Jövendő, 1903 (1. évfolyam, 1-46. szám)
1903-03-01 / 1. szám
Jövendő királyunk és programmja. Savoyai Eugen bécsi palotájában, a Belvederében él egy férfi — fiatal feleségével és két kis gyermekével — és ez a férfiú, akit nem ismerünk. Magyarország jövendő királya, tehát különös viszonyainknál fogva: az ország jövendője. Nem léha kíváncsiság és magánviszonyok után való kutatás tehát az, amikor tudni akarjuk: ki Ferenc Ferdinánd? Mi a hite, melyek a meggyőződései, milyen ereje van az elméjének, milyen gyengéje a szívének, milyen a vérmérséke, az ízlése, a neveltetése, a tudása, melyek az eredendő tulajdonságai, felvett szokásai, szóval: egész természetrajza? A magyar nemzet pedig, amikor a belvederei főalak felé néz, a köteles és törvényes lojalitás mellett az ismeretlen sötétséget látja, amitől — egy két hónapja csak — valósággal megdöbbent. Akkor volt ez, amikor galád bécsi hírek arról szóltak, hogy öreg királyunk fáradt és beteg és trónját — úgyszólván máról-holnapra — átadja örökösének. Ki nem fejezett, de szinte fizikailag érezhető borzongás futott végig a lelkeken: ide jön valaki, aki fölöttünk lesz és aki nem ismer bennünket és akit mi nem ismerünk. A liberális fogak vacogása — szinte — meghallatszott az ismeretlentől való félelemben. Könnyen rémülő és nem a földhöz kötött embercsoportok máris arról beszéltek, hogy mely politikai jogaikról hajlandók lemondani, csakhogy nyugodtan élhessenek családjuknak, üzletüknek és passziójuknak. Karrierek egyszerűen lezárták önmagukat, ambitiók máris kezdtek irányt változtatni. Mindez nem látszik meg a parlamenten. De mi látszik meg ott, ami igazi érzület ? A nagy hangulat azonban átcsapott a nemzet lelkén. Jórészt belefázott, nevezetes részében neki melegedett: jön az ismeretlen, akiről