Kalauz, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1859-03-26 / 13. szám
Előfizetési ára: 1кечг évre 4, félévre 2,évnegyedre 1 frt. njp. Előfizethetni minden postahivatalnál.KÁT,Ali Szerkesztő és kiadói iroda: Egyetem utcza 1.sz. Magyar Mihál könyvkereskedésében. ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. 3-ik év i-sft fele 13. szám. 1839. Hlartius 36. Hunyady, és a hon barátja Kapisztrán. Dicső őseink nevéből font hervadallan koszorúban hadd tűzzek egy levélkét egy férfiú számára, ki idegen létére többet tett sok honfinál hazánkért, hazánk boldogságáért; ki akkor mutatta meg hazánk iránti szeretetét, még pedig tettel, midőn a honszerelmet az idegen szőtte ármányos cselszövény, és gyalázatos magán bosza, sok, különben jeles, honfi szivében kioltani erőlködött, ás ha nem olthatta is ki egészen, elfojtotta annak fellángolását, hogy részbe döntse a nagy Hunyadyt, habár vele szeretett hazánk, és a kereszténység szügye veszne is---E férfiú a belgrádi győzelem egyik főtényezője, Hunyady és a hon barátja Kapisztrán. * te * Kapisztrán János szép Olaszország öröktavaszt ege alatt született 1386-ban június 24-én. Atyja, ki Andegavensi Lajos seregével került Olaszországba. Lajos halála után az Aquillához közel fekvő kisded Kapisztrán faluban — melytől hősünk nevét nyerte — telepedett meg, és vezetett oltárhoz egy olasz nőt, korán elhalt, árvaságra hagyván gyermekét, özvegységre nejét. Az anya őrszeme és gondoskodása alatt fölserdült János a Perusinai egyetemben töltött tíz év után, ugyanott tisztes hivatalt nyert, melyet pontosan és lelkiismeretesen töltött be. Mint bíróhoz egy lovag járult hozzá egykor, roppant pénzösszeget ígérve neki, ha tömlöcében sinlödő ellenét halálra ítéli, ellenkező esetben boszujával fenyegette. Kapisztránt valamint az ajándék, úgy a fenyegetés sem ingatta meg, és a vádlottat nemcsak halálra nem ítélte, sőt ártatlansága kiderülvén, minden büntetés alól felmentve szabadon bocsáttatta. A bíró lelki fensége által megszégyenített lovag az egész nép előtt térden állva esdett bocsánatért. E nemes tett hire eljutott a királyig. László, mindkét Sziczilia és Nápoly királyja, a várak parancsnokává, a város kormányzója és a nápolyi királyi udvar ítélőtmesterévé nevezte ki Kapisztránt, ki magas hivatalra emeltetése után is a régi maradt, és a király előtt sem rettegett kimondani az igazságot, noha az ilyesmi a ritkaságok közé tartozott akkor is ... Történt ugyanis, hogy az időben a Sz. Agathai gróf és fia, felségsértéssel vádoltatva, törvényszékelé állíttattak. A bírák az atyára, mint bűnösre, kimondák a halált, de fiát ártatlannak találván azt határozók, hogy legyen jelen atyja fsivégeztetésén, és azután bocsátassék szabadon. Kapisztrán ellene mondott ez igazságtalan ítéletnek, és sürgette a királyt, hogy az ártatlan ifjú azonnal szabadon bocsátassék ; a király nem hallgatott szavára, kivezettető az ártatlan ifjút a gyűmölyre, hol az, atyja kivégeztetéset látva élettelenül rogyott össze. Ez esemény annyira meghatotta Kapisztránt, hogy hivataláról lemondván elhagyni készült 13