KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 68. KÖTET (1987-1988)
68. kötet / 1. sz. - Hevesy György születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai - KISS I., JÁKLI GY., ILLY J-NÉ, OPAUSZKY I.: Tömegspektrométerrel az izotópok nyomában
mint ma, az ő felfedezése nélkül ez a kutatási terület, amelyről most szólunk, sem indult volna virágzásnak. Az elkövetkező néhány oldalon egy kutatócsoport csaknem három évtizedes munkájába próbálok betekintést nyújtani. Kb. 140 közlemény sikeres vagy sikertelen tartalmát szándékozom néhány kiragadott példán bemutatni. Természetesen a teljességre törekvésnek még a látszatát sem szeretném kelteni. A közleményekből kb. 100 idegen nyelven jelent meg, méghozzá többségükben neves nyugati folyóiratokban. Elkészült négy kandidátusi és két nagydoktori értekezés, elhangzott számos előadás , zömükben külföldön, már csak a megfelelő hazai fórum hiánya miatt is. A témát "Stabilis izotópeffektusok és tömegspektrometria" címen Kiss István, a kémiai tudomány doktora indította, jó érzékkel megsejtve a témában rejlő és mégis a klasszikus kémiai területek számára meglepő lehetőségeket. Jancsó Gábor és Jáki György néhány évvel később kapcsolódtak a munkába, és ők ma is szép eredményekkel jelentkeznek a nemzetközi tudományos életben és Ify Józsefnével ma is a téma effektív művelői. Mi pedig, Matus Lajos kollégámmal jó másfél évtizede a tömegspektrometriát mint külön ágazatot műveljük. Mindezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy lássák, nem mindenki dolgozott teljes három évtizeden át ezen a területen, de végül is az összteljesítmény szempontjából valamennyi felsorolt nevet tekintetbe kell venni, még akkor is, ha részvételük nem volt folyamatos. Rátérve a mondandóm lényegi részére, legegyszerűbbnek tűnik a témák "történelmi" sorrendben való tárgyalása. Az 1950-es évek az atomenergiakutatás indulásának évei voltak mindazon országokban, amelyekben a háború miatt erre korábban nem kerülhetett sor. Nyilvánossá váltak, elsősorban az amerikaiak és a szovjet kutatók által a háború alatt és közvetlen utána elért kutatási eredmények, ezek sorából kiemelkedett az atomreaktoroknak mint kutató eszközöknek a felhasználása, elsősorban intenzív neutronforrásként. Nagyon sokrétű kutatás (fizikai és kémiai) indult meg, amint az első atomreaktort Csillebércen üzembe helyezték. A vegyészek elsősorban izotópok előállításával foglalkoztak, a fizikusok pedig a nagy neutronfluxus adta lehetőségeket igyekeztek kihasználni. És itt rögtön fel is lépett az első "gond"! A neutronok intenzitását mérni is kellett. Erre az egész világon, elsősorban és csaknem kizárólag a ^B(n ,£x)\i reakciót használták. Igen ám, csakhogy a természetes borban a ^B koncentrációja mindössze kb. 20%, ezért a bór-trifluoriddal töltött "GM"-csövek viszonylag rossz hatásfokkal számlálták a neutronokat. ^B-ben dúsított gázra lett volna szükség. Akkor ezt még nem lehetett beszerezni és a dúsítási módszereket