A Jövő Mérnöke, 1965 (12. évfolyam, 1-39. szám)
1965-01-11 / 1. szám
Milyen a mérnökkar jellege, munkája, hogyan készíti fel a haligázit a mérnöki pályára Régi és ismert probléma, hogy az Építőipari és Közle-kedési Műszaki Egyetem mér- nöki karának feladatával, az itt kiképzett mérnökök munkakörével általában nincsenek tisztában azok, akik műszaki pályára készülnek. A kar munkájának nem ismeréséből következik, hogy elég kevesen jelentkeznek ide, s a felve-hető létszámot is alig tudják feltölteni. Ezzel kapcsolatban felkeri testük dr. Homoródi Lajos s tanszékvezető professzort, a mérnöki kar dékánját —, ad- son rövid tájékoztatást a kar jellegéről, munkájáról, a mér- nöki karon végzettek teendői- ről, a hallgatók tanulmányi feladatairól. — A mérnöki kar 4 szakból 1 áll: szerkezetépítő, közteke-désépítő, vízépítő és földmérő- 1 mérnöki szakból. Ezek az elnevezések már nagyjából jelzik, hogy mi is a kar feladata. Az említett 4 szak közül három 2 éven át közös tanulményokat folytat, a két év után következik a specializálódás, de ekkor is számos közös tantárgy van. A diploma terrmészetesen egyforma, min-den végzett hallgató „mérnök"- diplomát kap. A szakosítás abban van, hogy az illető hallgatónak saját szakjából bővebb ismeretei vannak, ugyanakkor kellően ismeri a többi anyagát is. Ami a karon végzettek munkáját illeti: a nagy beruházásokkal kapcsolatos építőtevékenységek nagy részét éppen ők bonyolítják le. Hogy csak néhányat említsek példaképpen: az úthálózat korszerűsítése, a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos és ezután megoldandó problémák, nagy építkezések acél-, trasbeton szerkezetei, további tiszai vízlépcsők építése, visegrádi erőmű építése... és mindezekkel kapcsolatos felmérési munkák (földmérőmérnöki feladat) . Valamenyi szak oktatási ideje 10 félév, a 10. félév diplomatervezés és az államvizsgákra való felkészülés időszaka. Az egyes félévek 14 hét oktatási időből állnak, amelyet vizsgaidő követ. Az oktatási idő alatt a hallgatók felerészt elméleti előadásokat hallgatnak, felerészt gyakorlatokat végeznek. Ezek a helyi gyakorlatok háromfélék: a számítási gyakorlat pl. a matematikához és a mechanikához kapcsolódik, a tervezési gyakorlat a mérnöki szaktárgyakhoz — acél, vasbeton szerkezetek (hidak, daruk, csarnokszerkezetek) tervezése áttervezés, vízi létesítmények, öntözési berendezések — a műszergyakorlat pedig pl. a geodéziához, fizikához, vízépítéshez. Ezek egy része terepgyakorlat, amelyet a megfelelő fél év végén kint a terepen végeznek el a hallgatók. Hogy a három gyakorlat közül melyik van túlsúlyban, az a szak természetétől függ. E gyakorlatokon kívül az öt év alatt 30 héten át üzemi termelési gyakorlat is van, ennek során a szakmájukhoz kapcsolódó munkálatokat a gyakorlatban ismerhetik meg. A IV. évesek legjobbjai a 30 hét egy részében külföldi termelési gyakorlaton vehetnek részt a baráti államok egyetemeivel kötött megállapodás alapján. A külföldi üzemekben töltött gyakorlat során a hallgatóknak nemcsak szakterületük jobb megismerésére, hanem látókörük bővülésére és természetesen szórakozásra, kulturális neeezetességek megtekintésére is alkalmuk van. Eddig az NDK-val, Csehszlovákiával és Lengyelországgal van ilyen kapcsolatunk (tavaly egy csoport a Szovjetunióban is járt) és valószínűleg rövidesen létrejön a megállapodás Bulgáriával is. Hallgatóink az első évtől kezdve önkéntes jelentkezés alapján bekapcsolódhatnak a tudományos diákkörök munkájába, ahol érdeklődési körüknek, szakterületüknek megfelelő problémákkal, kisebb kutatási feladatokkal, ismereteik szélesítésével foglalkoznak. A TDK-k pályázatokat is hirdetnek, idén pl. 221 hallgató részesül pályadíjban. A kar hallgatói társadalmi ösztöndíjat kaphatnak tanul- mányaik folyaméin, különböző vállalatoktól. A szerződés az-zal a kötelezettséggel jár, hogy ahány éven át kapja a hallgató az ösztöndíjat, annyi éven át dolgozik majd végzése után a vállalatnál. Az ösztön-f díj összege havonta maximálisan 700 forintig emelkedhet. Nagysága függ a tanulmányi eredménytől és attól is, hogy a munkahely vidéki, vagy pesti lesz-e. A vidéki mérnök- | hiány nagyobb a pestinél, s | ez indokolja, hogy a vidéki | munkahelyre kötött szerződés | ösztöndíja 200 forinttal több. | Ha már a juttatásoknál, tá- | mogatásoknál tartunk, feltét- tlenül meg kell említeni azt is, | hogy a kar hallgatóinak jelen | tékeny része kollégiumi ellá- tást kap (vidékiek és az arra rászorultak). A kollégiumi díj havonta 200 forint, ezt a tár- sadalmi ösztöndíjasok termé-szetesen ösztöndíjukból fize-tik. Ezenkívül van még szo- f ciális támogatás, rendkívüli, segély. Rendszeres szociális támogatást körülbelül a hall gatók 35 százaléka kap. A mérnök karon esti és le- | velező oktatás is folyik. Esti | oktatásban azok vesznek részt, akik budapesti lakosok | és állásban vannak. Ezek a | dolgozók heti négy alkalom- | mai délután 5—9 óra között hallgatnak előadásokat. A levelező oktatás a vidéki | munkahelyen dolgozók részé- | re szól. Számukra legtöbb | tárgyból hetente két napon | van fakultatív előadás, de | csak a félévenként négyszer | 2 napon át rendezett konfe- ' renciákon való részvétel köte- | lező. Mindhárom tagozaton a | tantárgyakból jegyzet, több infrtzert a TM 77 — rendelkezésre. Ezen kívül a tervezési feladatok elvégzését tervezési, számítási segédletek könnyítik meg. A jegyzetek kiadását az állam erősen támogatja és igen olcsón állnak a hallgatók rendelkezésére. Diplomázás után a kiképzés irányának megfelelően a végzett hallgatók tervező vállalatoknál, főhatóságoknál kapnak állást, ezenkívül persze egyéb munkahelyek is vannak: minden városi tanácsban és egyes megyei tanácsok mellett működő tervező vállalatoknál is szükség van mérnökre. Megemlítek néhány fontos munkahelyet, ahová A fizika valamennyi mér- K nöki szak alapja. Ezért egyetemünkön fontos felvételi vizs- I gatárgy a fizika. A gimná- s ziumi tananyag alapos ismere- I te és alkalmazása nélkül igen nehezen boldogulnak hallga- S tóink az egyetemi fizika tan.' anyag megértésében, elsajátí|| tásában. | A mérnöki karon a | II. félévben kezdődik a fizika oktatása. | Az I. félévben is tartunk nem |kötelező jeleggel fizikaóra- E kát azok számára, akik nem | gimnáziumból jöttek, vagy | akik gimnáziumból kerültek | ugyan az egyetemre, de nem | érzik magukat elég erősnek az | alapfogalmakban, így akarjuk | előkészíteni hallgatóinkat az | egyetemi fizikaanyag befo gadására, illetve ébren tarta-ni a középiskolában szerzett ismereteiket. § Szeretnénk néhány szóval | tanácsot adni a mérnöki karra készülőknek a felvételi E vizsgára való felkészüléshez. A jelentkezők meg fogják kapni az elméleti anyag részletes felsorolását. Ezt a I tananyagot a jelöltek a gim náziumi tankönyvben megtalálják. A felsorolt tananyag gondos átismétlése, illetve E megtanulása az első teendő. Elkészítettünk | közel 300 feladatot tartalmazó példatárat hoz E ránk jelentkező középiskolások számára; | ez jelenleg a nyomdában van. | Reméljük, hogy idejében el|készül és a jelöltek kézhez | kapják. Ez a példatár feladatokon keresztül vezeti | végig a jelölteket a felvételi vizsga anyagán, lépésről lé-pésre haladva a fogalmak és összefüggések felhasználásá- ban. Természetesen ez a feladatgyűjtemény nem mentesíti a jelöltet további felada- E tok megoldásától, hanem inkább előkészíti különböző példatárak minél több és E komolyabb feladatának meg- s oldására. A helyes feladatmegoldás egyik feltétele a fizikai egységek ismerete, azok átszámítása, s ezért feladatgyűjteményünkben szinte minden feladatot végzett hallgatóink kerülhetnek: MÁV Tervező Vállalat, Mélyépítési Tervező Vállalat, IPARTERV, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, vízügyi igazgatóságok, Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal, UVATERV (ez utóbbi végzi az útkorszerűsítési feladatokat és építette az Erzsébet-hidat). Végzett mérnökeinkre tehát sok és jó munkahely vár. És ami még fontosabb: sok és jó mérnöki feladat, lehetőség arra, hogy az egyetemen tanultakat a gyakorlatban hasznosíthassák és kibonthassák legjobb képességeiket. Iliim tfttiiifiiiiiitt iiitftiAiftittiiiiiiflii kiás iiiiiiiafiiiiiaiii teljes részletességgel megölődöttünk, így a jelölt nem- csak saját gondolatmenetét ellenőrizheti, hanem számolá-sát is. Az egyetemen a már itt szerzett magasabb matemati- kai ismeretekkel rendelkező hallgatókat a II. és III. fél évben fizikaelőadásokon is-mertetjük meg az elsajátítan- adó anyaggal, a megértést kísérletekkel segítjük elő. Az előadott tananyagot rész-ben a hallgatók számolási gyakorlati órákon, részben mérőgyakorlatokon kisebb cso-portokban mélyítik el. Mérő gyakorlatainkon első-sorban a mérnöki szakmában a fontos anyagállandók értékkeit méretjük meg, hibaszámí- [ tást, hibabecslést végezte- tünk. A mellékelt 1. kép az [ acél torziómodulusát mérő ] hallgatókat mutatja be, a mé- rési eszköz mellett. Gyakorlatainkon a mérnöki munkában használt kompli- kált műszerek alkatrészeinek [ vizsgálatával is foglalkozunk. \ A 2. kép elektroncső erősítés- vizsgálatot végző földmérő szakos hallgatót ábrázolja. \ A fizika mérnöki gyakorlatai iránt különösebben érdeklődő hallgatók a tudományos diák-i körökben mélyítik el tudásukat.kat. Soltész István adjunktus, fizika tanszék A MÉRNÖKKAR ÉLETÉRŐL így élünk... FIZIKA Sokan kérdezik, hogy tulajdonképpen milyen is az a Mérnöki Kar, milyen ott az egyetemisták élete? Megpróbálom vázolni: Nem olyan általános mérnökök vagyunk, akik „mindenhez értenek egy keveset, de semmihez sem alaposan”. A munkaterületünk széles körű, egyre bővülő, jövője is van. Elég itt a szerkezetépítők óriási acélvázaira, a földmérők rakétatechnikai ismereteire, a közlekedésépítők gyorsvasútjaira, autósztrádáira, az új Erzsébet-híd korszerű létesítményeire gondolni. Mindezek több szak keretében nyernek elsajátítást, kiegészítve mindazzal a technikai, esztétikai plusszal, ami a korszerű mérnöknek szükséges. Ha van is néha probléma egyik másik tantárggyal, ezek nem olyanok, hogy aki akar, ne győzhetné le a nehézségeket. A kollégiumban a tanársegédek, a szobatársak, az egyetemen a konzultációk adta lehetőségek azok, amelyek segítenek elérni a tehetségesebb hallgatóknak akár a jó vagy jeles eredményt is. Emellett jut idő arra is, hogy a szórakoztató vagy ismeretterjesztő rendezvények tömege között válogathassunk. Minden szombatra, vasárnapra akad bőven bál, klubdélután is, amelyekből lehet válogatni. Hogy sportolásra is jut idő, bizonyítja, hogy az egyetemről öten is voltak Tokióban is... Mindehhez a „kondit” az elismerten jó menza mellett az állandó jellegű egyetemi büfék sora biztosítja. A vidékiek, sőt egyes esetekben helybeliek is, teljes és bőséges ellátást kapnak a kollégiumban. Elég fél 8-kor felkelni, hogy a reggeli után még repetára is jusson idő. Meleg, kényelmes, 2—5 személyes szobák, asztali lámpák, minden szobában mosdó, természetesen folyosónként zuhany, házitelefon, társalgók, újságok, könyvtár, három televízió, rádió, klub-szoba, mosás, vasalás, tea-konyha stb. — mindez E 200 Ezért, amely legrosszabb esetben is csak az ösztöndíjat emészti fel, de legtöbbször azt sem. Vasárnap modern zenével közkedvelt ötórai teákat rendeznek, melyek a kollégistáknak ingyenes. A bevételeket különböző vetélkedők, fejtörők jutalmazására, színházlátogatásokra, a hagyományos vásárhelyi napok rendezvényeire, hajókirándulásra és egyéb befektetésekre fordítják. Így nem csoda, hogy vidám a hangulat, mindig hangos nevetés, magnózás hallatszik. A jó viccek, az egyetemi lapokban, meg a közkedvelt „Vivinális Dugóhúzóban” is olvashatók. Persze tanulni is kell, de inkább csak a vizsgaidőszakban . — bár ez rossz szokás! Itt is a kollégium nyújtja a legnagyobb segítséget. A szobában vagy a szomszédban mindig akad valaki, aki tud segítérni, kisebb-nagyobb szívességeket megtenni. Egy kis tehetség, hivatástudat, szorgalom eredményezheti a jó mérnököt, aki az életben kamatoztatja így szerzett tudását az ország fejlesztésére, építésére vagy egyesek a jövő mérnökeinek oktatásában, vagy éppen tudományos intézetek-ben munkálkodnak újabb találmányok kidolgozásában, a természet erőinek hasznosításában. Skultéty János II. évf. mérnökhallgató Az Erzsébet-híd budai úttorkolata mérése statikai úton Elektroncső-erősítés vizsgálata szó. Itt a forint... ... hol a forint? Hát bizony ezt megkérdezed néhányszor magadtól egyetemi pályafutásod alatt, ösztöndíjfizetés előtt ez meglehet.- E mert fogas, sőt általában meg-oldhatatlan kérdés. Persze azért nem kell megijedned,mert — éppen e cikk elolvasá- s sakor tájékozódhatsz, hogy I milyen jövedelmekkel ren- E delkezik egy egyetemi hallga- I tó. A pénzbeli juttatások nagy E részét a szüleid jövedelmi, § illetve az egy főre eső kereset határozza meg. Ennek alapján a következő kategóriákba I kerülhetsz: I I. kat. 800 Ft/fő alatt, 1 II. kat. 800—1100 Ft/fő kö zött, | III. kat. 1100 Ft/fő között. | Ettől függ a társadalmi ösz- töndíjad, valamint az egyetem által juttatott rendsze- I rés szociális segélyed alapi összege. | Társadalmi ösztöndíjad alapi összege, ha az I. kategóriába | tartozol. 450 Ft., ha a II.-ba, I akkor 350 Ft, ha a III-ba, ak-kor 200 Ft. | Tanulmányi eredményedtől | függően kiegészítést kapsz. E Közepes eredmény esetén — | indokolt esetben — 100 Ft, § jó eredmény esetén — minden esetben — 150 Ft, jeles | eredmény esetén — minden I esetben — 250 Ft, kitűnő eredmény esetén — 300 Ft. Amen|nyiben utóvizsgád lesz, mind- I ezektől a kiegészítésektől el- I esel. E Ha vidéki vállalattal kötsz 1 társadalmi szerződést, akkor | havonta 200 Ft pótlékot kapsz. E Társadalmi ösztöndíjasok az I egyetemtől rendszeres, pénz beli támogatást nem kaphat- nak. Egyetemünk két formában juttat rendszeres pénzbeli tá-mogatást: I 1. Rendszeres szociális segély, összege ha kollégista vagy: I. kát. 300 Ft , 11. kát. 200 Ft Ha nem vagy kollégista, szálaid vidéken élnek: I. kát. 350 Ft II. kát. 250 Ft Abban az esetben, ha szüleiddel együtt Budapesten élng. Iát. 200 Ft II. kát. 100 Ft Az utóvizsgák ezt az összeget (juttatást) nem érintik. 2. Tanulmányi ösztöndíj ugyanannyi, mint a társadalmi ösztöndíjasoknál a tanulmányi kiegészítés. Egyetemünk diákjóléti bizottságától kérhetsz rendkívüli segélyt. Ezt akkor kaphatod meg, ha szociális helyzeted alapján KISZ alapszervezeted diákjóléti megbízottja, KISZ-munkád alapján pedig KISZ-titkárod javasolja. Amennyiben nehéz anyagi gondjaidat mégsem tudod megoldani, vagy esetleg úgy érzed, hogy nem jelent lemaradást tanulmányaid során, különböző tanszékeinken heti 18 órás munkát vállalhatsz. Ez persze inkább csak II. évtől aktuális. Most szeretném felhívni figyelmed, hogy amennyiben valamely juttatásban rendelet szerint részesülsz, de nem tartasz rá igényt, azt feltétlenül jelentsd be. Ilyen esetben a megmaradó pénzösszeget rendkívüli segély formájában, a szerényebb anyagi körülmények között élő hallgatóinknak juttatjuk. Összegezve, számos hallgatónk példája bizonyítja, hogy egyetemi tanulmányaid során nem kell feltétlenül a szerény anyagi körülmények között élő szüleid gondjait növelned. Kicsit takarékos (inkább talán beosztó) életmóddal nyugodt tanulási lehetőséget biztosíthatsz magadnak. Hankó András a KISZ érdekvédelmi felelőse (III. évf. mérnökhallgató) de