Kalauz, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1859-01-29 / 5. szám
Kell e tudomány ? Vannak oly írók, kik azt mondják, hogy a magyarnak nem kell tudomány. — Ugyan igaz volna e ez? Lássuk. A népek életében húsz harmincz év csak oly rövid időszak, milyen az egyes ember életében nehány óra, vagy legfölebb nehány nap; és valamint az egyes ember pár napnyi idő folytán nem mehet át valami nagy változáson, nem vihet végbe csuda nagy dolgokat, úgy az egész nép is, húsz harmincz év alatti működésének csak igen csekély eredményét mutathatja föl, mert a természetben nincs ugrás, hanem minden fokon kint fejlődik, akár jóra, akár roszra. Tekintsünk történetünk lapjaira, mit fogunk látni? azt látjuk, hogy nemzetünk századokon át inkább csak fegyverrel dolgozott ; e mellett közigazgatási és iskolai nyelvül a holt idegen latin nyelv használtatott; ennek helyét magyar nyelvünk (a népek életét tekintve) még csak a minap foglalta el. Az idegen, latin nyelven irt tudományos munkák némelyike lefordítatott ugyan magyar nyelvünkre, sőt jelentek meg eredetileg magyar nyelven irt tudományos könyvek is, de olyanok voltak azok, hogy tartalmukat a nagy közönség megérthette volna? és ha megértette volna is, e könyvek csupán a felsőbb latiniskolákbeli tanulók számára nyomatott néhány száz példányban eljuthattak e a nagy közönség közé? Józanon azt csak nem kívánhatni, hogy a tudományos munkák legelőször is a nagy közönségnek alsó rétege, tudnillik a köznép kezéhez jussanak, mely eddig felé tulajdonképen még olvasni sem tudott. A dolgok természete szerint a tudományos könyvek csak azon kis körbe juthattak el, mely a latin iskolákon keresztülhatolt egyénekből képződött. De maga ezen kis kör is kedvelte e a tudományos magyar könyveket, vagy kedvelhette e azon könyveket, melyekkel az iskolában elkínozták; sőt érthette e azon könyveket, melyek a forrongó fejlődésben levő magyar nyelven írattak, ujan keletkezett, az előtt soha nem hallott, és hevenyében még jól meg nem határoztathatott jelentésű műszókkal tele voltak? Ily rövid időszak folytán a tudományosság még csak a felső körökben sem honosulhatott meg. Tehát miként vonhatjátok ki ilyen viszonyokból azon eredményt, hogy a magyarnak nem kell tudomány? De még azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a mi sajátságos helyzetünkben az előkelők majd mindnyájan már régi időktől fogva tudták a német nyelvet, azon német nyelvet, mely már ezelőtt 300 évvel, tudnillik a reformatio kezdetekor a német államok némelyikeiben isteni tiszteletnél s közigazgatásban használtatott, s azóta anynyi milliónyi népségnek számtalan tudósa által a mi korunkig miveltetett, következőleg kitűnő tudományos könyvekben gazdagodott, miket a mi vagyonos magyarjaink is megszerezni és olvasni inkább szoktak, mint magyar könyveket: miként terjedhetett volna el tehát a tudományosság magyar közönségünk közt? 5 Szerkesztő és kiadói iroda: Egyetem utcza l.sz. Magyar Mihál könyvkereskedésében. г Előfizetési ira: * égés* évre 4, félévre 2,évnegyedre 1 frt. uj p. ^ Előfizethetni minden postahivatalnál. ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. 3-ik év I-ső fele 5. szám, 1859. Január 29.