A Jövő Mérnöke, 1973 (20. évfolyam, 1-40. szám)
1973-01-20 / 1. szám
IFJÚSÁGPOLITIKAI IKIAGAZINI (11) I&KISZ-választások elé Hajdú István, a EXME KISZ egyetemi bizottságának titkára válaszol az IBRIUI kérdéseire Egy KISZ-szervezet történetében két év viszonylag nem nagy idő. Nem így vallják azonban ezt azok, akik az elmúlt kétéves időszakban az 1971-es küldöttértekezleten elfogadott határozatok végrehajtásán munkálkodtak. Ezen időszak munkáját értékelve sorolhatnánk ajól ismert frázisokat, bírálhatnánk a hibákat, de nem lenne célszerű elkapkodva megelőzni a KISZ-választásokat jellemző részletes, mindenre kiterjedő értékeléseket, a frázisokat meg éppenséggel azok utasítanák vissza, akik a határozatok gyakorlattá tétele érdekében szívvel-lélekkel fáradoztak, így hát elöljáróban csupán annyit, hogy a KISZ-szervezetünket jelenleg jellemző egészséges önbizalomnak csakis a példamutató munka lehet az alapja. S ha csak az elmúlt két év rövid „tartalomjegyzékét” nézzük, — már nincs miért szégyenkeznünk. — Az egész választási időszak — mondja Hajdú István — az alapszervezeti választásokkal indul. Ez a tény már önmagában is jelzi fontosságukat. Az alapszervezeti választások alkalmával értékelni kell azt a munkát, amelyet az alapszervezeti munkaterv — mint feladatot — két évvel ezelőtt megjelölt. Úgy gondoltuk, hogy az alapszervezetek esetében szükségtelen már most megválasztani a jelölő bizottságokat, hisz a viszonylag szűk kör, a „mindenki mindenkit ismer" elv következtében egy-két hét alatt lebonyolódhat az új vezetőség kijelölése vagy a régi megerősítése. A KISZ KB határozatának megfelelően arra is lehetőségünk van, hogy egyes alapszervezetekben ne válasszanak jelölő bizottságot. Természetesen a vezetőségválasztó taggyűlést ebben az esetben is gondosan elő kell készíteni, mely elsősorban az „elnök" feladata. Helyesnek tartjuk, hogy ezt a koordináló, szervező munkát nem a jelenlegi KISZ-titkár végzi. Szeretnénk, ha a végzett munka értékelését a vezetőségválasztás megtörténte előtt a hallgatók önkritikusan, őszintén megvitatnák. — Az elképzelt elvremindenképpen helyes az a gyakorlat, hogy a választások párosulnak az elmúlt választások óta eltelt időszak részletes értékelésével — alapszervezettől kezdve az egyetemi KISZ-bizottságig bezárólag. KISZ-szervezetünk minden szintjén lehetőség kínálkozik arra, hogy KISZ-tagjaink szűkebb-tágabb közösségük munkáját értékeljék, bírálják. Persze értékelni és bírálni csakis annak van joga, aki tett is valamit környezete megváltoztatása érdekében. Beszélgetésünk során két fő kérdésre helyeztük a hangsúlyt. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a legkisebb egységben — az alapszervezetben — hogyan lehetne a vezetőségválasztó taggyűlések értékét, tovább emelni, illetve a már aktívan dolgozó kari jelölő bizottságok milyen fő szempontokat érvényesítsenek munkájuk során? Iyes. Mi a garancia arra, hogy mindez a gyakorlatban minden esetben megfelelő komolysággal párosul? — Garanciát természetesen nem tudunk adni. Helyesnek tartom azt az elvet, hogy „Mi vagyunk a KISZ, mi csináljuk a mozgalmat, magunknak csináljuk!” Ha ezt nem tartják be az alapszervezetek, könnyelműen elviccelik a választásokat, nem az arra legmegfelelőbbeket választják meg — ennek kárát később saját maguk fogják látni. Mindenesetre, minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a választásokra és a munka kiértékelésére megfelelően, s főleg idejében felkészülhessenek. Az egyetemi párt-vb határozatának megfelelően minden alapszervezetbe pártinstruktort küldünk, aki tapasztalatával elősegítheti a választási folyamat eredményességét. A BME-pártbizottság és az egyetemi KISZ-bizottság közös levélben kéri majd fel ezeket az elvtársakat, akik egy módszertani útmutatón keresztül még eligazítást is kapnak: munkájuk katalizátor jellegű, melynek lényege, hogy a választásokkal kapcsolatban esetleg felmerülő alapszervezeti problémákon segítsenek könnyebben túljutni. Meggyőződésünk — s az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyították —, hogy a pártinstruktor puszta jelenléte már önmagában megfelelő komolyságot adott a választásoknak, értékeléseknek. El kell érnünk, hogy kivétel nélkül minden alapszervezetben a választásokat megfelelő komolysággal bonyolítsák le, annál is inkább, mivel csak az az alapszervezet tud hatásosan élni, jogaival, amely egységes, eredményes, s nem utolsósorban tettre kész vezetőséggel rendelkezik. Éppen ebből kiindulva a KISZ- választások az elkövetkezendő kétéves periódus nyitányaként minden KISZ-tag számára döntő jelentőségű mozgalmi esemény. Az alapszervezeti vezetőségválasztásokkal egy időben történik a kari küldöttértekezleten — az alapszervezet képviseletében részt vevők két küldött megválasztása. Az alapszervezeteknek az eddiginél sokkal jobban oda kell figyelniük ezen személyek kiválasztására, mert felelősséggel a küldöttértekezleten csak az tud dönteni, aki többé-kevésbé ismeri a jelöltek munkáját. Ez pedig csakis olyan KISZ-tag lehet, aki rendszeresen munkát végez, dolgozik a mozgalomban, ismeri aktív társait. Jó, ha az egyik küldött éppen az új KISZ-titkár. Az alapszervezeti választások a következő félév első három hetében kerülneklebonyolításra, s ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy ezeket ne az ösztöndíjszavazással együtt rendezzék. Lehetetlen mindkét fontos eseményre egyformán koncentrálni. — Az alapszervezeti választásokkal kapcsolatban kb. ennyit elöljáróban. Van-e valamilyen tervezett továbblépés? — Mielőtt erre válaszolnék, szeretném ezzel összefüggésben kiemelni, hogy a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt akarunk adni az ELŐKÉSZÍTÉSI folyamatnak, mert minden esetleges felmerülő probléma magját a rossz előkészítésben látjuk. Ezért is küldünk jól felkészített pártinstruktorokat az alapszervezetekbe. Mindenképpen újítás az, hogy az előkészítési folyamat még nyomatékosabbá tétele, valamint az értékelés kritikusabbá, bírálóbb hangvételűbbé tétele érdekében visszaadjuk az alapszervezeteknek azokat a véleményeket, elvárásokat, melyeket két évvel ezelőtt saját munkájukkal kapcsolatban megfogalmaztak. 1971 őszén ugyanis a KISZ VIII. kongresszusára készülve, minden alapszervezettől bekértük ezeket a gondolatokat tartalmazó írásos anyagokat, s a most visszajuttatott egykori jegyzőkönyvek jó kontroll-lehetőséget biztosítanak. PETŐFI A LOBOGÓ AKKOR IS, ha évszázada lobogtatják hamis eszmék, tévképzetek, bűnös elvek, csacska hitek, parlagi életek, szörnyű tévedések, alpári gondolatok nevében. Mert Petőfi nem lobogója a világot Mucsának képzelő szánalmasoknak — de lobogója a szegény népet a világ homlokára író Bartók Bélának. Nem lobogója a Párizs emlőit szívó csecsemőknek — de lobogója a magyar ugart Párizzsal megtermékenyítő Ady Endrének. Nem lobogója a közhelyeket követelő kiaszottaknak — de lobogója a „közhelyekből” világformáló eszméket teremtő József Attilának. Nem lobogója Petőfi a szavait imamalomként mormoló, elvein ásítozóknak. Nem lobogója a titokban Szabolcska Mihályt, nyilvánosan a Szent Világszabadságot szavalóknak. Nem lobogója a Petőfi-emlékbeszédeket papirosról elhadaró, de Petőfi emlékét magán- és közéletben meggyalázóknak. Nem lobogója Petőfi azoknak, akiknek a lelke vitézsujtás, lobogó gatya, keménygallér, műtops, hivatalnok-egyenruha. Akik Petőfi verslábait tanulják és tanítják, nem Petőfi szellemét. Akik a kihajtott nyakú ing ellen védelmezik a Rendet. Akiknek az agyát és a szívét zsírpárna védelmezi minden gondolattól, indulattól, érzelemtől. Akik Petőfi agyát és szívét aktába írják, iktatják, lebélyegzik, nyilvántartásba veszik és rovatolják. Nem lobogója Petőfi azoknak, akik az egyenlőséget, szabadságot, testvériséget mellükre írják, de a kezüket nem veszik ki a zsebükből, nehogy bepiszkítsák az egyenlőségért, szabadságért és testvériségért folyó mindennapos harcban. Nem lobogója Petőfi az ő lobogóját lengetőknek, akik, ha egy nap alatt nem jön el a Kánaán, horkantva árulást kiabálnak. A lobogót, aki Petőfi, nem lehet félreérteni, csak félremagyarázni. Ez a lobogó félreérthetetlen, mert egyszínű. Egyszínű, mely minden színt magába foglal: a nemzetek lobogóit, a földrészek lakóinak testszínét, valamennyi nép nyelvét, sajátosságait, minden ember gondolatát, érzelmeit. Petőfi lobogója egyszínű vörös, mint a gondolat forradalma, mint a szakadatlanul jobbra törekvők forradalma, mint a cselekvés forradalma, a szenvedők forradalma, a barikádok forradalma, a megalázottak és megszomorítottak forradalma, az eszmék forradalma, a férfiak és a nők forradalma, az ünnepnapok forradalma, a mindennapok forradalma, az elnyomott nemzetek forradalma, a kizsákmányolt osztályok forradalma, a tavasz forradalma, a vihar forradalma, az éhezők forradalma, az emberi életre éhezők forradalma. Petőfi lobogója vörös, mint az örök tűz, mint a világ forradalma. MI ATYÁNK, PETŐFI SÁNDOR, JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD. Az alapszervezeti nézetsségválasztásról Gyurkó László: Petőfi, a lobogó MEGJELENT A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM PÁRTBIZOTTSÁGA IFJÚSÁGPOLITIKAI BIZOTTSÁ GA GONDOZÁSÁBAN FELELŐS: IVÁNYI MIKLÓS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOLTAY GÁBOR NAGY KÁLMÁN: CSEND CSALÁDI HÁZAK TELEKGERENDÁSON A jelölő bizottságok munkájáról Miután kari szinten elég nagyszámú KISZ-tag véleményét kell meghallgatni, kikérni a kari vezetőség öszszeállításával kapcsolatban, s ez a munka természetesen jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint az alapszervezetek esetében — ezért a kari jelölő bizottságokat még az elmúlt félév befejezése előtt megbíztuk. Munkájukban lényegében új vonásként jelentkezik az az általunk támasztott elvárás, hogy ezek a kari szintű jelölő bizottságok tevékenyen folyjanak bele az alapszervezeti, évfolyam szintű, kari szintű értékelő munkába. Világosan tárják fel az elmúlt két év eredményeit, gondjait, hogy ezáltal a jelölendő káderekkel kapcsolatosan is megfelelő képhez juthassanak. Helyes lenne, ha minél több kari jelölő bizottsági tag venne részt alapszervezeti vezetőségválasztásokon, minél több KISZ-taggal beszélgessenek, hogy így minél szélesebb közvéleményt képviselhessenek a kari küldöttértekezleten. A jelölő bizottságok természetesen komoly erkölcsi segítséget kapnak a karok pártszervezeteitől. Egyetemi szinten pedig az ifjúságpolitikai bizottság az a szerv, mely összefogja, elvileg irányítja a választások előkészületeit, illetve azok lebonyolítását. Az előkészítő munka a bizottságon belül még tavaly decemberében megindult. A Jövő Mérnökében az egyetemi küldöttértekezlet előtt még természetesen részletesen visszatérünk azokra az egykori 1971-es küldöttértekezleten elfogadott határozatokra, melyek megvalósításáért az elmúlt két évben tevékenykedtünk. Kétévi munkánk tükrében érdekes lesz majd felidézni, vajon miről is beszéltünk 1971-ben a Schönherz kollégium dísztermében? — Koltay Gábor —