Jogtudományi Közlöny, 1896
1896-10-09 / 41. szám
Harminczegyedik évfolyam. 50. sz. Budapest, 1896 deczember 11. KAPCSOLATBAN A DÖNTVENYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. SZERKESZTOSÉG: Zöldfa=utcza 31-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: Egyetem=utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: félévre 6 írt negyedévre .. . « A megrendelések a kiadó hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. Tartalom: Magyar Jogászgyűlés: I. Felülvizsgálati polgári perekben. Dr. NAGY DEZSŐ budapesti ügyvédi kamarai titkártól. — II. A felülvizsgálati értékhatár. Dr. BALOG ARNOLD budapesti ügyvédtől. — III. A büntetőjog a jogászgyűlésen. x. y. — IV. Előadmány a feltételes elitélés tárgyában. Dr. FAYER LÁSZLÓ egyetemi rk. tanártól. — Törvénykezési Szemle : A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetére vonatkozó észrevételek. Dr. VASDÉNYEY GÉZA szabadkai kir. törvényszéki elnöktől.— Az asszonyi bűntett statisztikája. V. S. — Külföldi judikatura. Közli : Dr. GOLD SIMON budapesti ügyvéd. — Különfélék. Melléklet. Curiai Határozatok. — Kivonat aBudapesti Közlöny-ből. Magyar Jogászgyülés. I. Felülvizsgálat polgári perekben. A jogászgyűlés IV. szakosztályának ez a második kérdése épen oly messzeágazó vitára és vélemény-megoszlásra adott alkalmat, mint amily simán folyt le annak első tárgya : a felek eskü alatt való kihallgatása. A felülvizsgálat a szóbeli polgári perrendnek legnehezebb kérdése. Azok a nagy vitakérdések, melyek a szóbeli perrend egyes intézményei közül a legközelebb elmúlt néhány évtizedben Németországban és nálunk is kifejlődtek, jobbára tisztázvák és a liquid adósság jellegével bírnak. Az előkészítő periratok joghatálya, szerepe, a szabad bizonyítás, cselura stb. de sőt a legradikálisabb rész, az ügyfél döntő esküjének kiküszöbölése, ma már mind olyanok, melyekből alig lehetne egy jogászgyűlési vitára alkalmas tárgyat kikészíteni. A felülvizsgálat kérdése ellenben olyan, amely körül a legelkeseredettebb harczok folynak Németországban ; elsőrangú jogászok, theoretikusok és praktikumok, mint Wach, Buhr, Bolze és mások nem találnak eléggé kemény szavakat a német birodalmi perrend felülvizsgálati rendszerének méltó elítélésére. A reformjavaslatoknak egész közöne került napfényre. Mindehhez járult, hogy a csak imént törvénynyé vált osztrák szóbeli perrendtartás a felülvizsgálatot a német birodalmi perrend rendszerétől eltérően szabályozza, ami azonban még szintén nincsen kipróbálva a gyakorlatban. Nálunk két év óta van érvényben a felülvizsgálat jogintézménye - rendszere egy a németével (kivéve a makacssági eljárást) s már azon szűk hatáskörben is, amelyre a felülvizsgálat kiterjed, számos panaszra szolgáltatott alkalmat ; a judikatúra folytonosan ingadozik. Amennyire szűkebb értelemben magyarázták eleintén a felülvizsgálati jogot, annyira megvan újabban az irányzat a jogszabálysértés (jogkérdés) értelmezését kibővíteni. Szóval a jogászgyűlés felülvizsgálati vitája a legnagyobb forrongásban találta e kérdést és így könnyen érthető, hogy magában a szakosztályban a vita két teljes fél napig tartott s az indítványok egész özöne adatott be. Ennek tulajdonítandó az, hogy a szakosztály nem enunciált, hanem a kérdést, mint döntésre nem érettet levette a napirendről. Nézetünk szerint helyesen is járt el, mert egy esetleg a legellentétesebb eszmékből és indítványokból mozaikszerűleg összeállított enunciátum, az ügyön nem lendített volna semmit, de sőt a kérdés jövendőbeli helyes megoldására csak zavarólag hatott volna; míg így a vita mindenesetre becses anyagot fog szolgáltatni ugy a további irodalmi munkálkodásra a judikatúra irányzására, mint az általános polgári perrendben a végleges szabályozás átgondoltan való megalkotására. A vita két irányban mozgott. Az egyik véleményező, Pap József véleményében és a szakosztályban tartott beszédeiben a mellett tört lándzsát, hogy a felülvizsgálati hatáskör a ténykérdés revisiójára is kiterjesztessék. Őt támogatta Debreczenyi Miklós, a budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsának tagja, ki az e téren két év óta szerzett gyakorlat tapasztalataira hivatkozott. A német birodalmi perrend és az ezzel egyező magyar sommás eljárás merev rendszerét Fodor Ármin törvényszéki bíró, az igazságügyminisztérium kodifikationális osztályának tagja vette pártfogásába. Jelen sorok írója, mint az állandó bizottságtól kijelölt előadó, az eddigi rendszert meghagyandónak vélte a tekintetben, hogy a felülvizsgálati hatáskör a jogkérdésre korlátozandó, míg a ténykérdés revisióját onnan kizárandónak tartotta. A felülvizsgálat elsősorban közjogi jelleggel bír, első és fő czélja a jogegység fentartása és a legfőbb bírói felügyeleti jog gyakorlása abban a tekintetben, hogy a jogszabályok az egész országban megtartassanak. A ténykérdésre való kiterjeszkedés illusóriussá tenné a szabad bizonyítás érvényesülését és a jogpolitikai okok is ellene szólnak annak, hogy a legfelső bíró ezekre kiterjeszkedjék, ami oly nagy és nehézkes apparátust tenne szükségessé, hogy ezen biróság helyes és szabatos működése megbéníttatnék és tulajdonképeni főfeladatától elvonatnék. Nem helyesli azonban a német birodalmi perrend rendszerét sem, mely a jogkérdés mibenlétét egy általános formulába (anyagi jogszabály mellőzése, vagy helytelen alkalmazása) mint Procrustes ágyába szorítja bele és a bírónak e tekintetben kötött marsratot ad, ami egyes konkrét esetekben igazságtalanságra és a másodbírósági ítéletnek nem reformálására, hanem deformálására vezet. Előadó abban a nézetben van, hogy a jogkérdés mibenléte tekintetében a legfelső bíró részére semmi törvényes formulát nem kell előírni, hanem a bíró a konkrét eset körülményei szerint ítélje meg, hogy mi a jogkérdés, illetőleg, hogy a fenforgó ügyben ezen elv szem előtt tartásával mi képezheti felülvizsgálat tárgyát. Hasonlóképen mellőzni kívánja a mai sommás törvény abbeli intézkedését, mely a felebbezési bíróság ítéletének ténybeli megállapítását a felülvizsgálati bíróra nézve kötelezőnek mondja ki és megengedi ez utóbbinak, hogy amennyiben a felülvizsgálat tárgyát képező ítélet a per írásbeli adataival ellentétes, világosan tévedésen alapuló tényállást állapít meg, ezt a felülvizsgálati bíró helyesbíthesse. Előadó, jelen sorok írója, tehát az osztrák szóbeli eljárás rendszeréhez csatlakozott, melyben az eddigi tapasztalatok már értékesítvék és amely irány felé tör a német birodalmi perrend alapján kifejlődött judikatúra és tudományos irodalom. A vita eredménye az len, hogy a felülvizsgálat szabályozása a legszorosabb összefüggésben van a szóbeli per ténybeli oldalának fixírozásával. Ettől függ, hogy a felülvizsgálati bíró a téves tényállás helyesbítésére is kiterjesz.