A Jövő Mérnöke, 1986 (33. évfolyam, 1-33. szám)
1986-02-07 / 1. szám
RÉSZLETES ELEMZÉS NÉHÁNY HÉT MÚLVA A mumus tantárgyak - Volt elég vizsgaalkalom — Egynapos orvosi igazolások... DR. FRAJKA BÉLA A VILLAMOSKARI VIZSGATAPASZTALATOKRÓL Az elmúlt viszgaidőszak értékelésére kértem dr. Frajka Bélát, a villamosmérnöki kar oktatási dékánhelyettesét. — Részletes értékelést sajnos még nem adhatok, egyrészt, mert a halasztott vizsgák csak ezután következnek, másrészt pedig az eredményeket számítógépre visszük, és ezért csak néhány hét múlva tudjuk az egyes tanszékek, tantárgyak szerint elemezni a vizsgaidőszakot. Annyit elmondhatok, hogy a halasztott vizsgák száma — ami fontos értékelő tényező — nem nőtt lényegesen az egy évvel ezelőttihez képest. Kivétel a harmadévfolyam erősáramú szakon a villamos kapcsolókészülékek tantárgy, amelyből a hallgatók egyharmada halasztotta el a vizsgát. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy ebből a tárgyból talán némileg szigorúbb a számonkérés, mint a többi vizsgán, így egyrészt könnyebb megbukni, másrészt pedig ennek elterjed a híre, a hallgatók mintha megijednének tőle, egyre halogatják a vizsgát, míg végül kicsúsznak a vizsgaidőszakból. Ezen a szakon ez a tantárgy jelenti az úgynevezett „mumus”-t, amin, ha túlvan az ember, akkor már nagy valószínűséggel megcsinálja a vizsgaidőszakot. Ilyen problémás vizsga egyébként szinte mindenhol van. Az első évfolyamon például a számítógépek programozása (ebből volt a legtöbb halasztott vizsga). Itt nemigen lehet tévedni, sok gyakorlat kell, csak könyvből két-három nap alatt nem lehet megtanulni, így ez a tantárgy folyamatos évközi munkát kíván, enélkül nehézségek lehetnek a vizsgán. A második évfolyamon ilyen a matematikaszigorlat például: szinte minden szakon a digitális rendszerek, vagy a híradástechnikai szakon az elektronikus áramkörök. Ezek mind több féléves, nagy óraszámú tárgyak, amelyek az adott szakon vagy ágazaton alapvetően fontosak, így érthetően nagyobb tudást, több befektetett munkát igényelnek, és ezeken a vizsgákon nagyon alaposan és mindenre kiterjedően vizsgáljuk a hallgatók felkészültségét. Adminisztratív nehézséget egyik tanszék sem támasztott a hallgatókkal szemben, illetve a villamoskészülékek és -berendezések osztállyal szemben érkeztek kifogások, hogy kevés vizsganapot adtak meg. Azonnal megoldottuk, az egy napon vizsgáztatható hallgatók számát is megnövelték, így tényleg semmilyen fennakadás nem volt. — Gondolom, ön személyesen is vizsgáztatott. Milyen tapasztalatai vannak? — Igen, vizsgáztattam, de mindössze 20-22 diákot. Az ő felkészültségük jó volt, de úgy gondolom, ilyen kis létszámból igazán nem lehet általános következtetéseket levonni. Egy nevetséges jelenségre azonban nemcsak én, hanem a kollégáim is felfigyeltek. Főleg a vizsgaidőszak vége felé megnövekszik a vizsgáról egynapos orvosi igazolással távollévő hallgatók száma. Körülbelül 20-25 vidéki diák volt egy-két hétig otthon, szintén orvosi igazolással, miközben vizsgáznia kellett volna. Kérdéses, hogy ezek mind jogosak voltak-e? Természetesen a tanárok nem tehetik meg, hogy nem fogadják el az igazolást, hiszen hivatalos pecsét, aláírás van rajta. Ez nem is elsősorban a vizsgákkal kapcsolatosan veszélyes, hanem a továbbiakra nézve. Nem alakul ki a hallgató morális tartása, ügyeskedésre, bliccelésre nevel. Ehhez aztán hozzászokik a diák és később is egyre inkább a kibúvókat keresi. Szerencsére azonban a kar egészére nem ez a jellemző magatartás. — Három évvel ezelőtt vezették be az új tantervét a karon. Most már talán lehet érzékelni az ebből fakadó változásokat? — Igen, vannak már tapasztalataink, amelyeket folyamatosan értékelünk. A halasztott vizsgák számát tekintve például javulás mutatható ki a tavalyi és az idei harmadik évfolyam között. Szinte minden szakon csökkent, de legalábbis nem növekedett ez a szám. Bizonyos tantárgyakat korábban kezdtünk oktatni, bizonyos témák súlya nőtt, például a programozásé. Általában emelkedett a képzés színvonala, nem lehet félvállról venni bizonyos tárgyakat, mert ez megbosszulja magát. Az új tanterv épít a hallgatók szemléletváltozására is. Intenzívebb, önállóbb munkát igényel, amire az elején természetesen nehezen álltak rá a diákok. Ez persze kétoldalú dolog, a tanerők részéről is több munkát követel meg. Ne csak egyszerű tudásátadás legyen, hanem konstruktív együttműködés; váljon interaktív folyamattá az oktatás. A matematika tanszék a második évfolyam „mumus tárgyát”, a valószínűségszámítást például már két éve kis csoportos előadások keretében oktatja. Ez természetesen nagyobb terheket ró a tanszékre, viszont eredményesebb a munka, intenzívebb a képzés. Természetesen divatból nem fogunk ezután minden tárgyat így oktatni, csak azokat, amelyek esetében ez célszerű. Összegezve: eddig pozitív tapasztalataink vannak az új tantervről. mcs Családanya vizsgázott Hogy lehet ennyi okos diáknak ilyen ... tanára. Mintha direkt csinálnák. Semmi se jó nekik, mert ha jót mondasz, akkor azt mondja ebből elég, és tuti, hogy mást kérdez. Ha nem tudod a fő tételt, akkor már arra se kíváncsi, mi mindent tudhatsz még azon kívül. Szadisták. Nyúzógépek, vérszívók. Na nézd meg ezt a puskát. Csinálj egy ilyet. Regiszteres, kicsi, mint egy gyufás skatulya, elfér a tenyeredben. Úgy lehet lapozni, hogy meg se mozdul a kezed, csak a hüvelykujjaddal megpöccinted a szélét és ott a tudomány. Nem létezik, hogy kiszúrják. Édesanyám, a puskázáshoz intelligencia kell, jó szem, reflex, ha ez nincs, akkor ne is kísérletezz. A múltkor az a lökött barátnőm pénztárgép-blokkra írta a tételeit és feltekerte a derekára ... ment is a dolog szépen. Kidolgozta a tételt, elmondta négyesre és a nagy boldogságtól futva távozott. A blokk meg ki a szoknya derekából, vonult utána, mint valami kondenzcsík, oda is csukódott az ajtóba, még az a szerencse, hogy a következő épp takarta a tanerőt az asztalnál. Hát normális az ilyen? ★ Amikor a bal szemem rángatózni kezdett és kislányom Alex nevű kutyája fülét hegyezve mereven rám bámult, tudtam, hogy valami nincs rendben körülöttem. Légy résen, mondtam magamnak, miután eloltottam a két fordítva meggyújtott cigarettát, kiköptem a megsózott kávét, kiöntöttem a szénné égett családi vacsorát. Ez a vég — gondoltam magamban és elhatároztam, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztetem magam. Fő gondnokom, kisebbik, ötödikes lányom nagy élvezettel vetette bele magát a gondnoki teendőkbe. Árgus szemek vigyázták minden lépésemet. Utánam lopózott, eloltotta a meggyulladt hamutálcát, elnyomta a cigarettáimat, fölszedte az eltört virágváza cserepeit. Csak nem akarsz aludni? — csattant fel a hangja, amikor az ágyhoz közelítettem. — Most meg nehogy a filmet kezdd nézni. Hány oldal van még hátra? — kérdezte folyton. Maradék nyugalmam is szertefoszlott. Késésére normát kellett felállítani az egy óra alatt megtanulható menynyiségről. Időnként odavetett egy-egy pedagógiai intelmet: — Látod? Így jár az, aki utolsó pillanatban végzi el a feladatait. — Ezek a mondatok ismerősen hangzottak így aztán mélyeket hallgattam. Már este volt. Talpon maradni! Biztattam magam, s hogy kellő módon motiváljam az ébrenlétet, úgy döntöttem, ha még hat órát kibírok, engedélyezek magamnak egy vacsorát és négyórai alvást. Tizenegy körül vettem egy hideg zuhanyt. Futottam hat kört a kétméteres előszobában. Tizenkettő körül úgy döntöttem: a hideg víz, mégegyszer túl drasztikus. Ha mondjuk, vennék egy habfürdőt és utána egy hidegtust, akkor biztos jobban felfrissülnék. Mire felébredtem, az amúgy sem vékony tankönyvem a habok alján háromszorosára dagadt. Reménytelen, én mindent megtettem, mondtam magamnak és elnyúltam a heverőn. Arra ébredtem, hogy a fülemet nyaldossa valaki. Alex állt az ágyam mellett farkcsóválva. Nem hallottam meg az óracsörgést. A fejem zsongott, a teáskanna kiesett a kezemből, s riadóztatta az egész családot. Mindenki körülöttem nyüzsgött. Tessék megenni a reggelidet — mondta főgondnokom. Ne gyújts rá, förmedt rám a nagyobbik lányom. Ne izgulj, nem dől össze a világ, ha nem sikerül — mondta a férjem. A gyerekek ellenőrizték, hogy elraktam-e kabalatollukat, majd kituszkoltak az ajtón. Még hallottam, ahogy utánam kiabálnak. Anya, nézz körül az úttesten!’ ★ A buszon még megpróbáltam a füzetembe belenézni, de láttam, ez már nem segít. A bábeli zűrzavar ehhez képest egyetemes rend. Hogy is mondta a barátnőm? Az a lényeg, hogy ne dadogj. Ha azt látja a tanár, hogy rendszer van a beszédedben, abból arra következtet, hogy a fejedben is rend van. Folyamatosan beszélj, és észrevétlenül gyorsítsd fel a tempót. Ne adj időt a tanárnak arra, hogy közbeszóljon. Ha megteszi, mondd, hogy bocsánat és folytasd mielőtt befejezné a kérdést. Ezért nem szoktak megharagudni. Ha ő erőszakosabb, mint te, és végig tudja mondani a mondatot, akkor ha nem is tudod rá a választ, próbálj olyat mondani ami némileg kapcsolódik a témához. Ha látod, hogy nem állít le, akkor mindent bele. Legnagyobb érdemem az volt, hogy folyamatosan beszéltem. Hogy mit, arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy a tanárnő azt kérdezte: — Maga mindig ilyen gyorsan hadar? Próbáljon lassabban beszélni, mert alig lehet érteni, amit mond. Ez az én szerencsém — gondoltam magamban és egy ötössel az indexemben becsuktam magam mögött az ajtót. (rcg) Költői pótlittakérdés — Bemegyek, kihúzom a tételt, lehetett volna rosszabb is, mert erre a levezetésre nagyjából emlékeztem. A táblánál nagy lendülettel kezdtem hozzá a témához, és csak a közepén bizonytalanodtam el egy pillanatra: nem tudtam, hogy előbb az utat vagy az időt kell kiszámítani. Mire eszembe jutott volna, hogy ez tulajdonképpen tökmindegy, már repültem is. Ezt azért illene tudni — szólt kedvenc oktatóm és villámgyorsan beírta az egyest. No nem is ez a poén, mert buktam ezelőtt is, fogok ezután is — hanem a folytatás. Egy hét múlva megyek vissza ugyanehhez a tanárhoz, némileg felkészültebben, de korántsem fújtam volna minden tételt —, hát mi volt az egyetlen kérdése? Hogy hol akadtam el a múltkor. Mondom, hol. És most már tudja a folytatást? Tudom. Na, jól van akkor, köszönöm szépen — és beírta a kettest. Csak egyet nem értek azóta sem: ha a dolog ilyen egyszerű, miért kellett első alkalommal megbuktatnia?? — bz — Szerénység — Na??? — Bélás. — Gratulálok. Volt küzdelem? — Dehogy. Három kérdése volt, mindre tudtam válaszolni. — És akkor miért csak kettes?? — Elsőre azt kérdezte, mikor lesz a következő vizsgám. Mondom, ma délután. És a végé szigorlatom? Holnap. Kettes jó lesz? Jó. És be is fejeztük. Persze, ha jobban belegondolok, ilyen feleletekre tulajdonképpen adhatott volna egy hármast is ...! — bozo — •MUlti Hírcsokor azoknak, akik nem olvassák az Egyetemi Értesítőt, 1986. január 1-én életbe lépett a módosított jövedelemadóról szóló minisztertanácsi és pénzügyminisztériumi rendelet. Az egyetem oktatóit, hallgatóit és dolgozóit közvetlenül érintő rendelkezésekről olvashatunk az értesítőben. A tájékoztató részletesen felsorolja az általános jövedelemadó alól mentes jövedelmeket. Ismerteti az adó megállapításának módját, megtudhatjuk, hogy mely jövedelmek, illetve a dolgozók bevételének mely hányada képezi az adóalapot. Az adó mértéke a jövőben az alábbi táblázat szerint fog alakulni: Az 500 000 Ft feletti jövedelemsávok átlépésekor az adó nem lehet több, mint az előző jövedelemsávban fizetendő legmagasabb adó és a következő jövedelemsávba eső jövedelemrész 80%-ának együttes összege. Az általános jövedelemadóról szóló jogszabályokat a Magyar Közlöny 1985. november 22-i számában lehet részletesen megtalálni. ★ Az ipari miniszter Becker László tanársegédet (mechanikai technológiai tanszék), dr. Korányi Zoltán adjunktust (kalorikus gépek tanszék), Marik Miklós adjunktust (vízgépek tanszék) és dr. Telkes Zoltán docenst (folyamatszabályozási tanszék) KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetésben részesítette. ★ A művelődési miniszter nyugállományba vonulásuk alkalmából Berényi János adjunktust (ipari üzemgazdaságtan tanszék) és Nyerges Károly kiemelt szakmunkást (vegyipari gépek és mezőgazdasági ipari tanszék) Miniszteri Dicséretben részesítette. ★ Az Angol Királyi Kémiai Társaság dr. Pungor Ernő egyetemi tanárt (általános és analitikai kémia tanszék) BOYLE EMLÉKÉREMMEL tüntette ki. ★ (Hál istennek) új adatközlő lapot kell kitöltenie az egyetemen sok dolgozónak, mert a törzsgárdaszabályzat, amely 1986. január 1-én lépett életbe természetesen változásokat tartalmaz az előzőhöz képest. Azoknak, akik 1. 1985. december 31-ig bezárólag 15-20-25 éves egyetemi törzsgárdatagsággal rendelkeznek; azoknak, akik 2. 1985. december 31-ig a 30, illetve a 40 éves hosszú szolgálatért erkölcsi, anyagi elismerésben részesültek, s akikre egyébként a szabályzat H. (fejezetének d.) pontja vonatkozik; s azoknak, akik 3. 1936. június 30-ig egyetemünkkel a 15 éves munka-, vagy egyéb jogviszonyt a szabályzat (A. és H.) fejezetében foglalt feltételek megléte esetén elérik, illetve betöltik. A törzsgárdatagságot ezentúl számítógép tartja nyilván. A lap kitöltése pedig kissé bonyolult (legalábbis a szokott figyelmetlenségünkhöz képest) a főigazgatóság pedig óva int mindenkit a hebehurgyaságtól., Kéri, hogyha nem értünk valamit, kérjünk felvilágosítást Németh Miklósnétól a 28-92-es telefonon. Mert a számítógép „megbolondul”, ha nem kap értelmezhető adatokat. Ha viszont kap, akkor végre megszűnik a kellemetlenség, hogy magasabb fokozat elérésekor újabb felvételi kérelmet (adatközlő lapot) kell, előterjeszteni és a különböző állami és társadalmi vezetőkkel felülvizsgáltatni. Ha az adóköteles jövedelem akkor az adó 20.000Ft-ig 2% 20.001 - 40.000Ft 400Ftés a 20.000Ft-on felüli rész 6 %-a 40.001 - 60.000Ft 1.600Ftés a 40.000 Ft-on " 10%-a 60.001 - 80.000 Ft 3.600Ftésa 60.000 Ft-on • " 20%-a 80.001 - 100.000Ft 7.600Ftésa 80.000 Ft-on " * 30%-a 100.001 - 200.000 Ft13.600Ftésa100.000 Ft-on 45%-a •200.001 - 300.000 Ft 58.600Ftésa200.000 Ft-on " * 62%-a 300.001 - 500.000 Ft 120.600Ftésa300.000 Ft-on * ** 75%-a 500.001 - 700.000 Ft az egész jövedelem60%-a 700.001 - 900.000 Ft, 64 %-a 900.001 Ft-on felüli 75%-a Késelés a Helyszín a Budapesti Műszaki Egyetem új Várklubja. Időpont: 1985. december 8. (vasárnap), 23 óra 50 perc. Az eset élénken foglalkoztatja akollégiumi diákságot, beszédtéma lett. A legilletékesebbektől kértem interjút, attól a három rendezőtől, akik maguk is részt vettek az eseményekben, elfogták és ártalmatlanná tették az elkövetőt. Elsőnek érkezett Almáry Gábor (másodéves): — Nagyjából a buli végén történt. Az egyik volt rendezőnk felesége odarohant hozzám, hogy a diszkóspult mellett verekedés van. Amikor odaértem, először csak azt láttam, hogy ketten hevernek az asztalok között és dulakodnak. Aztán megláttam az arab srác kezében a kést... Az olasz fiú volt felül, ő tartotta fogva a kezét, aztán helyet cseréltünk, lefogtam a tettest, közben a sértett felállt. Ekkor érkezett rohanva Dóka és Fürjes Csabi ... A második rendező Fürjes Csaba (ötödéves): — Először azt hittük, az olasz fiú a renitens, őt kellett felülről leemelni, aztán megláttuk Kicsit (A. G.), aki fogta a fiút, aztán a fiú kezében a kést, akkor Dókával lefegyvereztük és ártalmatlanná tettük. Szerencsére a közönség jórésze már eltávozott, nem lett nagy riadalom. Ezután levittük az alagsorba, ott vártuk meg a rendőrséget. A kihallgatáson a következők derültekki: Az olasz fiú egy néger kislánnyal érkezett a klubba, a lány jól beszél magyarul és angolul. A lány vallomása szerint az arab fiú őt kezdte molesztálni, szinte „faji alapon”, színesbőrű létére miért fehér sráccal jár. Mindezt angolul, az olasz fiú nem értette mit akar, ezért nem lett botrány. Ezek után az arab srác lement a ruhatárba, kivette kabátjából a kést és feljött. Egyből odament a párhoz és a fiútól cigarettát kért. Miközben az áldozat a zsebébe nyúlt, nagy erővel hátulról belevágta a kést, jól láthatóan vesére célzott. Az olasznak volt annyi ereje, hogy lefogja, ezért nem kapott újabb — talán halálos — döféseket. A harmadik főszereplő Deák László (Deka), negyedéves, a Várklub főrendezője: — Tényleg úgy volt, ahogy itt elmondták a többiek, pár kiegészítést hozzáfűznék. A tettes Magyarországon él, de nem műegyetemista. Több mint egy éve rendelkezik tagságival, elég jól ismerem, ilyet sem én, sem más nem várhatott tőle. Módszere számunkra nagyon ellenszenves volt, elfoglalni az ellenfelet, vesébe szúrni és kihúzni a kést... A vesére már egy karcolás is halálos. A srácnak az mentette meg az életét, hogy az átlagnál magasabb lévén, csípőcsontja felfogta a szúrást. A késről: 10-11 centiméteres penge, különleges megoldású tokban: téglatest, ezüstszínű, kivert díszítéssel, ránézésre, mint egy öngyújtó. Ez a magyarázata annak, hogy a ruhatáros nem vette észre, amikor azt az elkövető a kabátjából kivette. A rendőrséggel jó a kapcsolatunk, ha komoly az eset, azonnal kijönnek. Most is gyorsan kiszálltak. Ehhez hozzátartozik, hogy szombat éjjel egy járőrkocsi jut a XI. kerületre, ráadásul ott a Várklub, E-klub, KEK ... A sérülés és a sérült viselkedése is különös volt. Ugyanis amikor az eset után lekísértem az olasz fiút és a lányt a lépcsőházban, akkor vettem észre, hogy erősen csöpög a vére. Sötét pulóvert viselt, nem panaszkodott, egyébként magyarul alig beszélt. Természetesen kihívtam a mentőket. A srác végig a saját lábán állt, bár elég sok vért vesztett és szemmel láthatóan sokkolta az eset. Valószínűleg különösebb baj nélkül megússza, szerencséje volt. Viszont, ha az a szúrás csak négy-öt centivel feljebb megy , biztosan az életébe kerül. Zárszó Nehéz ehhez bármit is hozzáfűzni. Ahogy a beszélgetés során összeállt a kép, egy dolog egészen biztos: a rendezőgárdát, kizárólag dicséret illetheti, gyors és határozott közbelépésért. Burkus Zoltán (Impulzus)