A Jövő Mérnöke, 2004 (51. évfolyam, 1. szám)
2004-03-20 / 1. szám
Az még a jövő titka, hogy a már meglévő diplomák hogyan feleltehetők meg az újrendszernek, vagyis elfogadják-e majd az unió többi államában a korábbi mérnöki okleveleket. Molnár Károly egyetemi tanár, a BME oktatási rektorhelyettese (s egyúttal a Nemzeti Bologna Bizottság műszaki képzésért felelős tagja) válaszolt kérdéseinkre. ELŐZMÉNYEK A kétciklusú képzés bevezetésére - a Bolognai Nyilatkozat szellemében - már régóta készült a BME, sőt, első szószólója volt a hazai felsőfokú képzés megújításának, európai „szabványosításának“. Ám a legutóbbi itthoni fejlemények nem kedveztek egyetemünknek. Az eredeti tervek szerint három szakon akartuk megkezdeni a 4+2 éves, kétlépcsős kísérleti képzést 2004 őszétől (építőmérnöki szak, műszaki informatikus és energetikai mérnök szak). Már az új tantervek is készen álltak. A három közül az energetikai szak terve már a BME Egyetemi Tanácsa előtt elvérzett, a másik kettőt engedélyeztetésre benyújtották az Oktatási Minisztériumhoz. A miniszter a 4 év BSc + 2 év MSc képzési változatot nem hagyta jóvá, helyette 3,5 éves műszaki alapképzés kísérleti indítását javasolta, amit 1,5 éves mesterképzés követne. Ez utóbbit azonban a BME nem tartotta elegendőnek a szakirányú ismeretek alapos elsajátítására, az MSc fokozat megszerzésére. - Ilyen körülmények között nem vállalhattuk azt a kockázatot, hogy felkészületlenül vágjunk bele a kísérleti képzésbe, az idő nem lett volna elegendő a tantervek ismételt átdolgozására - mondja Molnár Károly rektrohelyettes -, és egyébként sem érdemes olyan egyszeri kísérleti képzést kezdeni, aminek esetleg nem lesz folytatása. Talán először fordult elő, hogy a Műegyetem látszólag lemaradt az éllovasoktól: két műszaki felsőoktatási intézmény (a BMF Neumann informatikai kara és a Veszprémi Egyetem) 2004 őszén már indít 3,5 éves kísérleti BSc-képzést is. A helyzet azonban egyelőre nem tiszta, az óvatosság meghozhatja gyümölcsét. A Nemzeti Bologna Bizottság javaslata szerint a felsőfokú műszaki alapképzésnek lehetőleg 240, de minimálisan 210 kreditpontosnak kell lennie, a mesterfokozat megszerzéséhez pedig még 120 kreditpont lenne szükséges (ez a minimálisan 3,5 év + 2 éves, azaz összesen 11 szemeszteres, 330 kreditpontos verzió.) A minisztérium legújabb javaslatában már a 3,5 éves BSc-képzés szerepel (eredetileg csak 3 évet tartalmazott), de az MSc-képzést most is csak 1,5 évesre tervezik. (Az NBB által kiküldött anyagban 2 éves /120 kredites /MSc szerepel.) Van olyan pálya, tudományterület, ahol kevesebb kredit is elegendő is lehet, ám a műszaki felsőoktatás semmiképpen sem tartozik ezek közé - mondja a BME oktatási rektorhelyettese. A minisztériumi javaslatot vitaanyagként elküldték a felsőoktatási intézményeknek, melyek március közepéig visszajuttatják véleményüket az OM-be; a végső döntés március végére várható. MŰSZAKI FELSŐOKTATÁS KETTŐS• MÉRNÖKI DIPLOMA 330 kreditpont alá nem süllyedhetünk Néhány héten belül eldől, hogy milyen arányban oszlik meg a műszaki alapdiploma (Bachelor fokozat), illetve a mesterdiploma (Master fokozat) megszerzésére fordítható képzési idő a jövő kétciklusú mérnökképzésében. Az évtized végén már minden végzett műegyetemista EU-szabvány szerinti oklevelet kap tanulmányai sikeres befejezése és diplomaterve megvédése után. ÉPÍTÉSZ- ÉS ÉPÍTŐMÉRNÖKI KÉPZÉS A hagyományos műszaki képzések között az építész- és az építőmérnöki képzés mindig is sajátos helyet foglalt el, ezért külön kell szólni róla. A szakmai testület(ek) csak akkor ad(nak) jogosítványt az építészmérnököknek, ha meghatározott gyakorlati (tervezési) rutint már megszereztek, ehhez pedig minimum 4 év (gyakorlattal egybekötött) alapképzésre van szükség, és erre épülne a 1,5 éves mesterfokozat. (Az említett minisztériumi vitaanyag ezt már így tartalmazza.) Az alapképzési szakasz után az ELI részleges szakmai jogosítványt ad az építészeknek és építőmérnököknek, a mesterfok után már tervezői jogosultságot is kapnának a diplomások. A mostani képzési rendszer alapján kiadott oklevelek beillesztése az új keretek közé még várat magára. A rektorhelyettes szerint mindennél fontosabb most az új szakok, tantervek kidolgozása, akkreditáltatása, a két képzési szint gondos egymásra építése. Szorít az idő, 2005-ben itt a start, és már nemcsak kísérletként, hanem élesben... Az átmenetekről, az egyeztetésekről, megfeleltetésekről ugyan már most gondolkodni kell, de dönteni még van idő. MŰEGYETEMI TERVEK A mérnöki oklevél értékét már az első szinten is egy diplomaterv elkészítésével kell biztosítani, majd a Master fokozatot úgyszintén. Molnár Károly szerint az sem mindegy, hogy a Mérnöki Kamara és a diplomásokat foglalkoztató ipar hogyan fogadja el az új rendszer szerinti okleveleket, elismeri-e a bennük rejlő tudást, ismereteket, készségeket. Ezért a Műegyetemnek szemernyit sem szabad engednie a színvonalból, széles körben elismert diplomáinak értékéből. Az alapfokú oklevelek olyan jogosítványok lesznek, amelyek birtokában általános mérnöki tevékenységeket kell ellátniuk a végzett szakembereknek, s önálló feladatokat is meg kell tudniuk oldani. (Az általános mérnöki tevékenységek közé tartozik például az üzemeltetés, tesztelés, karbantartás, kivitelezés, termelésirányítás stb.) A rektorhelyettes reméli, a felsőoktatási intézmények támogatják majd a Nemzeti Bologna Bizottság javaslatát, hogy a kétszintű műszaki képzés 330 kreditpontot tartalmazzon. A Műegyetemnek csak a minisztériumi döntés után kell lépnie, bár akkor már meglehetősen gyorsan ki kell dolgozni az új tananyagot, s szakonként akkreditáltatni kell a képzést, hogy 2005 őszén elindulhassanak az első BSc-s évfolyamok. A legnagyobb mozgásteret mégis az MSc-képzések jelentik majd egyetemünknek. Becslések szerint az alapdiplomát megszerzetteknek mintegy 30-40 százaléka tanul tovább majd a Master fokozaton, de a BME-nek fogadnia kell a másutt végzett Bachelor fokozatúakat is. A specializált, szakirányú mesterképzésben és a PhD-képzésben a BME- nek olyan kínálatot - és olyan színvonalat - kell nyújtania, hogy megőrizhesse vezető helyét a műszaki felsőoktatási intézmények között itthon, és megtarthassa rangját az EU-ban is. Most erre kell helyeznünk a legnagyobb hangsúlyt - véli Molnár Károly oktatási rektorhelyettes. s