KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 68. KÖTET (1987-1988)

68. kötet / 1. sz. - Hevesy György születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai - KISS I., JÁKLI GY., ILLY J-NÉ, OPAUSZKY I.: Tömegspektrométerrel az izotópok nyomában

mint ma, az ő felfedezése nélkül ez a kutatási terület, amelyről most szó­lunk, sem indult volna virágzásnak. Az elkövetkező néhány oldalon egy kutatócsoport csaknem három évtizedes munkájába próbálok betekintést nyújtani. Kb. 140 közlemény sikeres vagy si­kertelen tartalmát szándékozom néhány kiragadott példán bemutatni. Természe­tesen a teljességre törekvésnek még a látszatát sem szeretném kelteni. A közleményekből kb. 100 idegen nyelven jelent meg, méghozzá többségükben ne­ves nyugati folyóiratokban. Elkészült négy kandidátusi és két nagydoktori értekezés, elhangzott számos előadás , zömükben külföldön, már csak a meg­felelő hazai fórum hiánya miatt is. A témát "Stabilis izotópeffektusok és tömegspektrometria" címen Kiss István, a kémiai tudomány doktora indítot­ta, jó érzékkel megsejtve a témában rejlő és mégis a klasszikus kémiai terü­letek számára meglepő lehetőségeket. J­a­n­c­s­ó Gábor és J­á­k­­­i György né­hány évvel később kapcsolódtak a munkába, és ők ma is szép eredményekkel je­lentkeznek a nemzetközi tudományos életben és I­f­­­y Józsefnével ma is a téma effektív művelői. Mi pedig, Ma­tus Lajos kollégámmal jó másfél évti­zede a tömegspektrometriát mint külön ágazatot műveljük. Mindezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy lássák, nem mindenki dolgozott teljes három évtizeden át ezen a területen, de végül is az összteljesítmény szem­pontjából valamennyi felsorolt nevet tekintetbe kell venni, még akkor is, ha részvételük nem volt folyamatos. Rátérve a mondandóm lényegi részére, legegyszerűbbnek tűnik a témák "tör­ténelmi" sorrendben való tárgyalása. Az 1950-es évek az atomenergiakutatás indulásának évei voltak mindazon országokban, amelyekben a háború miatt erre korábban nem kerülhetett sor. Nyilvánossá váltak, elsősorban az amerikaiak és a szovjet kutatók által a háború alatt és közvetlen utána elért kutatási eredmények, ezek sorából kie­melkedett az atomreaktoroknak mint kutató eszközöknek a felhasználása, első­sorban intenzív neutronforrásként. Nagyon sokrétű kutatás (fizikai és kémiai) indult meg, amint az első atomreaktort Csillebércen üzembe helyezték. A ve­gyészek elsősorban izotópok előállításával foglalkoztak, a fizikusok pedig a nagy neutronfluxus adta lehetőségeket igyekeztek kihasználni. És itt rögtön fel is lépett az első "gond"! A neutronok intenzitását mérni is kellett. Er­re az egész világon, elsősorban és csaknem kizárólag a ^B(n ,£x)\i reakciót használták. Igen ám, csakhogy a természetes borban a ^B koncentrációja mind­össze kb. 20%, ezért a bór-trifluoriddal töltött "GM"-csövek viszonylag rossz hatásfokkal számlálták a neutronokat. ^B-ben dúsított gázra lett vol­na szükség. Akkor ezt még nem lehetett beszerezni és a dúsítási módszereket

Next