A Jövő Mérnöke, 1974 (21. évfolyam, 1-38. szám)

1974-05-04 / 16. szám

4 Radnóti Miklós: MÁJUS Szirom borzong a fán, lehull, fehérlő illatokkal alkonyul. A hegyről hűvös és csorog, lépkednek benne lombos fasorok. Megleú a fázós kis meleg, vadgesztenyék gyertyái fénylenek. FOTÓ: VARRÓ GÉZA Külföldi hallgatók nyelvi versenye A BME Nyelvi Intézete Magyar Nyelvi Csoportja hazánk felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére a külföldi hall­gatók számára nyelvi versenyt rendezett. A versenyzők dolgo­zatukat „Küzdelem a tiszta levegőért” címmel egy kétszer megtekintett 20 perces színes film alapján írták meg. Első díjat nyert: Petrova Antoaneta (II. vili.), Baron Wolfgang (II. vegy.), Sztaribolszki Valentin (I. vili.). Második díjat: Samir Al-Mallah (II. vegy.), Meissler Alexander (II. vegy.), Pham Hong Quang (I. vili.), Apel Jür­gen (I. vegy.). Harmadik díjat: Nyguyen van Thu (II. gépész), Hübner Rosemarie (II. vegy.), Adel Jaber (I. vegy.), Héctor Ramon Gomez (I. vill.), Schulze Ulrich (I. vegy.), Admassu Haylu (I. vegy.). Dicséretben részesült: Nguyen Xuan Nguyen (I. vegy.), Shiffa Ahmad (I. gépész), Ahmad Tafeh (I. gépész), Noafa Afatei Yousuo (I. gépész). A díjakat a Magyar Nyelvi Szakkör évzáró összejövetelén, 1974. május 4-én délután, a Martos Flóra kollégium klubhe­lyiségében osztják ki. Az egyetemi nyelvi verseny díjai A Jövő Mérnöke I. évi áp­rilis 13-i számában már kö­zöltük, hogy a Nyelvi Intézet és az egyetemi KISZ-bizott­­ság közösen szervezett nyelvi versenye sikerrel zárult. Az idei egyetemi nyelvi­­verse­nyein egyetemünk 176 hallga­tója vett részt, a tavalyi 120-szal szemben. A­­versenybizottság értékel­te a dolgozatokat és javasla­tot tett a legjobbak jutalma­zására. A benyújtott dolgozatok kö­zött a legtöbb díjazható dol­gozat az orosz csoportban volt. 22 dolgozat kapott díjat; az angol és német csoportból 17 —17, a franciából pedig 6 volt a díjazásra javasolt dolgozat. Az egyetemi nyelvi verse­nyen I. díjat nyertek: Orosz nyelv: Szántó Éva építőmérnöki kar III/2. tk.; Németh Krisztina vegyész­mérnöki kar III/5. tk.; angol nyelv: Várgedő Tamás villa­mosmérnöki kar III/5. tk.; Nagy György vegyészmérnöki kar I/4. tk.; Bíró Oszkár vil­lamosmérnöki kar I. E/B; Siegler András villamosmér­nöki kar IV. MI/4; francia nyelv: Lastofka Péter közle­kedésmérnöki kar III/3. tk.; német nyelv: Schiel Lothár közlekedésmérnöki kar II/1. tk.; Pelsőczy Géza építőmér­nöki kar IV/2. tk. Az egyetem vezetősége a versenydolgozatok díjazására 20 000.­ (húszezer) forintot adott. A díjak megoszlása: I. díjat kapott 9 hallgató II. díjat kapott 13 hallgató III. díjat kapott 23 hallgató IV. díjat kapott 17 hallgató A pénzjutalmakon kívül könyvjutalmat kapott, illetve dicséretben részesült még 19 hallgató. A díjak ünnepélyes kiosztá­sa 1974. április 30-án volt az R-klubban. A díjakat dr. Denke Géza rektorhelyettes adta át. A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM.­ÁRA: 60 FILLÉR 1971. MÁJUS 4. A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Interjú dr. Perényi Imre elvtárssal, egyetemünk rektorával Környezetvédelem? Mit is jelent, milyen távoli és közeli veszélyeket hárít el az embe­riség feje felől? Hogyan érin­ti e probléma a mindennapok emberét és hogyan a jövendő mérnökét? Megannyi kérdés, amire választ várunk, ame­lyek további kérdésekre ser­kentenek. Úgy hiszem, a leg­­hozzáértőbbhöz fordultunk, amikor egyetemünk rektorát, dr. Perényi Imre professzort, e téma európai szaktekintélyét keressük fel kérdéseinkkel. — Professzor úr, melyek a környezetvédelem legfonto­sabb problémái, s a környe­zetszennyezés milyen követ­kezményeivel számolhatunk? — Egyes adatok szerint a környezeti károsodás mértéke az utóbbi évtizedben megkét­szereződött. Általában, de kü­lönösen a gazdaságilag fejlett, sűrűn lakott országokban, az ipari termelés hatására a na­gyobb települések légtere kri­tikus mértékben szennyezetté vált. Az ipar koncentrációja, a mezőgazdaság kemizálásá­­nak következményeként a ta­laj, a vízfolyások nagymér­tékben elszennyeződtek, s eh­hez járul a gépjárműforgalom rohamos fejlődése. Magyaror­szágon is, bizonyos területe­ken, kedvezőtlen tendenciákat tapasztalunk: a légtérben, a vízfolyásokban, a talajban fi­gyelhetünk meg, amelyek környezetünket számottevően veszélyeztetik. Korunk társadalmi-gazda­sági fejlődése valószínűleg to­vábbra is rendkívül dina­mikus lesz, nem lehet számí­tani pauzára sem az ipar sem a közlekedés fejlődésében, de a népgazdaság egyéb terüle­tén sem. A jövőben­­ az ipari termelés fejlődés, a me­zőgazdasági termelés intenzi­tása, a kemizálás és a gépesí­tés elterjedése, az urbanizáló­­dási folyamat további gyorsu­lása, új agglomerációk kiala­kulása, a meglevők fejlődése, a városi és városközi közleke­dés fejlődése, a gépjárműál­lomány nagymérvű bővülése — azok a tényezők, amelyek bár a társadalmi fejlődés ve­lejárói — az emberi környe­zetre kedvezőtlen hatást gya­korolnak, a már meglevő ká­­rosodási gócok mellett, újak létrejöttéhez vezethetnek. Egyes értékelések szerint a környezet elszennyeződése 2000-re a mainak már hat­­tízszerese lehet. Generációk sorsát határozza meg, hogy mennyire tudjuk az iparfejlő­dés és az urbanizáció káros hatását kiküszöbölni és a fej­lődési folyamatot megfelelő mederbe terelni. — Hogyan függ össze a környezetvédelem társadalmi és politikai kérdésekkel? — A környezetvédelem ma már olyan téma, amely nem­zetközi, sőt világfórumok na­pirendjén állandóan szerepel. Ennek elismerése mellett úgy vélem, hogy beszélni kell szo­cialista környezetvédelemről, amely a szocializmus körül­ményei között össznépi jelle­get ölthet. E környezetvéde­lem, a leghatékonyabb és leg­termelékenyebb munkára, a természeti készleteink nem rablógazdálkodású, hanem ésszerű és komplex felhaszná­lására, és a népesség kedvező életkörülményeinek létrehozá­sára irányul. Az emberi kör­nyezet védelmének hatékony megoldását nem a termelés csökkentésében, sem pedig a népesség növekedésének meg­akadályozásában, hanem a tu­datos, tervszerű környezetala­(Folytatás a 3. oldalon) AKTÍVABB, POLITIKUSABB KISZ-ÉLETET! Szűcs Istvánné, a KISZ-kb titkárának tájékoztatója Erősítsük a KISZ kommu­nista jellegét! Az ifjúság­­tö­­megszervezete legyen határo­zottabb a mindennapi viták el­döntésénél! A jelszavak és a tartalmak már a VIII. kongresszus óta bekerültek a fiatalok tudatá­ba, megpróbálva formálni a szervezet működésének tartal­mát. A KISZ központi bizott­ságának április 17—18-i ülése új, a szövetség életében döntő változás­t hozó határozatot fo­gadott el. Erről adott tájékoz­tatót a KISZ-kb egyetemi és főiskolai tanácsának ülésén Szűcs Istváinné, a KISZ-kb titkára. Az alábbiakban kivo­natosan közöljük beszéd­ének főbb gondolatait. A KISZ-kb határozatát min­den fórumon rendkívül széles­körű előkészítés vezette be. A tervezet egyes pontjait sokan megvitatták, lényeges kérdé­seiben az MSZMP KB is állást foglalt. Annak ellenére, hogy első pillantásra a döntés szer­vezeti jellegűnek tűnik, mégis politikai határozat. A kb cél­ja egyértelmű és világos volt, amikor kimondta: Belső kér­désekben foglalt állást és ho­zott határozatot, hogy fokozza a KISZ kommunista politikus jellegét. Több fenntartás hangzott el még a tervezet vitája idején. Egyik szerint az aktivitás és a nagyobb célok kitűzése veszé­lyezteti a tömegszervezet jelle­gét. Kétségtelen: a KISZ nem élcsapat, hanem az ifjúság po­litikai tömegszerve. Az új ha­tározat meghozatalával segített a társadalomnak az ifjúságról alkotott egyre jobb véleménye. Ma már a politikai és tömeg­­szervezet jelleg csak a bátor aktivitással együtt képes a to­vábbi fejlődés alapját fenntar­tani. Bebizonyosodott: a jelen­legi szervezeti keretek között a KISZ nem tud­­elég gondot fordítani a politikai nevelésre. Az ifjúsági szervezet nem elég kezdeményező a társadalom­nak az ifjúsággal kapcsolatos szemléletváltozásában és ön­maga megújításában. A mostani határozatban kör­vonalazott változások a válto­zó körülményekhez alakítják a szervezet tevékenységét. A KISZ VIII. kongresszusa meg­állapította, hogy a szövetség több alapvető feladatát jól tel­jesítette. (Például a védnöksé­gek, építőtáborok, a tanulmá­nyi mozgalmak, a nemzetközi tevékenység, a fizikai dolgo­zók gyermekeinek segítése, az egyetemisták a városért, stb.). A tevékenység azonban az eredmények mellett nem volt egyenletes. A KISZ munkája sokszor elmarad az igényektől. Bár megszaporodtak a viták a módszerekről, ezek eredmé­nyeit nem használták fel. Az átütőerő pontosan a politikai jellegű akciókban nem javult. A tagság összetételének ará­nyai nem változtak, az egyes rétegeken belüli szervezettség százalékos megoszlása meg­maradt. A fegyelem pontosan a következetes értékelés hiá­nya miatt nem javult. Az alap­­szervezetek belső aktivitása gyenge maradt, a szocialista demokratizmus elve a munka­stílusban nem jelentkezett. A tapasztalatok szerint a KISZ nem alakítója a kis közössé­gekben folyó politikai viták­nak. Világosan kitűnt, hogy a KISZ-nek ma többet kell ten­ni a napi helyzetnek megfele­lő politikai munka hatékony­ságának növeléséért. Öt alapvető pont A VIII. kongresszuson meg­határozott politikai feladatok minél jobb és eredményesebb végrehajtásáért a KISZ-kb a következő kongresszusig­­ öt kérdésben kívánja elősegíteni a fejlődést. A KISZ eszmei, politikai ha­tása a tagok erkölcsi és kom­munista módon elkötelezett ki­állására. Az alapszervezetek aktivitása és a fegyelem növe­lése. A marxizmus-feninizmus propagandája és a vezetőkép­zés összehangolt, tervszerű fej­lesztése. A tagság arányának az élet­kor és réteg szerinti eloszlás­hoz hasonló differenciálása, valamint a függetlenített ap­(Folytatás a 2. oldalon) & ANYÁK NAPJA Varró Géza felvétele Hegedős Mihály felvétele

Next