Állami Polgári Fiúiskola, Kalocsa, 1934
Magyar ember—magyar név. II. A múlt évi értesítőnkben kimutattam, hogy iskolánk tanulói 1/3 részének nem magyar családi neve van. Ezzel kapcsolatban szóltam arról, hogyan alakult ki az ország, majd Kalocsa lakossága, ami megmagyarázza a sok idegen nevet. Felsoroltam az okokat, amelyek kívánatossá teszik, hogy azok, akik nyelvben, érzésben, gondolkodásban magyarok, legyenek névben is azok. Megemlítettem az okok közt, hogy a megszállt területeken élő testvéreinket nem tekintik magyaroknak, hanem magyar a nevök stb. Most néhány útmutatással szeretném megkönnyíteni a helyes névválasztásnak gyakran nehéz feladatát. A rendezett társadalmi viszonyok közt élő embernek két neve van. Családnév és keresztnév (személynév). A főbb csoportok, amelyekbe a magyar családnevek beoszthatók és amelyek bizonyítják, honnét származnak azok a szavak, amelyekkel a családokat megnevezzük, a következők: 1. Tulajdonságot, milyenséget, állapotot jelentő családnevek: 1. Nagy, Kis, Sánta, Okos, Bátor, Árva, Rideg stb. 2. Valamivel ellátottságot jelentők: Aranyos, Havas, Keresztes, Kerekes, Nádas, Nyerges, Pénzes stb. 3. Foglalkozást jelentők: Asztalos, Hegedűs, Kovács, Szakács, Szekeres stb. 4. Eszközök, szerszámok, felszerelési tárgyak, anyagok nevei: Bárd, Bot, Csupor, Kas, Mécs, Szita, Vas stb. 5. Gazdálkodással összefüggők: Gazda, Telek, Szántó, Vető stb. 6. Állatnevek Bagoly, Bárány, Csuka, Kakas, Medve, Sas stb. 7. Növénynevek: Ibolya, Fenyő, Kökény, Rózsa, Rozs stb. 8. Földrajzi nevek: folyók, tavak, hegyek, völgyek, falvak, városok nevei. 9. A katonai élettel összefüggők: Baka, Csata, Gerely, Hadnagy, Huszár, Katona, Puska stb. 10. Férfi és női keresztnevek: András, Iván, Illés, Katus, Magda stb. 11. Népek nevei: Horvát, Lengyel, Tót, Oláh, Szerb stb. 12. A legnagyobb számmal előforduló helynevek: születéshely, lakóhely, a földbirtok neve, erdő, rét, dűlő stb. neve: Baranyai, Bátyai, Mácsai, Szili stb. Mindezeket azért említettem, hogy az érdeklődők láthassák, mely csoportokból lehet nevet választani. Ne feledjük, hogy a családnévnek nemcsak az a célja, hogy megnevezze az embereket, hanem hogy meg is különböztesse őket egymástól. Ebből viszont az következik, hogy olyan nevet válaszszunk, amelyik ritka, vagy legalább is nem gyakori. Tudnunk kell még azt is, hogy kétféle név van, amit nem lehet választani 1. Az úgynevezett védelemben részesülő nevek: nemzeti nagyjaink, hőseink nevei; 2. a nagyon gyakran előforduló nevek. Amikor a család elhatározza a névmagyarosítást, következik a megfelelő név kiválasztása. Megkönnyíti a dolgot, ha a család tagjai megegyeznek, hogy a felsorolt névcsoportok melyikéből választják az új nevet. Ha a választás pl. az első csoportra esik, a szabályt nem feledve olyan nevek közt fog keresgélni, amelyek ritkán fordulnak elő: Beszédes, Csintalan, Lelkes, Nyalka, Zengő stb. A másik család a foglalkozást jelentő nevek közül választ. Ebbe a csoportba tartozó mai nevek azonban igen gyakoriak, azért visszamegy a múltba és a ma félig feledésbe ment nevek között keresgél, míg az igazira rátalál: Csajkás, Csatlós, Gombkötő, Gyertyamártó, Házverő, Horgászó, Ijjgyártó, Szűrszabó, Tárnok, Tóásó, Ványoló, Vízhányó. A katonai élettel kapcsolatos nevek pl. a következők: Ágyús, Buzogányos, Fegyveres, Fegyvernök, Gerelyes, Honvédő, Ijjhordó, Karabélyos, Kardhordó, Nyilas, Pattan- 3