Kalauz, 1857. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1857-11-21 / 21. szám
322 kesztő jutalom nélkül fáradozott, az írók nagyobb része pedig mégis díjaztatott Mi nem akarunk a tisztelt olvasóközönségen nyerészkedni, de ismerve olvasóink, álalában a magyar jellemet, meg vagyunk győződve, hogy a tisztelt olvasóközönség sem kívánja, miként mi minden jutalom nélkül fáradjunk, sőt áldozatot vigyünk. Igen egyszerű annak megmutatása, miként az általunk első programmunkban hirdetett díjért lehetlen egy ilyen lapot kiállítani, habár 10 — 20 ezeren olvassák is. Nem utasítjuk t. olvasóinkat a ponyvairodalomhoz, hol 8, 4, 6, 8, 10 kvért holmi Brunszvik, Stilfrid, Zöld Marci, Markali históriákat vehet, hanem nyíltan, férfiasan szólunk férfiakhoz. Dicsekedve merjük mondani, hogy lapunk minden száma megér 2 krt, de is kerül annyiba már most 52 szám 104 kr., vegyük ehhez a 30 kr. posta szállítási bélyeget, világos hogy az előfizetési 120 krt e két pont felemésztette. Hol van még a szerkesztőség, írói díjazás levelezés, helyresítés költsége? hogy ezt mi vigyük épen nem kívánják olvasóink, és ez az oka hogy 2 írtról háromra emeltük az előfizetési díjt. Igazság szerint nem is kellett volna mentegetőznünk, mert igaztalanságot, s erőszakoskodást nem követünk el tisztelt olvasóinkon, miután az első programmunkban hirdetett díjért adtunk e félévben, és fogunk adni a jövő félévben is azon tisztelt előfizetőknek, kik egyszerre egész évre fizettek elő , de tettük ezt, mert meg valánk győződve, hogy e férfias őszinteséget csak becsülni fogja tisztelt olvasó közönségünk. Nem ígérünk semmit, mert az ígéret csak szép szó, majd lapunk jövő évi folyamán fogják. olvasóink észrevenni a felemelés eredményét, és azon hitben, hogy e csekély felemelés nem fogja tisztelt olvasóink irántunk a jó hajlandóságát meghűteni, búcsút veszünk ezúttal, s jó egésséget kívánunk. Magyar Mihály, Boross Mihály, kiadó, szerkesztő: A felvilágosodás* Г. Az emberiség ellenei veszélyes dolognak tartották a köznép felvilágosodását. Mert — szerintük — a felvilágosodott ember gondolkodik, ítél, okoskodik; a felső ség rendeleteit szoros ítélet alá veszi, azokat rostálgatja, birálgatja, — a melyből származik az ellenmondás, elégedetlenség, s igy a tudomány a köznépnél olyan, mint az éles kés a gyermek kezében. Azt tanították az emberiség ellenei, hogy a trónállan-