KÉMIAI KÖZLEMÉNYEK - A MTA KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA 78. KÖTET (1994)

78. kötet / 1-2. sz. - Székfoglaló előadások - HARGITTAI ISTVÁN, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja: A szerkezeti kémia perspektívái

A csapott ikozaédernek 20 hatszögű lapja van a 12 ötszögű lapon kívül és ez egy Archimedesi félszabályos test. Azok a szénvegyületek, amelyek kalitkaszerű molekuláját 12 ötszög és különböző (egynél nagyobb) számú hatszög alkotja, a fullerének közé tartoznak. A C60 molekula neve buckminsterfullerén. Természetesen Gasson ezeket a szerkezeteket nem nevezi fulleréneknek, de figyelemre méltó, hogy annyira fontosnak tartja őket, hogy a könyv rövid bevezetőjében részletesen foglalkozik velük. Néhány éven belül kitűnt, hogy ezeknek a szerkezeteknek milyen óriási jelentőségük van a kémiában. A matematikus Gasson ezt nem is sejti 1983-ban, de közhelynek tűnő megállapításai a szerkezeti kémiára ugyanúgy vonatkoznak, mint a geometriára. "Szerkezeti jellegzetességek mindenütt találhatók. ... A geometriai szerkezet tanulmányozása egyetemes fontosságú." Egészítsük ki mindezt Kepler szavaival: "Ubi matéria, ibi geometria" [4]. 2. A molekulageometria jelentősége A különlegesen stabilis C60 molekula csapott ikozaéderes geometriája évekig csak hipotézis volt. Az anyag felfedezését, összetételének azonosítását hamarosan követte az infravörös spektroszkópiai [5] és magmágneses rezonancia spektroszkópiai [6] bizonyítékok megjelenése. Mindez igazolta a molekula feltételezett alakját és szimmetriáját. A molekulaszerkezet végső és teljes bizonyítékát azonban a buckminsterfullerén-molekula geometriai szerkezetének meghatározása jelentette (2. ábra). Az 1. táblázat a különböző módszerekkel meghatározott kötéshosszakat tartalmazza [7-10], 1. ábra. Hatszögű lapelemek között ötszögűek is találhatók a pekingi Tiltott Város egyik palotáját őrző bronzoroszlán mancsa alatti gömbön. Szerző felvétele

Next