Jövő, 1921. február-március (1. évfolyam, 1-31. szám)

1921-02-26 / 4. szám

2 a „kereszté®? keraReyw* karesafény országban végbemenő keresztény munkás­ságáról.“ A polgári elemek biztonsága — írta Troubridge jelentésében — époly tökéletes Budapestie, mint akár Lon­donban. Ezeket a jelentéseket 1920 januárjá­nak elején Európának valamennyi pol­gári lapja mint szinigazságot vette át és adta tovább. Ma már nincsen szükség e hazugságok megcáfolására. S ennek ellenére is a budapesti francia meg­hatalmazott nem restellette éppen a szörnyű gyilkosságnak évfordulóján Párisba a Budapesten uralkodó jogbiz­­­tonságról újabb jelentést küldeni tetteket a mai nap folyamán Budapestről Párisba utazik, úgy hírlik, azért, hogy a béke ratifikációjánál a hadsereg leszereléséről szóló rendelkezésen bizonyos módosítá­sokat eszközöljön ki. Ugyanily értelem­ben itt a royalista ka­toli­kus ér­tés il de Menzie szenátor, a francia lapokba, zsírosan megfizetett Horthy- barát cikke­ket Ily módon az angol és francia felelős tényezők csaknem époly mértékben bűnösek a Magyarországban végbemenő borzalmakért, mint Horthy maga. A németi hadsereg, létszámáról szóló vi­­lággá kürtölt újabb hazugságok után, Magyarország határain belül véghezvitt garázdálkodás krónikáját még külföldi működéssel is fogja tetézni. Mert a nemzeti hadseregnek még tiszti létszáma is nagyobb az állítólagos harminchatezer embernél. Horthy hadai három négyszáz­­ezer főt számlálhatnak. A folytonos újabb behívások a külföldi bizottságok szemei előtt folynak teljes nyíltsággal. A Magyarországon időző antant­­missziók még ahhoz is megadták bele­egyezésüket, hogy Magyarország terü­letén monarchista érzésű német hadosz­tályt toborozhassanak. Méri arra a följelentésre, hogy a régi császári és királyi tisztek maradványai Magyar­­ország területén próbálnak újra gyöke­ret verni, az antantmiseeiek ugyan felelősségre vonták az illetékes ténye­zőket, amikor azonban az osztrák tisz­tek kijelentették, hogy dr. Rernser és dr. Deutsch Bécsben kifejtett bolseviki ten­kija elől menekültek a magyaror­szági katonaeldorádóim, az ibntánt kép­­viselők elálltak a további nyomozástól. Ma Magyarország mentsvára az egész Európából odaözönlő katonai despirá­­ndóknak. Az angol alállamtitkár min­­de­­t esetig most másodízben kénytelen volt beismerni,­­hogy Horthy a harminchat­­­ezernyi rendes hadseregen­­kívül mintegy hetven-nyolc­­vanezer fegyveressel ren­delkezik; erről az alállamtitkárnak már az első interpelláció alkalmával­­ tudomása volt. Az alállam­titkár úr elfelejti, hogy ,a hadak fölszerelését angol oldalról tá­mogatták. Ahhmed Barthelet francia újságíró, egy félangor, féltörök, de­­ egész siker, valamint a jelenleg is Budapesten időző, panamak­ életeiről híres, volt angol Mázadon, Szand és még más angol, francia és olasz polgár megtett mindent, hogy­ a magyarországi nemzetközi reakció föl­fegy­verszt­enék. Vájjon a szövetséges kormányok tudnak-e hivatalosan minderről, avagy a missziók saját szakállukra űzik ezt a szörnyűséges politikai játékot ? Ki tudná megmondani ? Egészen bizonyos azonban az a tény, hogy a magyar kérdés ily módon az antanthatalmak között egyrészt s más­részt ugyanezen antanthatalmak által létesített utódállamok között, össze­ütközésre fog vezetni. Mert Csehország,­­Románia és Jugoszlávia nem tur­nak mindaddig leszerelni, amíg a magyar hadsereg fönnáll s a hadsereg fönn fog állni mindaddig, míg a Hohlerek, Harms­­worthok, Fonchetek és De Menzie sze­mélyében francia és angol protektorokra talál. * Sajnos, nagyon megokolt a félelem,­­hogy a missziók e titkos játéka keleten háborúra vezet. Vájjon ez a n­ép­s­z­ö­v­e­t­s­é­g szándéka? Ha pedig nem, úgy meddig fogja a Hohlerék, Troubridgeák és Fonchetók tüzcsóvás diplomáciáját el­ál­­­n­i ? r­n­v­a Szombat, 1921 február 26 Koalíciós kormány rémét látják. Hírek nagyatádi Sz­ab­ó István visszavonulásáról. Mit várnak a jóvátétel! bizott­ságtól. Budapest, február 26. Az „öngarische Rnudschan1* jelend Budapestről. A parlament folyosóján ma komoly hírek terjedtek el arra vo­natkozóan, hogy nagyatádi Szabó István földmivelésü­gyi miniszter rö­videsen kiválik a kormányból. Szabó visszalépésének oka állítólag az, hogy az utóbbi időben a legkülönfélébb politikai oldalakról állandóan azzal gyanúsítják, hogy a forradalmi, szocia­lista és radikális hírben álló politikusok­kal összeköttetést tart fönn. Hir szerint Szibó ezekre a vádakra a legközelebbi napokban a nyilvánosság előtt is vá­laszolni fog. Beavatott helyen úgy tud­ják azonban, hogy nagyatádi Szabó István várható lemondása egészen más temészetű dolgokkal áll összefüggésben. Az antant jóvátételi bizottsága rövidesen megkezdi működé­­sét Budapesten és valószínűnek tartják, hogy ez a körülmény a m­­agy­ar be­l­p­ol­it­i­káb­an je­len­tő­s vá­lt­ozások­a­t idéz majd elő. Nincs kizárva, hogy koalíció a kor­mány alakui és nagyatádi Szabó István erre való tekintettel magának szabad kezet akar biztosítani. Hegediks, a valutadiktátor tovább nagyzol. Bécs, február 25. Az „Ungarische Rundschau“ jelenti: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nyilat­kozott a „Magyar Hírlap“ munkatársa előtt: Pénzügyi javaslataimnak elintézése után a magyar értékek emelkedését, az olcsósági hullám aktív megjelenését és az osztrák valuta leromlását várom. Egészen biztosra veszem, hogy amikor május 1-én a bankóprést megállítom, az osztrák valuta katasztrófába romlása megkezdődik. Érhető is ez, hiszen a hatmilliónyi lakosú Ausztriá­ban negyvenmill­iárddnyi papírpénz van forgalomban, amíg a hétmilliós Magyaror­szágban összesen hét-nyolc milliárdnyi papírpénzzel bonyolítjuk 1«­s forgalmat. Tikolják a liberális blokot. - A J 6 » « tudtestójától - Budapest, február 36. Politikai körökben sokat beszélnek egy új liberális blok, jobban mondva egy libe­rális pán alakításáról Hír szerint gróf Zichy János, gróf Hadik János, báró Szterényi József, Ugrón Gábor és más politikusok már napok óta folytattak ebben az ügyben tárgyalásokat s a tárgyalások a jelen stádiumban befejezés előtt állanak. Ehhez a párthoz csatlakozik Vázsonyi Vilmos is, és a terv az, hogy gróf Apponyi Albertet nyerjék meg a párt elnökének. Dr. Wekerle Sándor és Popo­­vics Sándor is valószínűen csatlakoznak majd az akcióhoz. Andrássy politikai gardróbjából. Bécs, február 29­. Az „Ungarische Rundschau“ jelenti Budapestről . A kormányzópárt csütör­­tökön este gróf Andrássy Gyula tiszteletére bankettet adott, amelyen az ünnepelt beszédet tartott és a követke­zőket mondotta: •— Ki fogja Kossuthot következtisénég­­ről vádolni, mert 1849 előtt más alapon állott, mint 1848 után. Széchenyi fölfogásá­ban is nagy változás következett be. Többek között írem is szólok Bismarckról, aki a nagy háború után a védővámok lelkes harcosa lett, míg ezelőtt a leghevesebben ellenezte a védő­vámokat. Ki fogja télen-nyáron ugyanazokat a ruhákat viselni? Ki fogja akár egészségesen, akár betegen ugyanazt az életmódot folytatni ? Egy meg­szállott várban, hogyha a védőseregnek egy része megbízhatatlannak mutatkozik, úgy a vár parancsnokának kötelessége, hogy először is a megbízhatatlan elemeket megbüntesse és azután gondoskodjak, hogy megbízható ele­­mekkel váltassák föl. Én sok zsidót is­­mertem és becsültem a mattban, amikor azon­­ban látnom kellett, hogy a megbízható ele­­mek nem tudnak olyan mértékben érvényesülni, amint ez szükséges volna, arra a meggyőző­désr­e jutottam, hogy a hatalmi állásokat el kell vállalni­a olyanoknak, akik erősebb m mértékben vélták ki a részüket a nemzet­­é­ Kormánybuktató programvita. A nemzetgyűlés pénteki ü­lése. — A Jtvi tudósítójának jelentéte. — Budapest, február 25. A kormány programmja fölötti vitát folytatta ma is a nemzetgyűlés ; minden­ki panasszal és bizalmatlansági okokkal van tele, még azok is, ak­ik bizalmat szavaznak. A kormány támogatói sem tudnak már semmi jót sem mondani és a kormány kénytelen tűrni ezt a kínos vitát, mert nem tudja semmivel sem foglalkoztatni a nemzetgyűlést. Tudósításunk a következőt Drózdy Győző mentelmi jogának megsértést jelen­tette be a Házban. Elpana­­szolta, hogy a kormány szisztematikusan fog­lalkozik az ő zaklatásával. Ellenfelei föl akar­ták használni azt a körülményt, hogy a vesz­prémi törvényszéknél egy följelentés volt ellene a kommunizmus idején elkövetett izgatás és a választásokba való jogtalan beavatkozás címén. Bár a Veszprémben lefolytatott vizs­gálat alkalmával az általa megnevezett tanú­kat ki sem hallgatták, a veszprémi ügyészség mégis ügyében megszüntető határozatot volt kénytelen hozni. Kiderült ennek a vizsgálat­nak során, hogy nemcsak részt nem vett a kommunizmusban, hanem a kommunizmus alatt ellenforradalmi tevékenys­éget fejtett ki A megszüntető végzés dacéra folytatták az eljárást ellene, míg végre a törvényszék el­ejtette a vádat. Erre az igazságügy miniszter elrendelte, hogy a zalaegerszegi ügyészség ismét indítsa meg az eljárást ellené­re foly­tassa tovább a vizsgálatot. (Z­e­ö­k­e Antal: „Ki volt az az igazságügyminiszter ?* . . . Tom­csányi volt. (Zeöke Antal: „Lehetetlen, ilyen igazságtalanságot magyar miniszter nem követ el*) ... Ilyenre még nem volt precedens, hogy egy ügyészséget utasítsanak, tegye magáévá egy más ügyész­ség által a hivatalos vizsgálat l­efolyta-­­ tása után elejtett vádat. Később, mikor az amnesztia-rendelet megjelent, ennek rám való alkalmazásával akarták az eljárást megszün­tetni, de én nem mentem­ ebbe bele, előre is tiltakoztam az ellen, hogy az amirisztia-ren­­deletet reám vonatkoztat­ ják. Képviselőnek nem szabad kegyelmet elfogadni, ha bűnt követ el, akkor bűnhődjék. Érdekes azonban, hogy eddig körülbelül huszonhétezer kommu­nista bűnügynek lefolytatását fejezte be a­ bíróság, negyvenhét halálos ítéletet hozott, da­ ebben a parányi kis ügyben az aktákat még máig sem tudták lezárni. Mivel a kormány részéről határozott zaklatást lát, a mentelmi, joginak flagráns megsértését ezennel bejelenti a h­áznak. A kormány patromja fölötti vitánál Letenyei Peti szólalt föl. Rámutat * föld mi­velő nép warry szerepére az ország megmenné** körül és hogy ennek szenére mennyire elhanyagolják érdekeit. A falas­ munkásnép a rekvirál­isok dacára egy deka lisztet nem kapott , kell térni a wabad forgalomra. A közigazgatási reform végre­­hajtása föltétlenül szükséges. Csak abban az esetben támogatja a kormányt, ha a köz-­ igazgatási reformot mielőbb végrehajtják. Feltételes bizalom. Balla Aladár: Bizalmatlan a kor­mány iránt. Nincsen parlamentje Európának, ahol a kormány iránti bizalomnak olyan módon adnának kifejezést, mint a magyar parlamentben látják. Minden kormánypárti képviselő bizalma is cs­ak föltételez és mind­egyik fölsorol egy csomó érvet, amiért bizal­matlannak kellene lennie a kormánnyal szem­ben. Külügyi politikánkat is rendkívül sze­rencsétlennek tartja, csak azért orientálódik régi szerelmünk Ausztria felé, mert belpoliti­kánk olyan, hogy azokat az országokat is magunk ellen hangoljuk, akik a múltban sohasem voltak ellenségesek irányunkban. A kormány programja fölötti vita azért hú­­zódik, mert a kormány tagjai fegyelmezetlenek és a kormány nem tudja megakad­ályozni, hogy minden apró dologért föl ne szólaljanak. Hely­teleníti Pallavicinék tegnapi kritikáját Hohler­­rel szemben, csodálkozásának ad kifejezést, hogy Pallavicini tegnapi fölszólalásával szem­ben sem a miniszterelnök, sem a külügymi­niszter nem vette védelmébe az angol kor­mány képviselőjét. Helyteleníti azt a fölfo­gást, amely szerint a Habsburg-kérdés nem­csak az ország belügyi, hanem a antánté is. De azt a fölfogást megtiltani nem tud­juk. Óvatosaknak kell tennünk, mert még nem vagyunk békeállapotban. A görög példa nem analóg, ottan plebiscitummal hívták vissza Konstantin királyt, ha nálunk is pl­­­biscitma döntene így a Habsburgok érdeké­ben, akkor ő is tiltakoznék az angol beavat­kozás ellen. A királykérdés belpolitikai kér­dés, nem érti tehát, hogy miért nem szabad erről írni. A kormány álláspontját ebben az ügyben nem ismeri, csak azt tudja, hogy nagyatádi Szabó István a szabad királyvie fásítás híve, de úgy látszik, hogy éppen emiatt őt is ki fogják lőni a miniszteri szákból. Bi­zalmatlan a kormány iránt A falu törülme fogy. Bodor György rámutat arra, hogy a falusi népet nagy érdemei ellenére a közigazgatási hatóságok sok helyen v­­­­­é­­i­lággal üldözik. A katonák is igen gyakran rosszul bírnak­­ vidéki polgársággal. Fegyelmit kíván úgy a katonaságnál, mint a közigaz­gatás terén. A kisgazdáknak olyan rossz a helyzete, hogy nemsokára már úgy lesz, hogy a kisgazdánék évakosztü­mben lesznek kény­tele­­nek járni. (Derültség.) A türelmük azonban lassanként majd elfogy. Ha a kormány nem karolja föl erélyesen a kisgazdák érdekeit, akkor nem lehet bizalom­mal iránta. , Pásztor József a házszabályokban szól. Hangoztatja, hogy a kormányprogram fölötti női már régen meg­­iatt volna szakí­­tani. Egy jutalmot kockáztat meg, Deák Ferenc szavait idézve: „hogy az egymás­­közötti háborúskodás a haza nyugalmának veszélyeztetésével jár. Orbók Attila a lakáskérdés meg­oldására vonatkozó indítványát terjeszti be, amelynek során kedvezményeket óhajt nyúj­tani az új építkezések számára. Az eln­­ök napirendi indítványt teáz­ást indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülé­sére tűzzék napirendi» az állami «árvavészok­nél az elnöki állás betöltését és ejtsék meg erre vonatkozólag a hármas jelölést. Hencz Károly az indítvánnyal szem­ben azt fejtegeti, hogy az állami számvevő­­szék elnöki állására való jelölés a főrendiház­­ dolga és annak hatáskörébe járnáik. Mivel ezt a törvényt még eddig m­eg nem változtat­ták, a főrendiház pedig nem tart ültóékot, véleménye szerint a Ház nem intézkedik ttt az állami számvevőség elnöki állásának betöl­tésére vonatkozóan. Toleki Pál miniszterelnök magáévá teszi Hencz Károly álláspontját, m­ire a Boa az eredeti napirendet fogadja el. Ezután rátérnek az interpellációkra. Uuyaváry László interpellál a pestvármegyei választások dal­­j­ában. delmében. Magyarország mostan egy funrsngó, forradalmi eszmékfend­­elezett világ kellős kö­zepén áll. Nézzük csak meg azt a magyar forra­dalmi irodalmat, amely most Bécsben virágzik és a magyar szellemet megmérgezi. Könnyel­műség volna azt állítani, hogy a destruktív visszaesésbe való minden veszedelemtől Magyar­­ország ezután mentes marad. ; 8©d»ö&®e©a®8©eöe©Ö«fHKMK»0«XM A munkásság nem tárgyal a kényes miniszterrel. A budepesti JsstmfeáseAír r&orass­­kodik & Detogpénztár autonómii«­jához. — A Jtvi tudédtéjilél — Budapest, február 24. Tudvalevő, hogy a munkásbiztosító­­pénztár reform­járól olyan javaslat készül, amely a pénztárt teljesen megfosztja eddigi autonómiájától. Bernolák Nándor nemzetgyűlési képviselő, a munkaügyi bizottság előadója, akit a törvényjavaslat előkészítésével bíztak meg, csak úgy volt hajlandó elvállalni ezt a szerepet, hogyha a miniszter előbb tárgyal a körlésről a szociáldemokrata párt vezetőségével. Ma délelőtt meg­jelentek a Házban a szociáldemokrata párt kiküldöttei és kijelentették, hogy sanatiile kompromisszumba nem nemtek bele, ragaszkodnak a pénz­tár eddigi antonamtiájához és semmilyen körülmények között nem egyeznek bele a munkásbiztosítópénz­­tár államosításába. Ez a kijelentés tulaj­donképen nagyon finom formájú válasza a munkásságnak Benárd Ágoston népjóléti miniszter ama kijelentésére, amelyet nemrégiben tett és amely szerint fizikai rosszu­llétet érez, ha szociáldemo­kratával kell tárgyalnia. Most a szociál­demokraták visszanyújtják ezt az undort a kényes miniszternek,­­ kétségtelenül ildomosabb formában. Most ők nem tárgyalnak vele. A szociáldem­okrata párt kiküldöttei Farkas István és Propper Sán­dor voltak. Isodooeoeooosoeooe&aaeeoeeooil

Next