Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 1998 (4. évfolyam)

1998 / 1. szám - POLITIKAELMÉLET - Csizmadia Sándor: A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere

A geopolitika mint a nemzetközi kapcsolatok elemzésének módszere Csizmadia Sándor A modern geopolitikai tudat kialakulása a nagy földrajzi felfedezésekkel, a térszem­lélet nagyfokú kitágulásával függ össze, mely lehetővé teszi az ember­nek, hogy a teret a maga totalitásában gondolja el. A XIX. század végén a geo­politikai és a geostratégiai gondolkodás egyrészt szisztematizálódott, másrészt demok­ratizálódott. Szisztematizálódott, mert a „fundamentális geopolitika" vagy az uralko­dók, kormányok, diplomaták, szárazföldi és tengeri hadvezérek gyakorlati geopoliti­kája mellett - a létrejövő modern bürokráciák képzettségi szükségleteinek megfelelően -, megjelent az „elméleti geopolitika" vagy a „professzorok geopolitikája", s ezzel pár­huzamosan végbement a politikai földrajz, a geopolitika és a geostratégia területének a differenciálódása is. Demokratizálódott, mivel a gyarmatosításnak - és vele összefüg­gésben -, az európai geográfiai társaságok megsokasodó számának, a geográfia isko­lai oktatásának, a tömegkommunikációs eszközök térhódításának köszönhetően a geo­politikai viták kikerültek a döntéshozó hatalmi centrumok szűk köréből. Ezzel egyide­jűleg a közvélemény mind szélesebb körében tudatosultak a geopolitikai kérdések, té­tek és érvek, s felszínre kerültek az azonos geopolitikai helyzeteket egymással szöges ellentétben - s önmagukban is ellentmondásosan - értelmező geopolitikai felfogások. Az első nagy geopolitikai konfliktusok az európai nagyhatalmak terjeszkedése, a gyar­matbirodalmak kiépítése során robbantak ki, s ebben a kontextusban jelentek meg az első nagy geopolitikai elméletek is. E tanulmány első részében rövid történeti áttekintést adok a XX. század elején kiala­kult német, angolszász és francia geopolitikai elméletekről és irányzatokról. A második részben bemutatom azokat a legfontosabb okokat, melyek következtében a geopolitikai gondolkodás a második világháború után - legalábbis Európában - háttérbe szorult, majd utalok a geopolitika „száműzetésből" való visszatérésének feltételeire és körülmé­nyeire. A harmadik részben a „posztmodern világrend" jellegzetességeit, paradoxonjait állítom középpontba annak illusztrálására, hogy a világ ahelyett, hogy a globalizáció felgyorsult folyamatainak eredményeképpen távolodna geopolitikától, éppen hogy a „geopolitika korába" lép. A negyedik részben a geopolitikát mint a nemzetközi kapcsa­ 1998. tavasz

Next