KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 55. KÖTET (1981)
55. kötet / 1-2. sz. - Előadások - N. M. ZSAVORONKOV: A koordinációs kémia felhasználása az iparban, mezőgazdaságban és orvostudományban
Kémiai Közlemények 55. kötet 1981 p. 1-12 ELŐADÁSOK A KOORDINÁCIÓS KÉMIA FELHASZNÁLÁSA AZ IPARBAN, MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN* N. M. ZSAVORONKOV (SZUTA Általános és Szervetlen Kémiai Intézete, Moszkva) Érkezett 1979. október 26-án A koordinációs vegyületek kémiájának fejlődése együtt jár eredményeinek az iparban, a mezőgazdaságban és az orvostudományban történő hatékony felhasználásával. Elegendő annyit mondani, hogy a koordinációs vegyületek kémiája nélkül napjainkban aligha lehetne elképzelni sok technológiai folyamatot a vegyi, petrolkémiai, gyógyszer-, élelmiszer- és textiliparban, valamint a színes, ritka- és radioaktív fémiparban. A koordinációs vegyületek kémiájának sikerei rendkívül lényegesek, lehetőségei pedig gyakorlatilag határtalanok. A Mengyelejev-féle periódusos rendszer elemeinek többsége kisebb vagy nagyobb mértékben képes komplexek képzésére. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy a ligandumok szerepét mind szervetlen, mind pedig szerves jellegű atomok, molekulák vagy ionok is betölthetik, a makromolekulákat is beleértve akkor világossá válik, hogy a komplex vegyületek száma és tulajdonságaik sokfélesége gyakorlatilag végtelen. A koordinációs vegyületek kémiájának határtalan változatossága lehetővé teszi, hogy új módon határozzuk meg helyét a kémiai tudományban. A kémia a fejlődés folyamán mélyreható differenciálódáson ment keresztül, s egyúttal különvált számos önálló területe: a szerves, a szervetlen, a fizikai, az analitikai kémia stb. Korunkban a kémiai tudomány állandó differenciálódásával együtt a kémia különféle területei integrálódásának folyamata is végbemegy éppen a koordinációs elmélet alapján. Emellett a koordinációs vegyületek kémiájának és a kémiai tudomány más területeinek összefonódását mindegyikük új sikerei kísérik (lásd: [1, 2]). A koordinációs kémia területén végzett kutatások egyik fő eredménye az, hogy a koordinációs vegyületek szerkezetére, reakcióképességére és a ligandok kölcsönös befolyásának törvényszerűségeire vonatkozó elméletek alapján a fémek kinyerésének új módszereit dolgozták ki, amelyek a nemes, ritka,és radioaktív elemek gyártása ipari módszereinek alapját képezték. Ezen eredmények * A Magyar Tudományos Akadémián 1979. májusában elhangzott előadás. Kémiai Közlemények 55. kötet 1981