A Jövő Mérnöke, 1990 (37. évfolyam, 1-27. szám)
1990-02-07 / 1. szám
LANDLERBALHÉ Kívülről szép, belülről rothad t« Több mint nyolcsvan éves mérm Bartók Béla úti ház, melybe» a köziek«« désmérnöki kar kollégium* amt évben több ' társéval együtt w...; a*' épületet is felújította az IKV (majd a "«tátölétet benyújtotta • vtttről rendbe» is lenne, de belülről... A tetszetős homlokzat valami egészett érdeket fejteget. A legutóbbi belső felújításra, amely csak egy szimpla festést jelentett, 6 éve került sor. Részleges felújítás, mondták a kivitelezők és állták is a szavukat. Olyannyira, hogy a falakban mindenütt megmaradtak a régi vezetékek, melyek már akkor is az 'utolsókat rúgták'. A festést sem vették túl komolyan, de hát miért is vették volna: a régi vakolatra felvitt festékréteg így is szépen elfedett mindent... igaz csak három évig. Ai, elhasználódott vezetékrendszer egyre gyakrabban mondja fel a szolgálatot, a csőtörésektől beáznak a falak, a festék lepotyog, helyét a penész foglalja el. A vizesblokkok alatti szobák áztak be a leghamarabb. Az egyik szoba lakói arra lettek figyelmesek, hogy a sarokban négyzetméternyi területen lóg le a vakolat. Leverték, majd a helyét maguk vakolták be. A festők felajánlották ugyan szolgáltatásukat, de csak a frissen vakolt részt festették volna át. Akadnak azonban más gondok is. Némely szobában annyira zsúfoltan laknak a hallgatók, hogy akaratlanul is az ismert mondáson csúfolódik a szemlélő és kétkedve csóválja a fejét. — NEM LÉTEZIK, hogy ezek a fiúk annyira jó emberek lennének, hogy négyen is elférnek egy ekkora lyukban. Az emeletes ágyakkal, szekrényekkel és asztalokkal telezsúfolt szoba közepén talán hat négyzetméternyi szabad hely van. A srácok azonban megszokták már, csak arra figyelmeztetnek, hogy a székre ne üljünk, még szétesik alattunk. Újat nem kapnak, nincs rá pénz. A harmadik emeleti folyosón vagy hat méter 9 év alatt 100 millió AZ EGYETEMNEK NEM VOLT PÉNZE átfogó, mindenre kiterjedő felújításra, ÍGY INKÁBB APRÁNKÉNT, A ROSSZ MUNKÁK JAVÍTÁSÁRA FIZETETT KI 9 ÉV ALATT KÖZELÍTŐLEG 100 MILLIÓ FORINTOT. Hogy így sokkal többe került? Lehet, de kis részletekben könnyebb lecsípkedni a pénzt a költségvetésből. A helyzet pedig magától nem javul. A réhosszú vasgerenda hever a fal tövében. Amolyan "ötemberes" darab. Azt mondják legalább ennyien emelték, amikor az új vizesblokk kialakításánál kiszedték a födémszerkezetből. Akkor nem vitték le, azóta pedig befalazták azt az ablakot, ahol le lehetett volna adni. Ahhoz túl hosszú, hogy másképp kerüljön ki az épületből. Tehát hever a fal mellett és nem hiányzik senkinek. A hallgatóknak a legkevésbé, de hát mit lehet tenni? Végülis elfér. Egyesek szerint már örökké itt marad... Csőtörés ellen gumidugó PALKOVICS LÁSZLÓ nevelőtanár az egyik oldallépcsőn vezet le bennünket az alagsorba. A lépcsőházban állott étel és égett zsírszag keveredik. Az egyik ablakkeretről már évek óta hiányzik az ablak. Egyesek így próbálják a szellőzést biztosítani. Hasztalan. Az alagsorban lévő szennyvízelvezető csövön a csőtörés elhárításának egyik "legmodernebb" megoldását látjuk. A kilyukadt csövön a rést akkorára tágították, hogy beleférjen egy gumidugó. Belefért. Tomit is — egyelőre. Vezetőnk szerint ezt a megoldást a kollégiumban több helyen is alkalmazták. (Sajnos túl sötét van, rossz a szög is, nem lehet fényképezni.) Az alagsorban van a zsebkendőnyi tornaterem. Mintha szaunába lépnénk, olyan a páratartalom, pedig inkább hűvös van, mint meleg. A beázásoktól vizesek a falak, pedig most a "száraz évszak" van, a ping-pong asztal szárazon áll. Gyakran előfordul azonban, hogy a terem közepén tócsában áll a víz, olykor be sem lehet lépni. A falon penész, a vakolat potyog. Elszívó, szellőztető nincs. Hivatalosan lezárták a helyiséget, egészségtelen, nem lehet hasz-