Jövő, 1923. május (3. évfolyam, 77-102. szám)

1923-04-01 / 77. szám

s Bay és negyedévi börtönre ítélték az uj „Krisztus -t. — A J­ö­v­ő berlini tudósítójától. — Berlin, március 31. Beszámoltam annak idején a német közbiztonsági hatóságoknak arról a szen­­zációs intézkedéséről, hogy Haufesert, a hírhedt apostolt, aki „uj Krisztust mi­ségében uj vallási tanokat hirdetett és sok hívet szerzett magának, letartóztatták- , tartóztatása azért történt, mert többizben a köztársaság ellen izgatott, megsértette a köztársaság magasrangú funkcionáriu­sait, azonkívül szelidebb csalásokat is el­követett, megkárosítva néhány hiszékeny Hausser Ügyét, amely iránt Németor­szág széles rétegeiben nagy érdeklődés mutatkozott, most tárgyalta az oldenburgi törvényszék. Haussen magatartása a bíró­ság előtt is megfelelt máskén „füllépé­­seik‘-nek. Először is a tárgyalás előtt több­­napos éhségsztrájkot tartott és hordágyon vitette magát a tárgyalásra. Ott aztán, hogy kellő erőt gyűjtsön, nagymennyiségű szeszesitalt vett magához. Majd beszélni kezdett, valósággal agitátor­­beszédet mondott, amelyben a világon mindenkit leszólt, csak önmagát dicsőítette, híveit azonban már idiótáknak nevezte. Apostoli eszmehirdetése azonban itt mit sem hasz­nált. A bíróság ráolvasta összes bűneit, izgató és becsületsértő kijelentéseit, hazu­­dozásait és kisebb csalásait. Végül is egy és negyedévi börtönre és e­g­y millió márka pénz­büntetésre ítélte az új Krisz­tust, azzal a megokolással, hogy beteges imnerzettúltengése olyan tanok hirdetésére ragadtatja, amelyek saját életmódjával is ellentétesek, másrészt ezeknek a tanoknak a­ hirdetését anyagi előnyök szerzésére is fölhasználja ■s követőinek jóhiszeműségéből igtinka nélkül jól megél. Munkások véres tördelése Pak­sban. Igéris, március ül. (Havas.) Amíg a községi tanács mai ülésén a városi munkások béremelését tárgyalta, többezer munkás tüntetést ren­dezett a városháza udvarán. A munkások hangosan követelték a béremelés megadá­sát és olyan magatartást tanúsítottak, hogy a rendőrségnek kellett közbelépnie. A rendőrség a tüntetőket sz­étsavarta, n­é­­h­á­n­y ember súlyosa­n­, számos p pedig könnyebben megsebesült. Zimmermann nyilatkozata. A j­ö­v­ő legutóbbi számában közöltük azt a fel­­tűnést keltő nyilatkozatot, amelyet állító­lag Zimmermann, a Népszövetség bécsi főmegbizottja tett a „Newyork Evening Post“ munkatársának. A népszövetségi fő­­megbízott jelenleg nem tartózkodik Bécs­ben, titkársága azonban a nyilatkozat bécsi ismertetésével kapcsolatban az alábbi hi­vatalos cáfolatot adta ki: ,,A beszélgetés március elején történt, a laptudósító az intervjút a főmegbizottai nem jegyeztette ellen és így az nem hiteles. A Népszövet­ség főmegbizottja kijelenti, hogy a meg­jelent közlemény tartalma teljesen valótlan és ezért minden felelősséget elutasít ma­gától annak tartalmáért.“ Az osztrák aranyparitás az Osztrák Nem­zeti Bank jelentése szerint folyó évi április 2.­­tól S.-ig 14 450 korona lesz. Zichy János gróf a szélsőségek politikája ellen. zr­„a 4M „ trnermikszobék politikai humbugjával" Bécs, március 31. A Gömbös - Eckhardt-csoport­­ké­­­szülődése idején igen nagy jelentőséget­­ kell tulajdonítanunk az alább követ­kező cikknek, amely Zichy János gróf tollából a „Neues Winer Tagblatt szombati számának vezé­rcik­ke helyén jelent meg, és amelynek fontosabb részei így szólnak : „A középút politikája nem jelenti a tartalom nélkül való és a jelleg nélküli politika követését. A középút nem jelenti hogy a politikának ne legyen Se célja, se iránya, hanem éppen ellenkezően. .Mihely tradíciós alapon politizálunk — és a kö­zépút ezt jelenti - tartalmat és karaktert adunk politikánknak. Mert amíg ez a po­litika egyrészt fönn akarja tartani a tra­díciókat az állam valamennyi alapvető kérdésében, addig más­r­é­s­z­t számol a haladó idő követelményei­vel minden gazdasági és szociális kérdésben. Kik azok, akik a politikában az extrém irányt követelik ! Politikai kezdők, egyoldalú idealis­ták, fanatikusok és végül lelkiismeretlen izgatók. Vi­szont azok, akik az extrém irányokat el akarják kerülni, mert úgy vélik, hogy ma sem az egymás ellen való harcot, sem a gyúanyagot nem szabad fokozni ezer ok­ból főként azért sem, mert az antantnak bennünket ellenőrző nyomása ezt meg nem engedi, az ország gazdasági helyzete peddig föltétlen nyugalmat igényel. Az utóbbiak azok, akik az adott erőviszonyok­kal számolnak, a reális lehetőségeket mér­legelik, a nemzetet pedig nem óhajtjuk új szakadékok felé, újabb nemzetközi bonyo­dalmakhoz elvezetni... A szélsőségeknek egymás ellen való uszítása és a kölcsö­nös gyűlölet provokálása nem jelent mást, mint a konszolidálás teljes kizárását, ami viszont a szegény lázbeteg ország további kínjait jelenti. ... A középút politikája készen áll arra, hogy a radikalizmusnak minden­­ol­dalról fenyegető demagógiáját és túlzásait leküzdje. Nemcsak azért, mert ezek ön­magukban­­véve is veszélyes és káros szimptóm­ák, hanem­ azért is, mert a tra­­díciós alapon való fejlődést megakadályoz­zák Emellett azokban nagy­szabású, ú­j életet teremtő szociális programot köve­telünk, hogy a szociális bajokon segit­■fink, mert a betegséget elnyomatos és a föl nem ismerés útján csak növelni leh­e­t­­ de nem lehet a munkakedvnek és a részt­ e vevő érdeklődésének­­atmoszféráját meg­ i­s teremteni. Követeljük továbbá a határozó , céltudatos és intenzív külpolitikát, am­­­y eddig legnagyobb sajnálkozásunkra . flel- f külözünk — mert s­e­m­­m­i f­éle ,s­­a a nyár nem látjuk. Ilyen külpolitika épp­ , úgy szükséges, mint a nagyszabású szo­­ciálpolitikai program. Ez a két fő alkotja gazdasági egyensúlyunk helyreállításának előföltételét, amely nélkül az állami élet­, a konszolidáció, vagy a fejlődés lehetetlen. Határozott szociális és külpolitikát azon­ban nem lehet követni ha a szélső­séges keresztény irányzat, lovagjai és a szélsőséges , r­a­d­i­k­a­l­i­z­m­u­s őrültjei egy­mást ki akarják irtani. , Irányzatokat megfelelő politikával le lehet küzdeni, szélsőséges követeléseket okos értelemmel lehet gyöngíteni. De osz­tályokat és rétegeket még akkor sem le­het kiirtani, ha az ilyesmi keresztény szempontból egyáltalán megengedhető volna. . A politikai gyermekszo­báknak ezzel a politikai humbugjával tehát h­a­g­y­­­j­u­n­k föl. Komoly politikusoknak, akik­ben nincsen fanatizmus, de akikben annál több az értelem, huszonnégy órán belül tal­álkoz­ni­ok kell, hogy egymást segítve, egyesült erővel az egységes politikát megkezdhessék. Zichy János grófnak ez a cikke folytatása annak az akciónak, amelyet ő rövid idővel ezelőtt a szélsőségek ellen megkezdett és mint ilyen, előttünk már azért is szimpatikus, mivel magunk is a szélsőségek ellen harcolunk. Kár, hogy Zichy" János gróf Csupán nagy általánosságban jelzi politikája irányát, ami sok tekintetben homályt okoz, így például nem mondja meg, hogy mit ért a tradíciós alapon való kormányzás alatt? Csak nem a legitimizmus fon­tar­tását ami alkalmas lévén az országot veszélybe dönteni, szintén szélsőséges politikának tekintendő? Azt is homály­­­­ban hagyja, hogy mi legyen az a Cél­­­­tudatos külpolitika? Ám ezektől el­­t tekintve, Zichy János gróf akciója , kedvező szimptómája annak, hogy Ma­­­gyarországon a kurzus őrületei után a­­ józanabb felfogás van terjedőben. Ä ra» fit.» rsfMVÄ'p-A lengyel miniszterelnök Közép Európa va 1 «l * Ji9­­ÖVÄ hogy H it Si. t ftÄÄ lSB UivitÄbeVltett^Ht­lTa fokozatos Hiiiügyimniszter AflJjlU kereskedelmi poUnkcAiard­ Ír ‘l JIPS«, pénzügyminiszter pedig a 1­2 f 97’av­nyi politika fejlődéséről ad képet. $ Elegáns és ^ 2 legjobb cipők § ::: csak :::­­$¡ S Reschovsky § f Bélánál '$ t | ^ I, Graben Nr. ^ I 17 * % J.I % $ . kaphatók ^ iíiS'é'ííl Jövő Középeurópa problémái. Benes dir. Magyaromig és a kisasltant viszonyéról. Bécs, március. 31. A „Neue Freie Presse“ ma reggeli számában Bulgária miniszterelnöke. Cseh­szlovákia külügyminisztere, Jugoszlávia pénzügyminisztere, az osztrák külügy­miniszter, a lengyel miniszterelnök és a magyar külügyminiszter nyilatkoznak az európai probléma különböző kérdéseiről. Az új Középeurópa legmarkánsabb diplomatája a csehszlovák köztársaság külügymiisz­­tere. Ő az új középeurópai gondolat leg­tipikusabb zászlóvivője és ezért csak ter­mészetes, hogy az ő nyilatkozatában nyil­vánul meg legvilágosabban az új Közép­európa szelleme és ellentéte a régi Euró­pával szemben. „Szemlélődések az új Középeurópáról“ címmel Benes lényegében a követke­zőket írja: Sohasem szabad elfelejteni, hogy a tegnap Középeurópájáról egy antidemokratikus habsburg-dinasztiai rend­szer omlött össze, amely a­­ m­eg­­álmodott pánger­mi­n intézmény eszköze volt és amely összeomlott a de­mokrácia és a jármában tartott, szabad­ságukért küzdő nemzetek elemi ereje alatt. Minden elhatározással küzdeni kell a Habsburgok bármely restaur­ációs kísér­lete ellen, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szilárdan kell ragaszkodni a háború utáni forradalmi átalaku­lások eredményeihez, meg kell óvni a demokratikus alapelveket, amelyek­nek következménye volt a középeurópai nemzetek politikai és nemzeti fölszabadí­tása és hogy a demokratikus módszereket az államok közti érintkezésben is érvényre kell juttatni. Ilyen értelemben akar a kis­­ántánt kon­szol­idálóén és ar béke érdekében működni, így tarisz nens lehet az a szándéka, hogy Wu­izely kö­zépeu­rópai átlamat kizárjon m­agyfim­­űködésből. Eilehkoljék! Az ő missziója abban áll, hogy az együttmű­ködés részére előkészítse a tatait és életre hívjon a természetes szomszédi viszonyla­tok keretében egy új rendszert a közép­európai államok együttműködését illetően. Az erre vonatkozó első lépéseket a kü­lönböző szerződések kötésével Csehszlo­vákia már megtette. Ez a rendszer — írja Benes dr. — nem hiba nélkül való; a legko­molyabb hibák abban rejlenek, hogy M­a­­gyar­ország különleges bel­politikai viszonyai és egyes szomszédokhoz való viszony­lata következtében még kí­vül áll e keretén. De ez a rend­szer rendelkezik fejlődési lehetőségekkel és, amit különösen hangsúlyozni kell, rendelkezik azzal az erővel, hogy az összes köz­épeu­rópai államoknak nagyobb mértékben biztosítsa a nyugalmat és megadja a lehetőséget az összes európai államok együttélésének magasabb béke­­formáihoz, mint bármelyik más rendszer. Magyarországra vonatkozóan továbbá meg­állapítja a csehszlovák külügyminiszter, hogy „ma már annyira vagyunk, hogy Magyarország részben gazdaságilag belé­pett abba a körbe, amely a középeurópai államokat összeköti, de ez csak a saját érdekei szűk alapján történt meg“. Magyarország részéről Daruváry Géza külügyminiszter írt rövid és nem sokat mondó cikket Magyarország közép­európai gazdasági érdekeiről, amelyben egész felületesen ér­inti az eddigi meg­állapodásokat, illetve a lefolyt tárgyaláso­kat, majd végül a következőket írja: „Ter­mészetes, hogy a körültekintő gazdasági orientációnak, amelynek következménye a gazdaságilag leginkább érdekelt álla­mokhoz való szilárd és tartós viszony e­lerme, legelső alapföltétel at a jó­vátételi probléma, amely fályóval beirtja a jövőt. A népek kö­­zépeurópai gazdilc­ával öntudata a jóvátétel! probléma kedves. Megoldása következeté­­ben csak erős mértékben fejlődnek. A Vasárnap, 1923 április 1 (77. szám) __ t magyar szélhámosok letartóztatása Bécsben. Bécs. március 151. utasy Bála harmincéves állítólagos venece születésű, kecskeméti illetőségű ,Juninto W­hern alsó bélyegkészítőnél bélyegzőt készíttetett Vác r­t. tanácsa“ forrással A bécsi rendőr­nőg ezt megtudta és amikor Utasy megjelent a­­ bélyegzőért, letartóztatta. Kihallgatása a karm­a­­val azt mondta, hogy gyakran ^azgatott g­­bizásból Magyarországba. Byenkor je­lntése e­­s leveleket szokott vinni megbízójától,­­ személyesen nem utalhatik Magyarom­r­a és akinek igazi nevét nem is . A bér * Lőre azért volt szüksége megbízójának, hogy hamis illetőségi bizonyítvány révén jen Magyarországba. Általában igen­ tartózkodóan vallott és gyakran megtagadta a választ a hoz intézett kérdésekre, mondván, hogy eskü köti a titoktartáshoz. Amikor megmotoztak, egy m­a­gyar címeres bélyegzőt találtak nála. Beállí­tották a Baade gér­eletre. Szabó József harminckétéves budapesti szü­letésű hajóskapitányt is letartóztatta a bécsi rendőrség. Nagel Zsigmond budapesti kere­kedő (Aulich­ utca 8) Komáromban tizenkét millió ko­ronát adott át Szabónak azzal a meghagyással, hogy vigye Budapestre. Szabó Pestre utazott, de­­ nem adta át a pénzt, hanem visszautazott , Bécsbe. Itt megtalálták nála az egész összeget és lefoglalták. . . A mai tőzsdék. t __ 1923. március 31. — M A budapesti tőzsde magán­-­forgalma csak kisebb keretek köz moz­g­­ott Egyes kötések jöttek csak létre. Aa - frányzat szilárd telt, a kisebb papirokat is inkább keresték. A bankok köz i Magán­J­ános kísirt 813-116.m 72.000. Magyar cukor 420—430.000. A cu­­­­korértékek általában sz­árdabbak voltak, mert a cukor ára újból emelkedett­­Ma­­gyarországon­. A bécsi tőzsde szombati ma­gánforgalma csaknem teljesen szünetelt.­­ A bankok közti, magánforgalomban csak­­ elvétve jöttek kötések létre. Az irányzat 1-1 mindvégig szilárd. i- “** „ . n. a szovjet kormány meg.ke®’yel­­ü-­j mesett a halálraítélt püspöknek. Varsó, március 31. (Távirati Ügyszökség.) Moszkvából je­lentik, hogy a népbiztosok végrehajtó bi­zottsága a Csoplak püspök ellen hozott halálos ítéletet tízévi börtönbü­n­­tetésre változtatta meg. Bud­­koowic kanonok ellen a halálos ítéletet megerősítette, mert nevezett, papi hivatá­sát ellenforradalmi működésre használta föl. A spanyol udvar papjának gyanús halála. Madrid, március 30. Monsignore Vales Failda, a királyi ház papja és a királyi pár gyóntatója, vér­­tömülés­­embóliái következtében hirtelen meghalt. Hír szerint a halálát külső hatá­sok által előidézett vérömlés okozta, bűnügyi vizsgálat állítólag megindult. T­o­­ti Cuno kancellár állapota javulóban. Berlin, március 31. A „Berliner Tageblatt“ értesülése sze­rint a birodalmi kancellár állapota állan­dóan javul, s azt remélik, hogy Cuno dr. még a húsvéti ünnepek alatt elhagyhatja az ágyat. A német egyet­emi rékttti­ dr.imitja. A „Wahrheit“ prágai folyóirat fölkérésére dr. Ehrenfels Christian, a német egyetem filozófiai tanára, április 16.-án előadást tart a német egye­­tem­ rektoriafférjáról a prágai Mozarteumban. A kiváló filoz­ofu­s előadása hivatott e­zokat vitatott ügyben újabb és érdekes mom­eik­usuokat bele­­vinn.

Next