KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 45. KÖTET (1976
45. kötet / 1-2. sz. - Előadások - V. P. SZPIRIDONOV: Az elektrondiffrakció alkalmazása atomok és molekulák töltéseloszlásának és energetikájának vizsgálatára
Kémiai Közlemények 45. kötet 1976 p. 1 — 12 AZ ELEKTONDIFFRAKCIÓ ALKALMAZÁSA ATOMOK ÉS MOLEKULÁK TÖLTÉSELOSZLÁSÁNAK ÉS ENERGETIKÁJÁNAK VIZSGÁLATÁRA* V. P. SZPIRIDONOV a kémiai tudományok doktora (Moszkvai Állami Egyetem Fizikai Kémiai Tanszéke, Moszkva) Érkezett: 1975. január 2-án Bevezetés Az elméleti kémia egyik központi problémája a molekulát felépítő atommagok körüli negatív elektromos töltés eloszlásának felderítése. Az elektronsűrűség-eloszlással ugyanis a molekulák legkülönbözőbb fizikai kémiai tulajdonságai, köztük a kémiai kötés és a reakciókészség is, kapcsolatosak. Bár a félempirikus és ab initio kvantumkémiai számítások már eddig is fontos eredményekre vezettek, általános esetben nincs lehetőség a molekulák elektronsűrűség-eloszlásának közvetlen kiszámítására a Schrödinger-egyenlet megoldásában fellépő nehézségek miatt. Ezért is van még ma is nagy jelentősége a kémiai kötésre vonatkozó közelítő elképzeléseknek. Ugyanakkor az elektronsűrűség-eloszlás kísérleti úton történő meghatározására is vannak bizonyos lehetőségek. Ismeretes, hogy gyors elektronok nyalábját a molekulák atommagjai és elektronfelhője szórja. Elvileg tehát ez a jelenség módot ad az elektronsűrűség-eloszlás meghatározására. A jelen dolgozatban azokat az elméleti összefüggéseket mutatjuk be, amelyek kapcsolatot teremtenek a gyors elektronok szórási intenzitása és a töltéssűrűség-eloszlás, továbbá az atomok és molekulák energetikai (és más) jellemzői között, utalva az irodalomban található idevonatkozó elméleti számításokra és kísérleti vizsgálatokra is. Elsősorban BARTELL [1 — 6], TAVARD [7—11]és BoiVHAM [12,13] munkatársaikkal együtt közölt vizsgálatait, valamint más szerzők munkáit [14, 15] kell kiemelnünk a töltéssűrűség-eloszlás és az energetika elektrondiffrakciós (és röntgendiffrakciós) tanulmányozásának elméleti kidolgozásával kapcsolatban. Az említett munkákban a Born-féle közelítésben állapítottak meg összefüggéseket egyfelől az elektronszórási (röntgensugár-szórási) intenzitás, másfelől pedig a molekulák teljes (valamint egyes részleges, pl. korrelációs) elektronenergiája, képződési energiája, az atomok és molekulák töltéssűrűségeloszlása között. * A MTA Központi Kémiai Kutató Intézetében 1973 októberében tartott előadássorozat alapján. Kémiai Közlemények 45. kötet 1976