KEMÉV Építők, 1973 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1-2. szám

A KEMÉV épülő munkásszállója. Közelebb a dolgozókhoz Megalakultak a műhelybizottságok Vállalatunk szakszervezeti ta­nácsa 1972. október 11-i ülésén megyebizottságunk javaslata alapján úgy határozott, hogy a megnövekedett vállalati létszám miatt műhelybizottságokat kell választani a vállalati szervezeti kereteknek megfelelően. Figye­­lembe véve a vállalat szervezeti felépítését, a VSZT határozata alapján öt műhelybizottságot vá­lasztottunk, és a későbbiek so­rán további egy műhelybizottság és egy irodabizottság kerül meg­választásra. Amikor a műhelybizottságok megválasztásának gondolata fel­vetődött, akkor elsősorban az az elhatározás vezette a szakszer­vezeti tanácsot és a szakszerve­zeti bizottságot, hogy érvényt szerezzen a SZOT kongresszusi határozatából adódó feladatok­nak, vagyis, hogy a dolgozók ügyeit ott kell elintézni, ahol azok felvetődnek. A választások eredményekép­pen az 1-es számú főépítésveze­tőség műhelybizottságának tagja­ivá az alábbi szaktársakat vá­lasztotta meg a küldöttértekez­let. Titkár Pintér László körzeti főgépész, tagok: Bagoly András kubikos brigádvezető, Csuha Já­nos művezető, Orosz János ku­bikos brigádvezető, Tóth Miklós művezető. A 4-es számú főépítésvezető­ségnél titkár Tilki László műve­zető, tagok: Czene Tibor műve­zető, Gombos Bálint építésveze­tő, Herczeg István brigádvezető, Német András aszfalt brigádve­zető. A 6-os számú főépítésvezető­ségnél titkár Lőrinczi Ferenc technikus, tagok: Gönczi Sándor ács, Papp József szállításvezető. A szakszerelő főépítésvezetőség­nél titkár Borsi Ferenc műveze­tő, tagok: Rácz Géza lakatos, Zilahi Ferenc művezető. A gépészeti osztály irányítása alá tartozó egységeknél titkár Hajdú Károly főművezető, ta­gok: Ákos István csoportvezető, Fedor János csoportvezető, Szi­lágyi Gyula szerelő, Varga János gépkocsivezető. A műhelybizottságok a meg­­választás után azonnal megkezd­ték tevékenységüket. Foglalkoz­nak minden olyan kérdés inté­zésével, amit eddig a szakszer­vezeti bizottság intézett. A mun­ka megjavítása érdekében a szakszervezeti bizottság a VSZT határozata alapján elkészítette a műhelybizottságok hatáskörének és munkamódszerének jegyzékét. A hatásköri jegyzékben meg­határozásra kerülnek azok a leg­fontosabb feladatok, amelyek a műhelybizottságok döntési, egyet­értési, véleményezési jogkörébe tartoznak. Ezek közül is a leg­fontosabb, hogy előkészítik a szakszervezeti taggyűléseket, be­számolnak a tagságnak a végzett munkáról, kikérik véleményüket a további tennivalókkal kapcso­latosan. Minden taggyűlés előtt, — de legalább félévenként — bizalmi értekezletet tartanak, ahol kikérik a bizalmiak véle­ményét, tájékoztatják őket a vég­zett munkáról és meghatározzák a további feladatot. Megszerve­zik a különböző oktatásokat, a szakszervezeti, politikai iskolá­kat. A műhelybizottságok dönte­nek a rendelkezésre álló üdülő­jegyek odaítéléséről, a segélyke­retek felhasználásában és az OMB-előlegek juttatásában. Ki­adják az 50 százalékos utazási utalványokat. Együttműködnek és rendszere­sen kapcsolatot tartanak a mű­helybizottságok az adott gazda­sági egységek vezetőivel, kölcsö­nösen segítik egymás munkáját. Véleményt nyilvánítanak a bi­zalmiak meghallgatása alapján minden, de különösképpen a dolgozókat érintő kérdésekben, különös tekintettel az élet-, és munkakörülmények alakulásáról. Segítik a szervezeti élet alakítá­sát, a tagszervező tagdíjmunka állandó javítását. Ellenőrzik a műhelybizottságok gazdasági fe­lelőseinek értékcikk kezelését és tagnyilvántartását. A műhelybizottságok megvá­lasztása fordulatot jelent a szak­­szervezeti mozgalom vállalati életében. Tagjai a dolgozók közül kerültek ki, közöttük élnek. Is­merik a dolgozók problémáit és segítik azok intézését. Varga András szb-titkár S­zinte pillanatok alatt járta be a szörnyű hír a várost: a Pristyák házaspárt kül­földön autóbaleset érte. Életüket vesztették. Gyerekeik itt marad­tak árván. Nevelésükről az édes­anya szülei gondoskodnak. Alig múltak el a gyász szörnyű pillanatai, a gyerekek támogatá­sára, fájdalmuk enyhítésére má­ris megmozdultak a segítő kezek. A hat éves Katikát édesanyja munkatársai, a KEMÉV műsza­ki osztályán alakult Vásárhelyi Pál szocialista brigád veszi párt­fogásba.­­ Az is figyelemet érdemel, hogy a műszaki szakemberek a szoci­alista brigádmozgalom keretei között akarják bizonyítani szaktu­dásukat, segíteni a vállalat cél­kitűzéseinek a megvalósítását. Katika segítésével a társas együttélés, az emberi humánum nagyszerű példáját mutatva bi­zonyítják a szocialista brigád­mozgalomban rejlő ezerféle lehe­tőség gazdagságát. Vagy van-e nemesebb tett, mint követni, segíteni egy árván maradt kislányt a hétköznapok gondjaiban? Hogy mit tesz a bri­gád Katikáért? Egyszerűen jelen van a család életében. Jelen, hol úgy, hogy elmennek a gyerekek lakására édességgel, játékokkal kedves­kedve, a holnapra az életre te­relve a szót. Követik a kislány életútját az iskolában. Eljárnak a szülői értekezletre, ahol az el­­ső osztályos Katika eredményei­ről hallanak. A napközivel is tartják a kapcsolatot, így a nagy­szülőket tudják segíteni a ta­nítás-nevelés aprónak tűnő, de fontos feladatainak a megoldá­sában. * Öröm a brigád számára is, hogy Katika figyelmes jó maga­­tartású, könnyen tanuló gyermek. Minden egyes találkozás bánatot is jelent, mivel ilyenkor elkerül­hetetlen, hogy ne essék szó a szülőkről, a volt kollégáról. A gyerekek fájdalmát, vesztesé­gét ezeken a találkozásokon Ru­­zsinszki nagymama fátyolosan megtört könnyes szeme fejezi ki. A gyermek anyagi gondjainak az enyhítésében is jelentős szere­pe van a KEMÉV állami, párt, és szakszervezeti vezetésének. Az édesanya a vállalat szakszervezeti bizottságán dolgozott. Az édesapa a 5-ös számú Volán Vál­lalatnak volt a dolgozója. Józsi­kát a volánosok egyik szocialista brigádja részesíti hasonló támoga­tásban.­­ A Vásárhelyi Pál szocialista brigád követni szeretné Katiba életútját. Ebben a nagyszülőkkel meg is állapodtak. A brigád tag­jai így soha nem idegenként ér­keznek a gyerekekhez. (Sigér) KATIKA PÁRTFOGÓI A sza­kszenotor ajándéka Vállalatunk vöröskeresztes alapszervezete és a szakszerve­zet nevében Fejér Hubáné és Simon Tiborné a műszaki osz­tály dolgozói meglátogatták pat­ronáltunkat, a rokkant nyugdí­­­­jas Jaczkó Mihályt és feleségét. A „küldöttek” a szakszervezet karácsonyi ajándékával kedves­kedtek az idős házaspárnak. KISZ-feladatterv A tagsági könyv jelkép. Szim­bóluma a KISZ-hez való tarto­zásnak, kifejezi, hogy aki ennek tulajdonosa, az a szervezethez tartozónak vallja magát és vál­lalja a KISZ-tagsággal járó fel­adatokat, kötelezettségeket. Vál­lalatunknál januárban végeztük el a tagkönyvek érvényesítését. Az érvényesítésnél a vezetőség beszélgetett a tagokkal, összegez­te az elhangzott véleményeket, javaslatokat, és ezek alapján ké­szíti el az éves feladattervet. Sikereink forrása Az év vége és­ az új év eleje minden területen, a gazdasági, a párt és a tömegszervezeti munkában egyaránt a számadás idősza­ka. Számadásé, s egyben az előretekintésé is. Decemberben, január­ban kerülnek értékelésre az elért eredmények, határozzuk meg az elkövetkezendő időszak, a következő gazdasági év legfontosabb fe­ladatait, így tette ezt a vállalat csúcspártszervezetének vezetősége is. Az utóbbi évek egyik legfontosabb feladatának értékelésén, elem­zésén keresztül vizsgáltuk meg eredményeinket, határoztuk meg a közeljövő, de egyben hosszú távú feladatainkat. Az MSZMP KB 1971 december 1-én határozatot fogadott el az üzem- és munka­­szervezés korszerűsítéséről. A KB határozata szerint vállalatunk pártvezetősége 1972. július 2-án feladattervet dolgozott ki. Az in­tézkedési tervben rögzítettük azokat a feladatainkat, amelyek biztosítják, hogy a határozat megvalósulása eredményekben je­lentkezzen. Íme néhány határozatunk: „A csúcsvezetőség szükségesnek tartja, hogy a pártalapszervezetek, a szakszervezeti bizottság, a KISZ csúcsvezetőség, a gazdasági vezetés tevékenységükkel has­sanak oda, hogy a vállalatnál kialakult kedvező légkör továbbfej­lődjön, és legyen alkalmas arra, hogy a korszerű üzem- és munka­­szervezési módszerek általánossá váljanak.” „A szocialista munkaverseny meghirdetését, értékelését, a tartalmi munka továbbfejlesztését folyamatos feladatként kell ke­zelni.” „Törekedni kell az optimális anyag- és készletgazdálkodás­ra, a munkavégzés objektív feltételeinek biztosítására, a gépek, be­rendezések jobb kihasználására.” „A kialakult új termelőegységekre való tekintettel meg kell vizsgálni a vállalat valamennyi területén a káderfejlesztési és beiskolázási tervet.” „Biztosítani kell, hogy a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek általánossá tételében munkálkodók differenciált erköl­csi és anyagi elismerésben részesüljenek.” E határozatok értékelésére tértünk vissza decemberben. A csúcsvezetőség az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére hozott intézkedési tervvel egyidőben tárgyalta az 1972. évi gazdasági év eredményeit és vizsgálta a vállalat 1973. évi tervét így e három téma összevonása külön-külön is, de így egyben is reális képet adott arról, hogy melyik területen milyen feladataink jelentkeznek. Mikor a korszerű üzem- és munkaszervezésről be­szélünk, vitatkozunk, nem megfoghatatlan dologról szólunk. Nem arról van szó, hogy alapjaiban kell megváltoztatni munkastílu­sunkat, hanem arról, hogy a meglévő személyi adottságainkat kell jobban kihasználni. Az eredmények, sikerek lelkiismeretes munkát igényelnek a tervezőtől, az előkészítőtől, az anyagosztálytól, az adminisztráció­tól, a kivitelező egységtől, minden dolgozótól. Ha ez így van, ak­kor az elismerés is mindenkié. A határozat alapvető feladatként rögzíti, és a decemberi értékeléskor újból megerősítést nyert, hogy a további feladat a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, az állóalapok jobb kihasználása, a dolgozó kollektívák munkakörül­ményeinek, és kereseti feltételeinek javítása. Ezeket a célokat — vagyis az eredményes és nyereséges gaz­dálkodást — csakis korszerű üzem- és munkaszervezéssel, a szoci­alista munkaverseny állandó ápolásával és jó hangulatban lehet elérni. A decemberi értékeléskor külön szóltunk a párttagok fel­adatáról. Továbbra is valamennyi párttag feladata a szocialista brigádmozgalom segítése, a mozgalom célkitűzéseinek továbbfej­lesztése. Feladatunk, hogy segítsük a korszerűbb szervezési szem­lélet meghonosodását. Ezekhez szükséges megnyernünk minden kommunistát, minden vállalati dolgozót. Rácz László a csúcsvezetőség titkára

Next