Állami Polgári Fiúiskola, Kalocsa, 1926
iskola s a Guizot-tól 1833-ban létesített francia école primaire supérieur eszméje lebegett; ezt akarta felsőbb népiskola néven törvénybe iktatni és megszervezni olyanok számára, akik tanulmányaikat a hat osztályú, teljes elemi iskola elvégzése után még egy igéig, a 15—16 éves korig, általános irányban folytatni kívánják. Ez az iskolafaj volt Eötvös meggyőződése szerint hivatva a főkép gazdasági téren munkálkodó társadalmi rétegnek , az iparos, kereskedő és gazdálkodó osztálynak közepes műveltségi igényét kielégíteni. A felsőbb népiskolával szemben Csengery Antal a képviselőház közoktatási bizottságában arra utalt, hogy ennek ez iskolafajnak Magyarországon nincsen még meg az előfeltétele sem: a hatosztályos népiskola, amelyet csak a szóbanforgó törvény fog megalkotni. A legtöbb magyar népiskola egy tanítás osztatlan és vegyes iskola. Ha meg is lesz majd számos helyen a népiskolának két felső (V. és VI.) osztálya, ezekben már csak a kellően képzett tanerők hiánya miatt is, még sokáig nem fog folyni megfelelő komoly oktatás. A közönség is régóta ahhoz van szokva, hogy gyermekét a négy elemi osztály után adja magasabb fokú iskolába. Ezek alapján a polgári iskolai típust ajánlotta a felső népiskola helyett a bizottságnak. A polgári iskolával ő is a népiskolai és a középiskolai fokozat közé eső művelődési igények kielégítését kívánta biztosítani. Célszerűbbnek tartotta azonban, hogy a tanuló már az elemi iskola IV. osztálya, tehát a kezdetleges alapismeretek megszerzése után részesüljön rendszeres oktatásban magasabb képzettségű tanítói kar által. A polgári iskola van hivatva — így tűzte ki faladatát — „nagyközségeink jobbmódú, túlnyomóan magyar középosztályát tömegesen az általános műveltség magasabb színvonalára emelni.“ Ilyen célkitűzés alapján szemelte ki a polgári iskola gyakorlati irányú művelődési anyagát s szabta meg az iskola szervezetét, melyet az 1868 : XXXVIII. t.-c. törvényerőre is emelt. Az így megszervezett polgári iskolák csakhamar fölvirágoztak, többnyire maguk a községek állították fel őket, míg a felső népiskolák, bár az állam évtizedekig különös gondot s anyagi áldozatot fordított rájuk, lassan kint elsorvadtak. 1877—78- ban 21 fiú és 54 leány felsőbb népiskola volt, 1917/18-ban pedig csupán 2 fiú- és leányiskola volt. Végre pár évvel ezelőtt ezek is megszűntek. Eszerint már maga az élet az 1868 : XXXVIII. t.-c. idevágó rendelkezéseit közoktatási rendszerünkből kiiktatta. A polgári iskola ellenben mind nagyobb fejlődésnek indult. A fejlődés lendületét a következő statisztikai adatok világítják meg a régi Magyarországon: tanévben polgári fiúiskola polgári leányiskola összesen fiútanuló leánytanuló összesen 1880/1 . 5753 110 4,573 5,367 9,940 1900/1 . 113 186 299 14,373 26,250 40,623 19178 , . 210 34, 550 52,891 84,895 137,786