Kakas Márton, 1910 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

B, u*­é­­k. Izgatott a súlyos kérdés. Szájról szájra szálló: Ugyan, ugyan, mit hoz nekünk Bécsből Lukács László ? Ám most sokkal lázasabban izgat a jövendő: Ugyan, ugyan, mit is hoz hát Ez az új esztendő ? Hazafiak arca immár Sajna, nem sugárzó: Tudjuk, tudjuk, mit se hozott Bécsből Lukács László: Csak az uj év e rossz példát Szintén ne kövesse: Jaj ne jöjjön üres kézzel Mint Bécsnek követje ! Nem hoz, félünk, ez az uj év Nékünk magyar bankot: Meghúzhatjuk már fölötte A halálharangot! Jogunk van rá — nem tagadja Az uralkodó se. De nem ad a puszta jussra Sajna, a zsidó se . . . Nesze semmi, fogjad meg jól — Ez a jelszó Bécsben. Legyenek hát bőkezűbbek Hozzánk fönn az égben. Magyarok Istene, pillants Erre a hű népre, Hosszú bírkatürelméért Jutalmazd meg végre! Ha nem hozhatsz magyar bankot Ez árva hazának, Adj legalább tömött erszényt Mindenik fiának. Hogy bővíben teljék pénzünk Mindenféle jóra: Anneksziós költségekre Meg Dreadnought-hajóra! A mit hoz az uj esztendő Ne legyen csak ennyi: Kafecus Márton Hogy joga van a magyarnak Boldognak is lenni! . . . Hadd legyen az arcunk végre Örömtől sugárzó: Szóval: hozzánk, uj esztendő. Ne légy Lukács László! Képviselők között. Hogy állsz a kerületedben ?­­ Oh, engem csak egy esetben lehet megbuktatni! És pedig? Ha választás lesz. Kivédés. Mennyi pénz várt nálad? A­mennyit most megadsz abból, a­mn­ives­zto­zol! Vigasztalás. Borzasztó! Borzasztó! A feleségem megszökött! Ne aggódjék! Bizo­fty­osan­ nem ment egyedül! Nem lehet. . . Kicsit vékonyka a menyasszonyod! No Csak nem lehet olyan vastag, mint egy k­ará­­sonyi szám ! Veszedelem. — Erősen szappanozni, mert jön a szabóm !

Next