hogy annak lehető gyorsan s a családjogi kódextől elkülönítve kell történnie, mert egyrészt még a családjog többi részei nincsenek az előkészítés olyan előrehaladott stádiumában, hogy az egységes kódex beterjesztése a legközelebbi jövőre várható volna, másrészt pedig ezen itt tárgyalt kérdések sokkal inkább egyház- és jogpolitikai, mint szorosan szakszerű jogi vitát fognak provokálni s a politikai elemeknek a jogiakkal való együtt-tárgyalása csak gátolná a szakbeli kérdésekhez való alapos hozzászólást. Ismételjük, csak ily irányú reformok sürgős keresztülvitele oldhatja meg a függő egyházjogi kérdéseket, mert ez alapját képezné egy új irányú és megnyugvást szerző jogfejlődésnek, de nem sértené a jogfolytonosság fontos elvét sem. 1. Tartalom: Polgári házasság és állami anyakönyv, x. y. — Észrevételek a Btk. és a Kbtk. novella-javaslatára. Dr. FAYER LÁSZLÓ egyetemi rk. tanártól. — Gyakorlati szabályok a testi sértés kérdéséhez. Dr. HEIL FAUSZTIN budapesti kir. táblai bírótól. — Jogirodalom : Dr. Pikler Gyula. Bevezető a jogbölcseletbe. Dr. BLEUER SAMU budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle : Minima. Dr. K. G. budapesti ügyvédtől. — Az ügyvédi meghatalmazásokról. Dr. KECSKEMÉTI LAJOS kecskeméti ügyvédtől. — Különfélék. — Nemzetközi Szemle. Melléklet: Curiai Határozatok. — Kir. táblai határozatok. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. Lapunk mai számához postai utalvány is van mellékelve, az előfizetés könnyebb teljesítése végett. Az előfizetés megújításánál szíveskedjenek olvasóink czímszalagjukból, melyek alatt lapjaikat kapják, egyet a postautalvány-szelvény hátulsó lapjára fölragasztani s ugy küldeni be kiadóhivatalunknak.