A Jövő Mérnöke, 1982 (29. évfolyam, 1-39. szám)
1982-03-26 / 11. szám
Oktatás fejlesztést csinálják a közlekedési karon A Minisztertanács az elmúlt év nyarán (június 19-én) hozott határozatot a felsőoktatás fejlesztésének egyes állami feladatairól. A BME intézkekedési tervét — amint azt hírül adtuk — az egyetemi tanács és a pártbizottság 1981. december 7-i együttes ülésén fogadták el. A karokon ezután úgynevezett problémabizottságok alakultak a megoldandó feladatok feltárására, kari intézkedési tervek kidolgozására. A közlekedésmérnöki kar tanácsa néhány napja fogadta el az ebből született intézkedési tervet. Kövesné dr. Gilicze Éva oktatási dékánhelyettest erről kérdeztük: — A kar a közelmúltban már sok olyan kérdéssel foglalkozott, amelyek az egyetem intézkedési tervében is szerepeltek. E kérdések többségében olyan intézkedések, illetve eredmények születtek, amelyek fölöslegessé tették azok újbóli vizsgálatát, azaz a kari intézkedési tervbe való ismételt felvételét. Például korábban próbálkoztunk annak a régi problémának a megoldásával, hogy a hallgatók és az oktatók miként kerülhetnek minél inkább „emberközelbe”. A lehetőséget erre 1980-tól az osztályfőnöki órák 9 félévre történő kiterjesztésével adtuk meg. Addig az osztályfőnökök lényegében csupán az első év beilleszkedési nehézségeit próbálták enyhíteni. Két éve az osztályfőnöki intézményt valóban arra próbáljuk felhasználni, amire való, a hallgatók közéleti nevelésének eszközéül. A kar nevelési bizottsága áttekintette a lehetőségeket, az osztályfőnöki ,,közéletiségi” órákon megbeszélendő témák írásbeli kidolgozására belső pályázatot hirdetett. A cél az volt, hogy az egyetemi évek alatt a rendelkezésre álló fórumokon valahol minden hallgató gyakorolja és tanulja a közéletiséget. Nevelési programot is összeállítottunk 72 pontba szedve. E témákból kilencet már segédlet formájában is földolgoztak oktatóink, az osztályfőnöki munka megkönnyítése érdekében. — A kar már 1980 nyarán elküldte a főiskolai és az egyetemi levelező oktatás illesztésére tett javaslatát a minisztériumnak. A lényeg? — Eszerint a szakirányú főiskolát végzettek az egyetemi oktatásba a 7-ik félévben kapcsolódnának be. Ennek előfeltétele, hogy a matematika és a mechanika szigorlatot letegyék. Javaslatunk alapján a levelező tagozaton már szeptemberben indul is ez az új oktatási forma. Az első jelentkezéseket néhány hét múlva várjuk. — A „feltételesen kötelező" órák kifejezés a kar intézkedési tervében nem érthető... — A lényege, hogy az órarendi órák száma mintegy 25 százalékkal kevesebb a tantervi óraszámnál. A kar helyiséggondjai miatt voltunk kénytelenek ezt bevezetni, de megpróbáltunk a szükségből erényt kovácsolni, vagyis, hogy a feltételesen kötelező órák keretén belül a hallgatókat nagyobb öntevékenységre bírjuk. Sajnos még erre is kellene valamennyi szoba, de nincs, s ez csökkenti lehetőségeinket. — Komplex foglalkozások? — Vannak tantárgyak, amelyek alkalmasak az előadás és a begyakorló (tanulóköri) foglalkozás összevonására, vannak amelyek nem. Hő- és áramlástanból, matematikából és mérnöki fizikából már bevezettük, s föltérképezzük a további lehetőségeket. — A tanulmányi kirándulások, a szakmai gyakorlatok esetlegességének megszüntetése, értékesebbé tétele minden kar feladata. — Négy évvel ezelőtt, szakonként, ágazatonként részletezve olyan tervet készítettünk ezekről, amelyik papíron mindenképpen biztosította az egyenletes terhelést. Az elsősök szakmai gyakorlatként jogosítványt szereznek, a másodévesek szakmunkásképzőkben, illetve a MÁV-nál vesznek részt úgynevezett gépműhelygyakorlaton vagy automatikagyakorlaton, a harmadévesek többsége külföldön végzi el szakmai gyakorlatát, aki nem, az pedig itthon vállal szakmába vágó munkát. A negyedévesek már egyéni program szerint dolgoznak négy hetet szakterületükön. Mivel 1978-ban vezettük be ezt a rendszert, az akkori elsősök most negyedévesek, ezért az általános tapasztalatok levonására még néhány hónapot várnunk kell. — A kar tavaly szeptemberben kijelölte azokat a tantárgyakat, amelyekben számítógépet igénylő feladatok adhatók. — Itt is kilenc féléves tervet készítettünk, azt is figyelembe véve, hogy a számítógép egyenletesen legyen kihasználva és a hallgatók folyamatosan készítsenek ilyen feladatokat. A terv végrehajtása azért bizonytalan, mert nem tudjuk még, mi lesz a Kinizsi utcai számítógép sorsa. — Oktatásfejlesztés saját erőből? — Az épületben nyolc termet állandó dia- és írásvetítővel szereltünk fel. — A levelező oktatás fejlesztésének lehetőségei? — Minden tanszékünk módszertani kísérleteket folytat, hogy ebben az oktatási formában az adott tárgyakban mi a számonkérés legcélszerűbb módja. Bevezettük a házi feladatok rendszerét és nagyobb hangsúlyt helyezünk a segédletekre. Mindenképpen szeretnénk jobban honorálni a kiemelkedő hallgatói teljesítményeket. Még inkább bevonjuk majd őket a KK munkákba, esetenként a TDK-val összefüggésben. Keressük a demonstrátori rendszer visszaállításának lehetőségeit. — A demonstrátorok valaha elsősorban oktatókat pótoltak. — Ma nem ez lenne a lényeg, hanem, hogy a legkiválóbbak az oktatásban is elmélyíthessék tudásukat. A legnagyobb gondunk, hogy megtaláljuk a megfelelő honorálási lehetőségeket.. — Mire vonatkoznak a kari határozatok? — Többek között a kari oktatás és munkavégzés tárgyi feltételeinek vizsgálatára; az új tanterv elemzésére; az önálló hallgatói gondolkodást igénylő és növelő oktatási módszerek alkalmazására; a hallgatói terhelések egyenletesebbé tételére. Eredményesebbé kell tennünk a nyelvtanítást, javítani kell a jegyzetellátást; a komplex nevelési tervet felül kell vizsgálni, hogy a legfontosabbakat említsem. molnár IPIT Csikorog a gépezet Az 1981-es egyetemi ifjúsági parlament intézkedési tervének 5.1-es pontja a következő: „A sportfejlesztésre középtávú koncepciót kell kidolgozni. Rendezni kell az élsport és a tömegsport viszonyát. Felelős: a központi oktatási egységek rektorhelyettese, határidő: 1982. február 28-a. A határidő lejárt. Az intézkedési terv végrehajtásáról dr. Bíró Gábor helyett, dr. Szabó Imre rektorhelyettes, a MAFC tanárelnöke tájékoztatja olvasóinkat. Sportkoncepció a létesítményekről — Válasszuk kétfelé a dolgokat! Először is: középtávú sportkoncepciót nem kell kidolgozni — az egyetemnek ugyanis van ilyen koncepciója. Az egyetemi tanács legutóbb 1981 májusában, a VI. ötéves terv keretszámai között foglalkozott a sportlétesítmények helyzetével. Ha az, ott elhatározott tervek megvalósulnak, akkor lényegesen javulni fog az egyetemen a helyzet, ha a végleges megoldásról még nem is beszélhetünk. Jelenleg a Művelődési Minisztérium jóváhagyását várjuk. Meg lehet persze kérdezni, hogy hol tartunk most, jóváhagyás nélkül? Kezdjük talán a kis létesítményekkel, a szabadidős kispályákkal, a tömegsportolásra alkalmas teniszpályákkal, a kollégiumi sportlétesítményekkel. Általában arról van szó, hogy a hallgatóknak igényük van valamire és az egyetem felkarolja ezeket a kezdeményezéseket, ahogy ez volt a helyzet az R és T épület közti pálya felújításával és több célúvá alakításával is. Megállapodtunk a gazdasági-műszaki főigazgatósággal, hogy mihelyt a jó idő ezt lehetővé teszi — elvégzik az átalakítást. — Konkrétan ez mit jelent? — Azt, hogy várhatóan júniusra kész lesz a pálya. Ugyancsak az első félév vége(Folytatás a 4. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1982. MÁRCIUS 26. Még egyszer az Irinyiről A JM március 8-i számában megjelent — az Irinyi utcai kollégiumban végződő pótmunkákkal foglalkozó — riport nyomán Szabó György műszaki főigazgató-helyettes levélben fordult a szerkesztőséghez. Az ehhez mellékelt levélmásolatokban olyan információk..l hoz tudomásunkra, melyek ismeretében — véleménye szerint — „a kérdéskörüli vita” egyértelműen rendezhető. Már az említett írásból is kiderült, hogy a késlekedés oka elsősorban az anyagi fedezet hiánya volt. A beruházás pénzügyi helyzete a januári elszámoláskor tisztázódott, ekkor az egyetem a minisztériumhoz fordult póthitelért. Idézet a minisztériumnak a rektorhoz írott válaszleveléből: „Tájékoztatom arról, hogy a kollégium építése során, a volt Oktatási Minisztérium korábbi tevékenységét is beleértve, kilenc alkalommal módosítottuk a kollégium beruházási engedélyokmányát, miközben a költségek igen nagymértékben emelkedtek. 1980. végén és 1981. elején Orosz Zoltán és Szabó György elvtársakkal tárgyaltunk a beruházás pénzügyi fedezetéről, valamint a tartalékkeret terhére történő megrendelések, beszerzések ügyéről. E megbeszéléseken megállapodás született arról, hogy a tartalékkeret terhére történő túllépésre, illetve, hogyha erre sor kerül, akkor azt az egyetem saját fejlesztési alapjából finanszírozza.” (1982. február 24.) Mindeznk ismeretében felvetődik egy kérdés: ha előre látható volt, hogy a többletköltségeket a saját fejlesztési alapból kell fedezni, akkor mi szükség volt — az egy hónap késedelmet okozó — pénzszerzési „kísérletre”? A riportban említést nyert, hogy igencsak felborzolta a kedélyeket a kellő tájékoztatás elmaradása. Ebben azóta némi „változás” történt A műszaki főigazgató-helyettes március 5-e (!) kelt levelében értesítette a kar dékánját, hogy a póthiteligényt a minisztérium elutasította, s ezért a további igények az egyetem fejlesztési alapját terhelik. Idézet a levélből: „Kérem dékán elvtársat, hogy szíveskedjék a kérdésben érdekelteket megfelelően tájékoztatni és a további igényeket ezek figyelembevételével vizsgálat tárgyává tenni.” Végezetül úgy gondolom, hogy a kérdés körüli „vita” cs is a munkálatok elvégzésével rendezhető egyértel-műen. — hajó — — Hallotta? Fúrnak, faragnak az épületben. Hogy idegesíti? De legalább végre rendbe hozzák! (Fotóriportunk legközelebb...) Kürthy Hanna rajza Pingpong/ Mit olvas a hallgató? Dr. Schoda Vilmos ideggyógyász főorvos arra kíváncsi, hogy a hallgatók a szakirodalmon kívül milyen mértékben kölcsönöznek más műveket. A központi könyvtár olvasószolgálata örömmel fogadta a kérdést, ugyanis már többször végzett hasonló felméréseket: például Végh Ferenc, a legutóbb pedig Székely András. Most lehetőség nyílt arra, hogy összehasonlítsuk az öt évvel korábban végzett vizsgálódás adatait, ugyanis 1977 márciusában Székely András végzős építőmérnök hallgató TDK-s dolgozatához készített felmérést a nappali hallgatók könyvtárhasználatáról. Az 1977-es felmérés adatai szerint az összkölcsönzésekből 28,4 százalék a nem szakirodalmi anyag (szépirodalom, ismeretterjesztő, társadalomtudomány). Jelen vizsgálódásunk az idő rövidsége miatt csak kétheti időtartamra terjedt ki, 1982. február 22-től március 5-ig kísértük figyelemmel a kölcsönzéseket. Ez idő alatt 800 hallgató összesen 2138 könyvet kölcsönzött a következő megoszlásban: szakirodalom 1710 (80,0 százalék), szépirodalom 176 (8,2 százalék), ismeretterjesztő mű 133 (6,2 százalék), társadalomtudományi mű 119 (5,6 százalék). Sajnálatos, hogy a nem szakirodalmi kölcsönzés 8,4 százalékos visszaesést mutat, noha tudjuk, hogy hallgatóink olvasmányaikat nem kizárólag a központi könyvtárból szerzik be. Az viszont igen örvendetes, hogy a 176 szépirodalmi mű között — a közhiedelemmel ellentétben — csak 7 krimi volt. Összehasonlításképpen megnéztük adott időszakban az oktatók könyvtárhasználatát is. íme az eredmény: 125 oktató összesen 525 művet kölcsönzött, ebből 446 (84,9 százalék) szakirodalom, 43 (8,2 százalék) ismeretterjesztő mű, 25 (4,8 százalék), társadalomtudományi 11 (2,1 százalék). Az oktatóknál a nem szakirodalom aránya még alacsonyabb, a szépirodalom százalékos aránya azonos a hallgatókéval, a 43 mű között csak 2 krimit találunk. Szembetűnő viszont a társadalomtudomány alacsony százaléka (2,1 százalék). Szeretnénk felhívni a hallgatók, az oktatók figyelmét arra, hogy körülbelül 35 ezer kötetnyi szépirodalmi és egyéb ismeretterjesztő, társadalomtudományi mű áll rendelkezésre. A kölcsönzői térben elhelyezett szabad polcokon az állománynak csak a töredékét tudjuk elhelyezni. Az új szerzeményekről a vitrinekben igyekszünk áttekintést adni. A vitrinekben kiállított művek azonnal kikölcsönözhetők. A szépirodalomban való tájékozódást megkönynyíti a külön katalógus, amelyben a művek nemcsak szerzők szerint, hanem cím szerint is megtalálhatók. A nyelvgyakorlók számára idegen nyelven is szerzünk be szépirodalmat. Évfordulókhoz kapcsolódó kiállításainkon is mindig bemutatjuk saját állományunk darabjait. A központi könyvtár gazdag anyagával szinte minden területen tud irodalmat biztosítani az érdeklődők számára. A pingponglabdát Wootsch Péternek, a közművelődési titkárság vezetőjének üzöm tovább azzal a kérdéssel, hogy a közismerteken kívül milyen kultúrcsoportok működnek egyetemünkön, és miben látja ezek jelentőségét. Majtényi Árpádné osztályvezető-h. Felszabadulási ünnepségek Aprilis 2-án, 12 órakor hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján koszorúzási ünnepség lesz az egyetem kertjében, a szovjet hősi emlékműnél. Ezért ezen a napon 12—14 óráig a nappali tagozat valamennyi évfolyamán szünetel a tanítás. A kari és egyéb szervezeti egységek (GMF, KOE, KIE) helyi ünnepségeiket ugyancsak április másodikán tartják. Ennek keretében adják át az évforduló alkalmából adományozott rektori dicséreteket. A koszorúzás előtt 10 óra 45 perckor a BME állami és társadalmi szervezetei az épület dísztermében ünnepséget tartanak. Az ünnepségen dr Frigyes Andor mond beszédet, majd kitüntetések átadására kerül sor. 405-ös vita Az innováció magyarországi megvalósulása lesz a témája a Martos Kollégium 405 klubja következő, március 29-i, 19 órakor kezdődő összejövetelének. Vitaindítót tart Farkas Károly szociológus, meghívott hozzászólók: dr. Polinszky Károly, Pungor Ernő, Fodor Lajos, Birmann Erzsébet, Gál Sándor. Kiállítás „Művészeti könyvek a Szovjetunióból” címmel 1982. április 2-án, délelőtt 11 órakor kiállítás nyílik a központi könyvtár előcsarnokában, hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából.