Kalauz, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1859-03-26 / 13. szám

Előfizetési ára: 1кечг évre 4, fél­évre 2,évnegyed­re 1 frt. nj­p. Előfizethetni min­den postahivatalnál.KÁT,Ali Szerkesztő és kiadói iroda: Egyetem utcza 1.sz. Magyar M­i­h­á­l könyvkereskedésé­ben. ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. 3-ik év i-sft fele 13. szám. 1839. Hlartius 36. Hunyady, és a hon barátja Kapisztrán. Dicső őseink nevéből font hervadallan koszorúban hadd tűzzek egy levélkét egy férfiú számára, ki idegen létére többet tett sok honfinál hazánkért, hazánk boldogságá­ért; ki akkor mutatta meg hazánk iránti sze­­retetét, még pedig tettel, midőn a honszerel­met az idegen szőtte ármányos cselszövény, és gyalázatos magán bosza, sok, különben jeles, honfi szivében kioltani erőlködött, ás­­ ha nem olthatta is ki egészen, elfojtotta an­nak fellángolását, hogy részbe döntse a nagy Hunyadyt, habár vele szeretett hazánk, és a kereszténység sz­­ügye veszne is---­E férfiú a belgrádi győzelem egyik főtényezője, Hunyady és a hon barátja Ka­­pisztrán. * te * Kapisztrán János szép Olaszország öröktavaszt ege alatt született 1386-ban június 24-én. Atyja, ki Andegavensi Lajos seregével került Olaszországba. Lajos ha­lála után az Aquillához közel fekvő kisded Kapisztrán faluban — melytől hősünk ne­vét nyerte — telepedett meg, és vezetett oltárhoz egy olasz nőt, korán elhalt, árva­ságra hagyván gyermekét, özvegységre nejét. Az anya őrszeme és gondoskodása alatt fölserdült János a Perusinai egyetem­ben töltött tíz év után, ugyanott tisztes hi­vatalt nyert, melyet pontosan és lelkiisme­retesen töltött be. Mint bíróhoz egy lovag járult hozzá egykor, roppant pénzösszeget ígérve neki, ha tömlöcében sinlödő ellenét halálra ítéli, ellenkező esetben boszujával fenyegette. Kapisztránt valamint az ajándék, úgy a fenyegetés sem ingatta meg, és a vádlottat nemcsak halálra nem ítélte, sőt ár­tatlansága kiderülvén, minden büntetés alól felmentve szabadon bocsáttatta. A bíró lel­ki fensége által megszégyenített lovag az egész nép előtt térden állva esdett bo­csánatért. E nemes tett hire eljutott a királyig. László, mindkét Sziczilia és Nápoly király­­ja, a várak parancsnokává, a város kor­mányzója­ és a nápolyi királyi udvar ítélőt­mesterévé nevezte ki Kapisztránt, ki magas hivatalra emeltetése után is a régi maradt, és a király előtt sem rettegett kimondani az igazságot, noha az ilyesmi a ritkaságok közé tartozott akkor is ... Történt ugyan­is, hogy az időben a­­ Sz. Agathai gróf és fia, felségsértéssel vá­­­­doltatva, törvényszékelé állíttattak. A bírák az atyára, mint bűnösre, kimondák a halált, de fiát ártatlannak találván azt határozók, hogy legyen jelen atyja fsivégeztetésén, és azután bocsátassék szabadon. Kapisztrán el­lene mondott ez igazságtalan ítéletnek, és sürgette a királyt, hogy az ártatlan ifjú azonnal szabadon bocsátassék ; a király nem hallgatott szavára, kivezettető az ártatlan ifjút a gyűmölyre, hol az, atyja kivégezte­téset látva élettelenül rogyott össze. Ez esemény annyira meghatotta Kapisztránt, hogy hivataláról lemondván elhagyni készült 13

Next