A Jövő Mérnöke, 1981 (28. évfolyam, 1-39. szám)
1981-01-17 / 1. szám
Könyvespolc Jorgosz Szeferisz: FEDÉLZETNAPLÓ. (Európa, 1980.) Az 1963-as irodalmi Nobeldíjat átvéve, a költő így fejezte be rövid beszédét: „Ezen az egyre szőkébb világon egymásra vagyunk utalva; keresnünk kell az embert, bárhol is legyen. Amikor a Thébába vivő úton Oidiposz találkozott a Szfinxszel, s az feladta neki a rejtvényt, Oidipusz azt felelte: az ember. És ez az egyszerű szó elpusztította a szörnyet...” Fél évszázadon át követte ezt a célt maga Szeferisz is, noha hányatott élete folyamán számtalanszor tapasztalnia kellett, hogy a huszadik század legnagyobb szörnye, a fasizmus nem egykönnyen pusztul el e válasz hallatán. Maradandó értékű költészete mindazonáltal megrendítő hitvallás az örök emberi értékek mellett. Pavlo Zahrehetni: EUPRAXIA CSÁSZÁRNÉ POKOLJÁRÁSA. (Európa— Kárpáti Kiadó, 1980.) A szerző nagyszabású tetralógiájának negyedik kötete, az előző háromhoz hasonlóan, történelmi regény. A „Csoda” a tehetség sorsát, a „Halál Kijevben” az államalapító sorsát, az „Óhíd” a népi teremtő erőt ábrázolja. Jelen kötet pedig Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem unokájának, Eupraxia császárnénak megrázó, tragikus sorsát ismerteti. Dr. Gáspár László: DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS PROGRAMOZÁSSAL. (Tankönyvkiadó, 1980.) A könyv a gazdasági élet különböző területeiről származó olyan problémákat tárgyal, melyek gazdasági programozással megoldhatók. A feladatok három részre tagolódnak: a gazdasági probléma megfogalmazása, a matematikai modell megalkotása, a konkrét feladat megoldása és az ebből levonható következtetések. Elsősorban azoknak a szakembereknek és egyetemi hallgatóknak lehet hasznos, akik ismerik a lineáris programozási módszereket. Gabriel García Marquez: SZÁZ ÉV MAGÁNY. ’ (Európa, 1980) Az 1967-es esztendő irodalmi szenzációja, volt e könyv, mely egy csapásra elsöpörte a regény válságáról szólók érveit. A kolumbiai szerző műve Magyarországon már 1971-ben megjelent, az új kiadás, most a „Világirodalom Remekei” sorozatban kapható. ÚJ ANYANYELVI KALEIDOSZKÓP. Szerkesztette: Felde Györgyi, Grétsy László. (Gondolat, 1980.) A könyv a Gondolat Kiadó ünnepi könyvheti kiadványa. A nyelv minél szebb és minél helyesebb használatára törekvő, művelődésre kész olvasók valószínűleg nagy örömmel fogadják a korszerű nyelvhasználati tanácsokat és közérdekű nyelvi ismereteket tartalmazó kötetet. Az Új anyanyelvi kaleidoszkóp tíz fejezetben majdnem háromszáz cikket tartalmaz. Az első fejezetek a szinonimák használatáról, a földrajzi és családnevek helyesírásáról szólnak. „A szó a mondatban él” a mondatszerkesztés, „A betűvetés gondjai” a helyesírás, „A nyelv zenéje” a hangsúlyozás kérdéseit tárgyalja. Végül az utolsó fejezet stílusunk nemkívánatos és követendő jellemzőit választja szét. Dr. Pálmai Zoltán: FÉMEK FORGÁCSOLHATÓSÁGA. (Műszaki, 1980.) A forgácsoló technológiára vonatkozó gyakorlati ismereteknek hatalmas tömege áll ma már a szakemberek rendelkezésére. „Ahhoz, hogy az információk tapasztalatokká váljanak, elemezni kell azokat, az elemzéshez pedig ismernünk kell a törvényszerűségeket, amelyek a forgácsolómegmunkálás során az anyag viselkedését meghatározzák.” A könyv tehát nem a technológiát tárgyalja, hanem azokat a belső összefüggéseket, amelyek ismeretében a célra legalkalmasabb technológia kiválasztható. Az első rész a forgácsolás és a forgácsolhatóság jellemzőivel, a második a fémek és ötvözetek forgácsolhatóságával foglalkozik. Kaliszky Sándor—Sebestyén Gyula: ÉPÍTÉSZETI MECHANIKA. (Műszaki Értelmező Szótár). (Akadémiai, 1980.) A kötet a mechanikának az építőiparral kapcsolatos címszavait tartalmazza. Az építészeti mechanika alkalmazásának egyik jelentős területe az építőipar, és az anyag feldolgozása elsősorban az építőmérnöki gyakorlatot megalapozó, építészeti vonatkozású mechanika szempontjából történt. Fedor Ágnes: HÁROM DÁMA RÁMÁBAN. (Szépirodalmi, 1980.) Az újságírókat (talán a tv riportereit leszámítva), a közvélemény jóval kevésbé tartja számon, mint az írókat. Fedor Ágnest is, aki a Magyar Nemzet riportere, így hát azt is kevesen tudják róla, hogy egyik szerzője volt a „Menekülés a börtönbe” című tévéjátéknak, amely 1962- ben elnyerte az Eurovízió nagydíját... E művében három kor három asszonyát idézi meg. Az első szerelmi történet szereplői Mátyás király és Borbála, a kis lengyel leányka, a következőé Wesselényi Miklós, az árvízi hajós és Lux Anna, az osztrák iparoslány — míg az utolsó történetből a „lila ruhás hölgy” és Szinyei Merse Pál alakja kerül közel az olvasóhoz, aki színvonalas történelmi regényt és egyúttal könnyed, szórakoztató olvasmányt kapott az (újság)írónőtől. Göndöcs Balázs—Horváth László—dr. Zsuppán István: A SZERELÉS GÉPEI. (Műszaki, 1980.) A gépipari termékek átfutási idejének mintegy 40 százaléka esik a szerelésre, amely rendkívül sokrétű és munkaigényes feladat, ezért a gépesítésnek, az automatizálásnak ezen a területen különösen nagy a jelentősége. A könyv elsősorban azokat a szerelési tevékenységeket és eszközöket (csavarozás, szegecselés, sajtolás, csaphegesztés, ultrahangos műanyagkötés és alkatrészkezelés eszközei) tárgyalja,amelyek kisgépei az ipar rendelkezésére állnak, szerkezetük kiforrott és ismertek az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatok. A berendezések jellemzőit és adatait számos táblázat foglalja össze, megkönynyítve a szakembereknek a megfelelő szerelőgép kiválasztását. Új! Nagyszerű! Régi igényt elégít ki — egyelőre kísérleti jelleggel — a SZKÉNÉ-BÉRLET! A BME színházában nyolc előadásra érvényes bérlet hatvan forintba kerül, s egy félévre szól. Csak az egyetem hallgatói vásárolhatják! A bérlet gazdái postán, megkapják a színház havi programját, illetve tudomást szerezhetnek a színház szervezte egyéb akciókról — például színházi kirándulás stb. A félév folyamán a bérlet, bármelyik nyolc alkalommal használható — ha van hely. Aki biztosra akar menni, főleg kurrens bemutatók esetén, az még idejekorán — a műsort megismerve — jelezze a közművelődési titkárságon igényét — előnyben részesül. De lássuk, mit kínál az első hónap. Február 13-án Sándor György mutatja be Hintőpor című műsorát. 14-én M. Kecskés András: Ördögi kísérletek című pantomimjét láthatjátok. Február 17 —18-án a Stúdió K következik a Woyzeck-kel. Február 27—28-án az Országos diákszínjátszó napoknak ad helyet a SZKÉNÉ. Lesz érdekes műsor a későbbiekben is. Egy kis ízelítő a többi hónap programjából. A Szkéné Együttes új előadása a „Káin és Ábel”. BME Pantomim: Kafkáiddá (F. Kafka: Metamorfózis című elbeszélése nyomán). Továbbra is műsoron tartják a két Beckett darabot és a hosszú szériát megélt Bartók Programot. Az Universitás együttes készülő Camus: A pestis című produkcióját mutatja be. Meghatározatlan műfajú produkciót ad elő Gaál Erzsébet és a Kolinda együttes Kolinda Passió címen. Bemutatkozik a szegedi JATE Kabaré, a JAKAB és ugyancsak a JATE-ről várható az „Emigránsok” című előadás. A színház vidéki stúdióprogramokat is vendégül lát. Egyelőre két darab látszik biztosnak: H. Pinter: A születésnap című darabja a szolnoki Paál István rendezésében, a szolnoki színház stúdiósainak előadásában, illetve Tolnai Ottó: Végeladás című darabja, a kecskeméti színház stúdiósaival. Márciusban megismétlik a novemberben, kis közönség előtt bemutatott Pilinszky János: Vesztőhely télen című produkciót, melyet Vándorfi László rendezett és az Univerzitás együttes közreműködésével Márai Enikő adott elő. Áprilisban érkezik a nagy múltú „The Living Theatre” csoport, akik a CASSA című zenére, emberi hangra, mozgásra és „hangszerekre” komponált produkciójukat mutatják majd be. A tánc- és mozgásművészetet többek között Györgyfalvay Katalin Táncszínháza, illetve a Pécsi Balett kamaraelőadása képviseli majd. Idén rendszeresek lesznek az eddig ritkán jelentkező zenei programok. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatókból álló kamarazenekara négy koncertet vállalt erre a félévre, s továbbra is hallhatjuk majd a Ragtime Band műsorát. Végül még két név: Cseh Tamásé és Bródy Jánosé a félév műsortervéből. A JOVO mérnöke A Budapesti Műszaki Egyetem lapja Szerkeszti: • szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: salgó rúzsa Szerkesztőség: Budapest, Műegyetem rkp. 3. Ilit Telefon: 4Si—SOS. Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959 Telefon: 343—100, 336—130. Felelős kiadó: TILL IMRE 81—161. Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: CSÖNDES ZOLTÁN vezérigazgató Ülök a magnó előtt és harmadszor hallgatom végig a rádió szilveszteri műsorát , ami már önmagában is kóros állapotra utal, elvégre mi a fenének vettem fel egyáltalán? És meghallgatom újra meg újra, hogy megtudjam, mi a bajom, miért nem tetszik ez a sok, remekbeszabott tréfa. Talán azért, mert ami elhangzott, nem szatíra, csak humor? Vagy nem is humor, csak apró metszet a valóságból? ★ Íme a Karinthy-színpad műsorának néhány tanulsága. Az egész ország „iszikvedel”, és méghozzzá azért, hogy elaltassa a lelkiismeretét. Mert akinek van lakása, már biztos, hogy lopott, csalt, hazudott, akinek meg nincs, éppen most lop, csal, hazudik (?!) Megtudjuk, hogy miképpen épülhet fel valakinek a háza (lásd előbb!). Részletes tájékoztatót kapunk hol, kinek, menynyi pénzt kell adnunk, hogy hozzájussunk ahhoz, ami amúgy is jár nekünk; megtudjuk, mennyi pénzért dolgozik nekünk rendesen az, aki különben ezért kapja a fizetését; s megtudjuk azt is, hogy mi az ára egy abortusznak, s mennyit ér egy élveszületés! Még azt is megtanulja a sok balek, orvosi eset? hogyan kell a csúszó-, kenő-, hálapénzt „átnyújtani”. A mai világról beszélnek, ez tény. S ha kifigurázzák, igazuk van. ★ De nem figurázzák ki. Sem őket, sem bennünket, balekokat. Legföljebb szőrmentén. Vidáman megállapítják: ez van, ezt lehet szeretni. Íme a választék! Ez pedig idegesít. Mégha napról napra konzervatívabbnak, butábbnak tartják is azokat, akiknek nem tetszik a tivornyázó korrupció — amit becézhetnek borravalónak, hálapénznek, csúszópénznek, akárminek — akkor is csak korrupció marad! Bosszant, hogy nemcsak nem divat harcolni „e jelenség” ellen — de újabban, úgy tűnik, nem is kell és nem is lehet! A társadalom elismeri a létét, beépíti az életünkbe. Egy szabályzó a sok közül! Mondhatná valaki: akkor is ilyen a valóság, ha hallgatunk róla, vagy ha tagadjuk. Az talán még roszszabb! És ebben van valami. Beszélnünk kell. Csak nem mindegy, hogyan! Az úgynevezett másodlagos elosztásból részesülők, sohasem vallják be, hogy ők loptak, csaltak, hazudtak, hogy őket korrumpálták. Á! Ők nem tolvajok, nem csalók, ők csak ügyesek! Becézik magukat, s a pénzt is, amihez olyan könnyen hozzájutnak. S mi (MI?) ma ezt nevezzük humornak, csak nevetünk — a felvétel résztvevői alig kaptak levegőt! Egy részük nyilván, mert maga is részesül „az elosztásból”, na de a többiek? ők vajon min nevettek? Vagy csak a borravalós szakmák kaptak volna meghívót a bemutatóra? Ülök tehát a magnó előtt, morgolódom. Lassan már belebetegszem. ★ Jó lenne már hallgatni, olvasni, (írni?) igazi szatírát az „ügyes” emberekről. Ebben a szatírában a könyörtelen zsarolók, a pofátlanok, a lelkiismeretlenek nem vidám bohémok, kedves kóklerek és ügyeskedők lennének, hanem azok, amik. S a szatírában, miként a mesében is , utolérné őket az igazságszolgáltatás! Legalább elcsúsznának egy banánhéjon. Esetleg megbotlanának egy kinyújtott lábban. Ha utóbbira szükségük van, csak szóljanak. eL A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Budapest V., Akadémia u. 2. Telefon: 113—400. Nyitvatartási idő: Olvasóterem: hétfőtől péntekig 9—20 óráig, szombaton 9—17 óráig. Folyóiratolvasó: hétfőtől péntekig: 9—18 óráig, szombaton 9—14 óráig. Kölcsönzés: hétfőtől péntekig 9—17 óráig, szombaton 9— 12.30-ig, csak tudományos fokozattal rendelkezők számára. Magyarország egyik legfontosabb tudományos könyvtára, története szoros kapcsolatban áll az akadémiával. 1826. március 17-én Teleki László alapozta meg, mikor atyjától örökölt 30 ezer kötetes könyvtárát elidegeníthetetlen alapítványként a „Tudós Társaság” részére felajánlotta. Az alapítólevél szerint az akadémia könyvtárának célja, nemcsak az akadémia szükségleteinek kielégítése, hanem az általános tudományos nagykönyvtár megteremtése volt. Toldy Ferenc titoknok ideje alatt 1844. december 23- án nyílt meg az 50 ezer kötettel rendelkező könyvtár az akadémikusok és tudósok számára. Mikor 1862—65-ben felépült az akadémia palotája, a könyvtár is megfelelő otthont kapott, és jelenlegi, de már szűknek bizonyult helyén, 1867. óta áll a nagyközönség rendelkezésére. A felszabadulás komoly fordulatot hozott a könyvtár fejlődésében. A Magyar Népköztársaság az 1949-es XXVII. törvénycikkben a könyvtár fő feladataként a tudományos kutatások támogatását jelölte meg. Gyűjtőköre kiterjed az irodalomtudomány, nyelvészet, ókortörténet, klasszikafilológia, orientalisztika, a természettudományok össze- foglaló jellegű műveire, matematika, tudománypolitika és kutatószervezés, az akadémiák és tudományos társaságok történetére, működésére. A könyvtárban általános olvasóterem, több ezer kötetes kézikönyvvel; folyóiratolvasóterem, kézikönyvtár és régi könyvek olvasóterme, keleti osztály és mikrofilmtár áll rendelkezésünkre. A könyvtárnak szerzői betűrendes katalógusa, ETO-rendszerű szakkatalógusa, földrajzi katalógusa, folyóirat-katalógusa és különgyűjtemény katalógusa van. Fotólaboratóriumuk reprodukciós szolgálattal segíti a kutatókat. Tájékoztatási és bibliográfiai osztályuk Irodalmi jegyzéket is készít az érdeklődőknek. Rohla Mártonná Kosaras hullámvölgy Rossz napok járnak férfi NB I-es kosárlabda-csapatunkra. Szombaton hazai pályán vereséget szenvedtünk a ZTE csapatától, s ezzel az ötödik helyre estünk vissza. Múlt héten a V. Izzó csapatának pécsi vereségével lehetőségünk nyílt a harmadik hely megszerzésére, ha a hátralevő három mérkőzésünket megnyerjük. Ezek közül a ZTE kulcsmérkőzésnek számított, miután a tabellán utánunk következtek. Jól indult minden, a fiúk nagyszerűen játszottak, ami megmutatkozott a tízpontos félidei vezetésben. Nagyon bíztunk a folytatásban is. A második félidőben csapatunk kissé megroppant, ellenfelünk kiegyenlített. Ezután ismét sikerült nyolcpontos előnyt szereznünk (72:64). Izgalmas lett a mérkőzés. Három perccel a befejezés előtt a ZTE ismét kiegyenlített (78:78). Ezután mi egyet sem, ellenfelünk pedig 13 pontot szerzett, s ezzel megszerezte a győzelmet. Az utolsó percek eseményei alapos elemzést kívánnak. Szeretnénk, ha a tavasszal a bajnokság befejezésekor ismét a harmadik helyet foglalnánk el. ZTE—MAFC 91:78 (38:48) Ld: Kókay 25, Moss 19, Ábrahám 12, Gabányi László Hasznosított hulladékot is láttunk az egyetemen, öreg fotelek és kanapék rugóit dolgozza fel ez a magánvállalkozó .■ koszorúvázakat készít belőlük MHSZ-hírek Az elmúlt év végén új szakosztállyal bővült a BME MHSZ-szervezetének vízi klubja. A könnyűbúvár mellett megkezdte működését a windsurii a széllovas szakosztály, aminek máris hetvennél több tagja van (de a kezdeti stádium miatt egyelőre csak igen korlátozott számban tudnak további jelentkezéseket elfogadni.) A surf-öket a tagok maguk állítják össze. Négyesével dolgoznak majd együtt és a tervek szerint minden csoport három szerkezetet készít el. Ebből kettőt ők négyen használhatnak, a harmadik darab pedig tömegsport-célokat szolgál. Eddig már három sors elkészült, amihez az összes szükséges anyagot a klub, a műhelyt pedig a gépgyártás technológiai tanszék bocsátotta a szakosztály rendelkezésére. ★ 1980-ban a sárkányrepülő sportágban is megválasztották az év sportolóját. Ezt a címet ezúttal dr. Ordódy Márton, a Mezőgazdasági és Műegyetemi Repülőklub dolgozója nyerte el, aki korábban egyetemünk munkatársa, s az idei Eger Kupa győztese volt. Elkészültek a műegyetemi MHSZ-klubok tavalyi évre vonatkozó statisztikái. A modellezőklub jelentésében olvastuk, hogy a 41 tagból 19-enminősített sportolók, közülük öten rendelkeznek első-, heten másodosztályú minősítéssel.