Jogtudományi Közlöny, 1896
1896-02-14 / 7. szám
Harminczegyedik évfolyam. 7. sz. Budapest, 1896 február 14. NYI KÖZLÖNY SZERKESZTOSEG: Zöldfa-utcza 31-ik szám. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: Egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : ^^évre'3 A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. A jogi seminariumokról. A bécsi tudományegyetem évkönyveiben mindig a legnagyobb részletességgel számol be működéséről, megtudjuk belőlük, hány tanára van, hogy ki mit tanít, mennyi tan- és vizsgálati meg szigorlati dijakat fizetnek be a kandidátusok, hányan és miféle eredménynyel állották ki szigorlataikat, hová valók a promoveált doktorok s mikor promoveáltattak, miféle irodalmi működést fejtettek ki a tanárok, micsoda elismerésben avagy kitüntetésben részesültek, minő gyarapodást tapasztalt az egyetem vagyona és a többi. Különösen érdekelhet azonban bennünket a jogi kar kebelén belül tartott seminariumok működéséről szóló beszámolás. Az utolsó tanévben A) A jogtudományi seminariumban. A római jogi osztályban : Exner A. tanár ,római jogi gyakorlatok, előhaladottak számára» czime alatt seminariumi előadást tartott, melyet 35 hallgató, többnyire végzett joghallgatók és promoveált doktorok látogattak. A gyakorlatok tárgyát képezték: az ítélet jogerejéről szóló tan, a digestak de exceptione rei iudicatae feliratú czimének exgesise, kivonatos ismertetése az idevágó irodalomnak, egyes ide tartozó kérdésekről tartott értekezések. Czyhlarz tanár exegeticumot és practicumot tartott, ez pedig állott a digesták egyes nehezebb, túlnyomóan örökjogi kérdéseket tárgyazó helyeinek magyarázatából. A résztvevőket a tanár főleg arra szoktatta, hogy a magyarázandó helyekben foglalt jogeszméket lehető tüzetesen kifejezésre juttassák. Különös figyelem fordíttatott mindig a joganyagnak perjogi alakulására. Egyúttal a hallgatók között egyes jogesetek osztottak ki feldolgozás végett, s a következő órában a tanár vezetése mellett behatóan fejtegették az összes kérdéseket, melyek a szőnyegre hozott jogesetekkel összefüggöttek. Más alkalommal ugyanazon tanár válogatott helyeket magyarázott Scaevola responsumaiból és szintén jogeseteket adott fel a hallgatóknak megfejtés végett. Mitteis L. tanár pedig 170 joghallgatónak (többnyire másod-, harmad- és negyedéveseknek) magyarázott meg jogeseteket Ihering gyűjteményéből és a digesták válogatott helyeiből. Az egyházjogi osztályban Gross tanár a corpus iuris canonici egyes helyeit magyarázta és jogeseteket fejtegetett. Az ausztriai magánjogi osztályban Hofmann tanár valóságos jogeseteket fejtegetett a legfőbb ítélőszéki döntvények gyűjteményéből, kivonatokat készíttetett hallgatóival a Gerichtszeitungban megjelent dolgozatokból, és értekezéseket a tulajdonjog fentartásáról, bírói letétről és telekkönyvi kérdésekről, máskor meg a szolgalmi és a kötelmi jog köréből. A kereskedelmi és váltójogi osztályban Grünhut tanár jogeseteket fejtegetett és bocsátott eldöntés alá a kereskedelmi és váltójog egész köréből. Az ausztriai polgári törvénykezési osztályban Schrutka tanár végzett joghallgatók részére hetenkint 2 órában perjogi gyakorlatokat tartott, ugyanez alkalomból összehasonlította az érvényben levő végrehajtási eljárást az új törvényjavaslat által kontemplált intézkedésekkel. Egyes kandidátusok összefüggő előadásokat is tartottak az osztrák végrehajtási jog történeti fejlődéséről, a fedezeti rendszerről (Deckungssystem) s az adósnak ellentállásáról. Menger tanár is tartott itt hetenkint 2 órában gyakorlatokat. A büntetőjogi osztályban Brunnenmeister, Friedmann, Lammasch tanárok fejtettek ki nagy tevékenységet. Nemcsak egyszerű, az esküdtszéki eljárás köréből vett eseteket fejtegettek, hanem a törvényhozási kérdéseket is, név szerint az új osztrák büntető-törvénykönyvi javaslatnak a lopásról, sikkasztásról, rablásról és zsarolásról intézkedő fejezeteit, összehasonlítva a jelenleg érvényes büntető-törvénykönyv idevágó intézkedéseivel. Szőnyegre került a nemzetközi büntetőjog, a büntetések mellékhatásainak, a bűntársak bűnösségének megítélésénél befolyást gyakorló személyi momentumok kérdése. Brunnenmeistert különösen arra törekedett, hogy a résztvevőket lassan kint arra szoktassa, mint kell az elméleti igazságot előttük fekvő gyakorlati esetekből önmaguknak kihámozni, beigazolni és reprodukálni, hogy ekképen az előadások alatt hallott elméleti ismeretek igazi szellemi tulajdonukká váljanak. E czélból mindenekelőtt válogatott büntetőjogi eseteknek egy nyomtatott gyűjteményét adja át a résztvevőknek és felszólítja őket, hogy azok közül az esetek közül egyet írásbelileg kidolgozzanak és dolgozatukat neki idejekorán bemutassák, hogy azt tüzetesen elolvashassa és kritikai megjegyzésekkel elláthassa. A dolgozat bírói szakvélemény alakjában készítendő, tehát nem csupán a büntetendő cselekmény bebizonyítására szorítandó, mely a beigazoltnak veendő tényálladékban foglaltatik, hanem kiterjesztendő a büntetés kimérésének okaira és magában kell foglalnia a büntetés mértékét is, hogy alkalom legyen a büntetés alkalmazása körüli legfőbb alapelveknek minden egyes jogesetnél való megbeszélésére. Azután következik a jogesetnek és kidolgozásának részletes megbeszélése; a résztvevőknek kimerítően kell nyilatkozniok, esetleges ellennézeteket kifejteniök, aggályaikat habozás nélkül kimondaniuk. Különös gond fordíttatik azoknak a büntetőjogi tanoknak conversatorius fejtegetésére, melyek a kiosztott jogesetek eldöntésénél irányadók. Positív jogalapul az osztrák büntető-törvénykönyv szolgál, de ki szabad térni a németországi büntető-törvénykönyvre, vagy az új osztrák büntető-törvénykönyvi javaslatra is, a mennyi-Időközben meghalt. Szerk. Tartalom: A jogi seminariumokról. Dr. BOZÓKY ALAJOS nagyváradi kir. jogakad. igazgatótól. — Fejezetek kötelmi jogunk tanaiból. Dr. ZsÖGÖDI JENŐ budapesti egyetemi tanártól. — A vádhatározat kérdéséhez. Dr. ILLÉS KÁROLY budapesti ügyvéd, nyug. kir. ügyésztől. — Törvénykezési Szemle : Az életközösség visszaállítására való kötelezésről. TÓTH GÁSPÁR budapesti ügyvédtől. — Egy jogeset a szabadalmi jog köréből. Dr. WINCHELER ISTVÁN pápai kir. aljárásbirótól. — Különfélék. Melléklet: Curiai Határozatok. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből.