Jogtudományi Közlöny, 1896

1896-02-14 / 7. szám

Harminczegyedik évfolyam. 7. sz. Budapest, 1896 február 14. N­YI KÖZLÖNY SZERKESZTOSEG: Zöldfa-utcza 31-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: Egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : ^^évre'3 A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. A jogi seminariumokról. A bécsi tudomány­egyetem évkönyveiben mindig a leg­nagyobb részletességgel számol be működéséről, megtudjuk belőlük, hány tanára van, hogy ki mit tanít, mennyi tan- és vizsgálati meg szigorlati dijakat fizetnek be a kandidátusok, hányan és miféle eredménynyel állották ki szigorlataikat, hová valók a promoveált doktorok s mikor promoveáltattak, miféle irodalmi működést fejtettek ki a tanárok, micsoda el­ismerésben avagy kitüntetésben részesültek, minő gyarapo­dást tapasztalt az egyetem vagyona és a többi. Különösen érdekelhet azonban bennünket a jogi kar kebelén belül tartott seminariumok működéséről szóló be­számolás. Az utolsó tanévben A) A jogtudományi seminariumban. A római jogi osztályban : Exner A. tanár ,római jogi gyakorlatok, előhaladottak számára» czime alatt seminariumi előadást tartott, melyet 35 hallgató, többnyire végzett joghallgatók és promoveált doktorok látogattak. A gyakorlatok tárgyát képezték: az ítélet jogerejéről szóló tan, a digestak de exceptione rei iudicatae feliratú czimének exgesise, kivonatos ismertetése az idevágó irodalomnak, egyes ide tartozó kérdésekről tartott értekezések. Czyhlarz tanár exegeticumot és practicumot tartott, ez pedig állott a digesták egyes nehezebb, túlnyomóan örök­jogi kérdéseket tárgyazó helyeinek magyarázatából. A részt­vevőket a tanár főleg arra szoktatta, hogy a magyarázandó helyekben foglalt jogeszméket lehető tüzetesen kifejezésre juttassák. Különös figyelem fordíttatott mindig a joganyag­nak perjogi alakulására. Egyúttal a hallgatók között egyes jogesetek osztottak ki feldolgozás végett, s a következő órá­ban a tanár vezetése mellett behatóan fejtegették az összes kérdéseket, melyek a szőnyegre hozott jogesetekkel össze­függöttek. Más alkalommal ugyanazon tanár válogatott helyeket magyarázott Scaevola responsumaiból és szintén jogeseteket adott fel a hallgatóknak megfejtés végett. Mitteis L. tanár pedig 170 joghallgatónak (többnyire másod-, harmad- és negyedéveseknek) magyarázott meg jog­eseteket Ihering gyűjteményéből és a digesták válogatott helyeiből. Az egyházjogi osztályban Gross tanár a corpus iuris canonici egyes helyeit magya­rázta és jogeseteket fejtegetett. Az ausztriai magánjogi osztályban Hofmann tanár valóságos jogeseteket fejtegetett a leg­főbb ítélőszéki döntvények gyűjteményéből, kivonatokat ké­szíttetett hallgatóival a Gerichtszeitung­ban megjelent dolgo­zatokból, és értekezéseket a tulajdonjog fentartásáról, bírói letétről és telekkönyvi kérdésekről, máskor meg a szolgalmi és a kötelmi jog köréből. A kereskedelmi és váltójogi osztályban Grünhut tanár jogeseteket fejtegetett és bocsátott el­döntés alá a kereskedelmi és váltójog egész köréből. Az ausztriai polgári törvénykezési osztályban Schrutka tanár végzett joghallgatók részére hetenkint 2 órában perjogi gyakorlatokat tartott, ugyanez alkalomból összehasonlította az érvényben levő végrehajtási eljárást az új törvényjavaslat által kontemplált intézkedésekkel. Egyes kandidátusok összefüggő előadásokat is tartottak az osztrák végrehajtási jog történeti fejlődéséről, a fedezeti rendszerről (Deckungssystem) s az adósnak ellentállásáról. Menger tanár is tartott itt hetenkint 2 órában gyakor­latokat. A büntetőjogi osztályban Brunnenmeister, Friedmann, Lammasch tanárok fejtettek ki nagy tevékenységet. Nemcsak egyszerű, az esküdtszéki eljárás köréből vett eseteket fejtegettek, hanem a törvény­hozási kérdéseket is, név szerint az új osztrák büntető-törvény­könyvi javaslatnak a lopásról, sikkasztásról, rablásról és zsarolásról intézkedő fejezeteit, összehasonlítva a jelenleg ér­vényes büntető-törvénykönyv idevágó intézkedéseivel. Sző­nyegre került a nemzetközi büntetőjog, a büntetések mellék­hatásainak, a bűntársak bűnösségének megítélésénél befolyást gyakorló személyi momentumok kérdése. Brunnenmeistert különösen arra törekedett, hogy a résztvevőket lassan kint arra szoktassa, mint kell az elméleti igazságot előttük fekvő gyakorlati esetekből önmaguknak kihámozni, beigazolni és reprodukálni, hogy ekképen az előadások alatt hallott elmé­leti ismeretek igazi szellemi tulajdonukká váljanak. E czélból mindenekelőtt válogatott büntetőjogi eseteknek egy nyom­tatott gyűjteményét adja át a résztvevőknek és felszólítja őket, hogy azok közül az esetek közül egyet írásbelileg ki­dolgozzanak és dolgozatukat neki idejekorán bemutassák, hogy azt tüzetesen elolvashassa és kritikai megjegyzésekkel elláthassa. A dolgozat bírói szakvélemény alakjában készí­tendő, tehát nem csupán a büntetendő cselekmény bebizo­nyítására szorítandó, mely a beigazoltnak veendő tényálla­dékban foglaltatik, hanem kiterjesztendő a büntetés kiméré­sének okaira és magában kell foglalnia a büntetés mértékét is, hogy alkalom legyen a büntetés alkalmazása körüli leg­főbb alapelveknek minden egyes jogesetnél való megbeszé­lésére. Azután következik a jogesetnek és kidolgozásának részletes megbeszélése; a résztvevőknek kimerítően kell nyi­latkozniok, esetleges ellennézeteket kifejteniök, aggályaikat habozás nélkül kimondaniuk. Különös gond fordíttatik azok­nak a büntetőjogi tanoknak conversatorius fejtegetésére, melyek a kiosztott jogesetek eldöntésénél irányadók. Positív jogalapul az osztrák büntető-törvénykönyv szolgál, de ki szabad térni a németországi büntető-törvénykönyvre, vagy az új osztrák büntető-törvénykönyvi javaslatra is, a mennyi-Időközben meghalt. Szerk. Tartalom: A jogi seminariumokról. Dr. BOZÓKY ALAJOS nagyváradi kir. jogakad. igazgatótól. — Fejezetek kötelmi jogunk tanaiból. Dr. ZsÖGÖD­I JENŐ budapesti egyetemi tanártól. — A vádhatározat kérdéséhez. Dr. ILLÉS KÁROLY budapesti ügyvéd, nyug. kir. ügyész­től. — Törvénykezési Szemle : Az életközösség visszaállítására való kötelezésről. TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvédtől. — Egy jogeset a szabadalmi jog köréből. Dr. WINCHELER ISTVÁN pápai kir. aljárás­birótól. — Különfélék. Melléklet: Curiai Határozatok. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből.

Next