KEMÉV Építők, 1989 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Köszönjük, IV. Vilmos! Sörfőzés a KEMÉV-nél Leányvállalatnak új vállalkozása „Lázasan dolgozik,, a komló, a maláta és a fajélesztő, hogy a segítségükkel az aranysárga nedű és annak hófehér habja, a bajor sör a vendégek poharában gyöngyözhessen. A bajor sör legendás hírét IV. Vilmos 1516-ban kelt rendelete alapozta meg. Az évszázados tapasztalat, a legkiválóbb alapanyagok és a legfejlettebb technológia, a HBH Bajor sört fenségessé teszi. December 18-án, vasárnap történelmi pillanathoz érkezett Szabolcs-Szatmár vendéglátása: a KEMÉV Szálloda Vendéglátó és Szolgáltató Leányvállalata Nyíregyházán, a volt Halász Csárda helyén megnyitotta a Bajor Sörözőjét. Annak létrehozását a KEMÉV Gépkölcsönző és Szolgáltató Leányvállalata és a Gabonaforgalmi Vállalat is pénzzel támogatta. A terveit a SZÖVTERV készítette, melyet a KEMÉV és alvállalkozói valósítottak meg. A KEMÉV a sörfőzés licencét a HBH Skála Kfttől vásárolta. A kiváló minőségű bajor sört a vendéglő földszinti és pince részében szolgálják fel. A sörös Bajor sörözőben, az embernek kedve támad egy pohárka. .. zőben egyszerre 150 vendég fér el. A bajor sör az 500 éves bajor „Tisztasági Törvénynek” megfelelően csak tiszta malátából, komlóból, fajélesztőből és vízből készül. Semmiféle pót- és tartósító szert nem adnak hozzá — szénsavat sem —. A csodálatos nedű a kiszolgáló helyiségek szomszédságában fő. Sőt, a születését a pincerészben tartózkodók egy üvegfalon át meg is szemlélhetik. A söröző családias hangulatú. A vendéglátók a sör mellé harapnivalót, sörhöz illő hideg és meleg ételeket, sörkorcsolyákat, étvágyfalatokat, köztük Szabolcsi specialitásokat csinálnak. Lesz napi ételajánlat is. A sörfogyasztók jó hangulatához a bajor sramlizene sem fog hiányozni. Azt gép szolgáltatja, de a bajor slágerek esetenként élő, jelenlévő zenészek hangszeréről is felcsendülnek. A söröző a megye vendéglátó hálózatának becses része, hiszen bajor sört a Dunán innen csak Szegeden, Egerben, és immár Nyíregyházán főznek. Azt reméljük, az idegenforgalmat is élénkíti. (cselényi) A sörfőzőben ... Új év a Hungáriánál Átadás: április 30 Nyíregyháza központjában építkezés. A kapuján tábla, melyen a következők olvashatók: HUNGÁRIA biztosító KIVITELEZŐ: KEMÉV TERVEZŐ:KELETTERV, DEBRECEN FELELŐS TERVEZŐ: LENGYEL ISTVÁN LEBONYOLÍTÓ: NYÍRBER ÉPÍTÉSVEZETŐ: KACSALA MIHÁLY ÁTADÁS: 1989. április 30. A felvonókosár magasba kúszik, téglát, ládát szállít, lent felbőg az aggregátor motorja. Az épülethomlokzaton elhelyezett fóliát csípős szél fújjaszívja. A munka serényen folyik, holott az utcán még ünnepi a hangulat, hiszen az óévet nemrégen búcsúztattuk. A biztosító lépcsőházában fakorlátot markolva paplatok fölfelé. Harmadik emelet. Néhány másodpercnyi lihegés után a létrán álló Jancsó Andor villanyszerelő brigádvezetőt üdvözlöm. A válaszfalba háromeres vezetéket húz bele. A jobb kezében kalapács. — Hogy ízlik a munka szilveszter után? — kérdem. — Jól — válaszolja a mester, aki 38 éve villanyszerelő. — A két ünnep között pihenhettünk eleget. A munka épp olyan, mint máskor — csinálni kell. A vezetékezés fortélyairól érdeklődök. — Ez a kábel egyszerű világítási kellék — magyarázza. — Van anyag, van ember, lehet dolgozni folyamatosan. Jancsó Andor szaktárs mozdulatai határozottak. A szakma a kisujjában van. — Komolyabb szerelni való nemigen lesz itt. — módja — Majd a hőközpont és a szellőző gépház ad némi igényesebb munkát. Ja, még az elektronikus vagyonvédelem megteremtése nyújt némi feladatot. A lépcsőn Zékán Mihály kubikussal találkozik. A fején barna kocsma. — Hogy megy a meló? —kérdezem. — Mindennapos — szól. — Beletörődünk. Ha az embernek nincs szakarája, ezt kell csinálni, parancsolnak, miikor hová küldenek. — Ezen a házon mit tetszett dolgozni? — Alapot tűnik, meg ástunk, betonozmindent, ami jött. Nehéz munka, de néha azért van egy-egy könnyebb nap is. Például az, amikor a hungarocellt hőszigetelés céljából a padlásra kellett hordani. — Otthon mi újság? — Érpatakon lakom. Rendben van minden. A kis házat felépítettem. Ha az egészség engedi, még jól elvagyunk. A második emeleten a hőlégfúvó kellemes időt teremt. Az egész szint vakolva, simítva. Két kőművessel futok össze. Tóth András és Bihari József a glett vasat és a kőműves kanalat tisztítják, ugyanis a mennyezetet nem vakolják, a gletteléshez viszont finom szerszám kell. Korábban az épület homlokzatát mezőtúri téglával burkolták, és persze válaszfalakat is raktak. Mondják, a szilvesztert hamar kipihenték, minden megy a megszokott kerékvágásban. Bihari József megjárta Tengizt is. Mi tetszett neki? — A repülés — válaszolja. — Felülről, nagy magasságból láttam városokat, folyókat, földeket. Minden icipici volt. A három gyerek miatt jöttem haza. Az udvari lakókocsiban Hruska Miklós művezető a „sikta” könyvben jegyezget. Arra kérem, az épületről általánosságban szóljon. — A négyszintes létesítmény cölöpalapokon áll, a felmenő szerkezete UNIVÁZ, a falainak nagy része térkitöltő. — mesék — A földszinten ügyféltér lesz, odébb pedig zárt gépkocsivizsgálót alakítunk ki. Lesz nyitott is... A többi szinten irodák kapnak helyet, köztük 12 vendégszoba. Lassan a kőművesmunkák végénél tartunk. A beruházás 71 millió forintba kerül Az épület érdekessége a szépen (felerészben lengyel szakemberek által) falazott boltíves nyílások, valamint a réz épületelemek. (csgy) Lassanként kibontakozik a szép épület Az elmúlt év végén csodálatos két hetet töltöttem Egyiptomban. Mint arról már vállalatunk üzemi lapja is beszámolt, a Ki mit tudo, a Cimborák táncegyüttes a maga kategóriájában első helyezést ért el. Az együttesnek én, Tokárszky Gyula, a KEMÉV munkaügyise is tagja vagyok. Az országos vetélkedő győztesei jutalomból utazhattak az egzotikus országba. Így jutottam el én is a Nílus mentére. Az idegenvezetőn kívül velünk jött egy orvos, a Művelődési Minisztérium képviselője és a Magyar Televízió egyik stábja. A tévések egy hosszú filmet forgattak utunkról, ebből egy negyven perces összeállítás hamarosan adásba kerül. A filmet nemigen látja majd mindenki, de attól függetlenül elmondom útibeszámolómat, élményeimet. Annál is inkább, mivel egy egyiptomi út turistaköltségen igen drága. Repülőgép vitt bennünket a a távoli országba. Az ugyancsak egzotikus Cipruson leszállt a gépünk és ott időztünk bő fél órát. Másnap már Kairóban sétáltunk. Érdekes ez a város a színes forgatagával. A városnál is érdekesebbek a közelben lévő, a világon egyedülálló piramisok. A régmúltat idéző építmény egyike — mint az idegenvezetőtől megtudtuk — 140 méter magas volt. Most „csak” 136 m, vagyis négy méter a kopás, a süllyedés. Nem mindennapi élmény volt számomra, hogy tevegelhettem a „piramisok árnyékában”. Persze ez csak rövid ideig tartott, Mercedes busszal és korszerű vonattal közlekedtünk Egyiptomban. A Ki mit tud? győztesei színes műsort adtak Kairóban a Szovjet Kultúra Házában. Én is felléptem a Cimborákkal. A műsort megtekintette a magyar nagykövetség több munkatársa, ott volt több külföldi diplomata és néhány egyiptomi is. Valamennyien jól szórakoztak műsorunkon. Egyébként esténként egymást is szórakoztattuk. Jó volt látni Luxorban a Nílust. Itt még igazán szép tiszta a folyó. Számomra legjobban Asszuán tetszett. A híres gát közelében négycsillagos luxusszállodában helyeztek el bennünket. Kairóban láttuk az Egyiptom Múzeumot. Felejthetetlen élményt nyújtott számomra a múzeum, mert itt elénk tárult az ókori kultúra sok-sok emléke. Lejegyezte: Svédasztalnál Asszuánban KEHÉV-es a Nílus mentén Tokárszky Gyula tevegelés közben. N. L.