Kanadai Magyar Munkás, 1931 (3. évfolyam, 100-109. szám)

1931-10-01 / 100. szám

FOKOZZUK A VÉ­DELMI KAMPÁNYT A reakciós kormány támadásával szemben csak úgy fogunk tudni ered­ményesen munkát kifejteni a munkás­­mozgalom részéről, ha nagyobb odaadással és akarattal harcolunk a munkanélküliség ellen és építjük a Munkásvédő Ligánkat. A tiltakozó gyűléseken határozati javaslatokat kell elküldeni a reakciós hatóságoknak. Követelni kell a társa­dalmi biztosítást. A munkásmozgalom harcos vezetőinek a feltétel nélküli szabadon bocsájtását. A szervezke­dés és szabadszólás jogát. Minden gyűlésen szólítsuk fel a megjelent munkásokat a C.L.D.L.-be való belépésre. Csak így fogjuk tudni eredményesen visszaverni Benneték támadását. C.L.D.L. központi bizottsága. ----------------­ ARATNI MEGYÜNK Tizenegyed magammal indultam út­nak Taber, Albertából aratási munkát keresni Saskatchewanba. Szenes kávéba bújtunk. A szél fújt és a fel­kavart szénpor feketére hintet ben­nünket. úgy festettünk a holdvilág­nál mint nagy mozgó széndarabok. Moose Jaw-ra értünk. A város szé­lén kiugráltunk a vagonokból, nehogy polic kézre kerüljünk és aztán a hűvösre, ami által a jó aratási mun­kát elveszítjük. Vizet kerestünk, hogy a szénport lemossuk az összetört testünkről. Találtunk is iszapos ál­lóvizet tele dobálva szeméttel. Kény­telenek voltunk ilyen büdös vízben megmosódni. Elgondolkoztam azon, hogy ilyen fürdőt érdemelnek e a proletárok, kik az urak kényelmét munkájuk által teremtik meg? Ott aludtunk a bűzös mocsár szélén csípős férgek között. Másnap reggel már vagy százan lettünk vándor­mun­kások, kik a bokrok közé bújva vár­tuk a Saskatoon felé induló tehervona­tot.­ “Hury up- Előre”—jön a vonat, hangzott a jelszó és száz bátyus mun­kás emelkedett ki a bokrok közzül a vonat felé. Az öklöm össze­szorult. Mintha rohamra akartam volna indul­ni a bátyus munkásokkal egy burzsuj erődítmény, ellen és gondolatomban ott láttam a bátyus proletár forradal­márokat, a kanadai szovjet rendszer jövendő vörös katonáit. Megérkez­tünk a munkahelyre, de munka nincs. A lakásunk az állomásnál vesztegelő piszkos vasúti kocsik. A farmer gazdák éhbér ajánlatai le­hangoltak bennünket. Olcsó és sok a búza, nem érdemes le­aratni — volt a kifogásuk. Az utca sarkán ahol a forgalom a legélénkebb, arcunkat a tenyerünkbe temetve sorba leültünk a járda szélére. Úgy árultuk magun­kat. Angol munkás jön közzénk, minde­gyünknek újságot nyom a kezünkbe. Pár perc múlva száz meg száz farmer munkás kezében ott fehérült a kom­munista “Worker”. Ilyen az élet Saskatchewan belsejében, amit csak a proletár forradalom válthat meg. S. N. munkáslevelező. CANADAI MAGYAR MUNKÁS Papszamárék is Pártiskoláznak Meglehetősen el voltunk foglalva az elmúlt hónapokban és nem volt időnk arra, hogy ennek a néhány ágról szakadt kanadai csuhásnak a körmére nézzünk. És az ur eme balga szolgái ugyancsak ficánkolni kezdtek nem érezvén hátukon csattogni a bolseviki ostort. Nem kevesebb történt a legu­tóbbi napokban, minthogy az ŐR­SZEM című papi lándi csomagoló papír; urambocsá’ pártiskolát kezdett ama papszamarak számára, akik már sehogyan sem tudják megállni a sarat a bolseviki vitatkozókkal. Kérdé­sek és feleletek formájában próbál­ja kitanítani ez az egyházi és politi­kai miscoda az egyre jobban sarokba szoruló hívőket arra, hogy miként kell elhúzni az istentelen bolsevikiek nótáját, ha azok arra vetemednek, hogy a kövér csuhást istápoló nyá­jat kerülgetik. Elrettentő példaképpen ideiktatunk néhány kérdést és feleletet ebből a fenemódon tudományos papszamár pártiskolából: BOLSI: A vallás és imáságtól nem leszek kövér. PAPSZAMÁR: Ha kövér akarsz lenni, zabálj mint a sertés. HURRÁ! Ez aztán egy fenemódon tudományos felelet volt. Zabálj, ha van egy zsiros parókiád, amelynek konyhájára az elhódított proli minden héten leadja a tejet. De ha a kapi­talista az utcára hajít,­­akkor miből zabálod magad kövérre? Azt hiszük mutatóba ennyi is elég. Mi kondások és béresek ivadékai vagyunk, de a fentebb idézett nyelven nem szoktunk sem írni sem beszélni. Ezt a dicsőséget meghagyjuk az urak mosdatlan szájú szolgájának. Mi érvelni szoktunk, a­mely érvelés elől elillan a tömjénszag is meg a mosdat­lan szájú káromkodás pókhasú csuhát suhogtató gyakorlója is. És híveit is erre tanítja. Mert tak­tikát is tanít a habzószájú csuhás­­agitátor. “Ha a bolsi által feltett kérdésre semmiféle találófelelet nem jut eszed­be, akkor mond neki azt, hogy a val­lás te előtted van annyira szent, hogy arról nem beszélsz borozás vagy mun­ka közben”—monja az egyik utasítás. “Vagy mond neki azt, hogy miért kérdezed ezt tőlem ? Elvezetlek a paphoz, akinek az a mestersége, hogy vallástudományról vitatkozzon.” Mondja a másik oktató lecke. Hát engedje meg tisztelt hivatásos vitát­­idézetek alapján máris kétségbe von­juk. Nem a mi pártiskolásaink, de egy akármilyen épeszű embert sem lehet meggyőzni a vallás és a pohos vámszedők szükséges voltáról ilyen­féle papszamár pártiskolákkal. De hogy megszolgálja a Horthy várának irányából guruló pengőket, hát csak folytassa a papszamár pártiskolát. Mi ott leszünk a bolseviki ostorral és néhanapján, ha ekkora marhaságot ir, majd ismét a nyaka közé fogunk csördíteni. Nem azért mintha vala­mit is ártana ez a bárgyú fészkelődés. De hátha egyszer gutaütést kapna a tisztelt csuhás úr és gyors meny­bemenetel utján megszabadítana ben­nünket egy felesleges kenyérpusztító­­tól. Urikutyák Éhezők MADAME LAUTERBACH bécsi úrhölgy nemcsak a szépségéről híres, hanem arról is hogy a világ legnagyobb kutya­gyűjteményének a tulajdonosa. Több mint ezer a különböző fajtájú kutyáinak a száma, amelyek gondtalan életet élnek a hóbortos asszony szeszélyének a kö­vetkeztében. Az sem tartozik a ritka­ságok közé, hogy az európai arisztok­raták kutyái háztűz nézőbe jönnek a madame kutyáihoz. És ilyenkor fényes ipuri kutya lakodalmakat rendeznek. Nagy az úri kutya barátság. LOUIS MASON 34 éves munkanélkü­li munkás megunta már a sok éhezést, hogy csukják el tavaszig, mert fél az egy téglával betört egy üzlet kiraka­tot és várta, hogy letartóztassák. A bíró előtt csak egy kérése volt, hogy bukják el tavaszig, mert fél az éhenhalástól. Egy John Stojan nevezetű munkanélküli, aki a New­­york állami Keene városkában 41 napig élt szedren és vad gyümölcsön, amíg teljesen összeszáradva, betegen a sok éhségtől, felvették a helyi kórházban. MEGSZÁMLÁLHATATLAN azoknak a nyomorgó munkásoknak a száma, kik a mai rothadásnak indult rend­szernek az áldozatai. Amíg a kivált­ságos osztály a szeszélyek legrafinál­tabb módszereit alkalmazzák henye életük egyhangúságának a felcserélé­sére, amíg hisztériás dámák ezer kutyákat fürösztenek tejben-vajban, addig a mai társadalom legjobbjai, az alkotó és építő munkásosztály szenved és éhezik. A munkások véres­ verítékén kitermelt kincseket a herék és kitartott babáik kutya lakodalmakon dorbézolják el. Ugyanak­kor a Louis Masonok és John Stoja­­nok éhen fordulnak fel. Ez aztán egy gyönyörű rendszer. ----------------­Nyugati farmerek föl­tüzelik a búzájukat Winnipegről érkező jelentések sze­rint a távolabb lakó farmerek nagy­része nem képes a búzáját eladni a mai piaci árért. 44 centtel zárt a búza ára a nyugati tőzsdén. Szállítása bushelonkét 12 centbe kerül. Ugyan­csak 12 centbe kerül a búza learatá­­sa és cséplése is. Úgyhogy 20 centje marad a farmernek bushelenként. Az még mindég nem az övé. Abból le kell számítani a vetés és vetőmag árát. Úgyhogy a farmerek nagy ré­sze úgy gondolja, hogy egyáltalán nem érdemes ezért a nevetséges árért eladni a búzát. Egyesek le sem aratták. Mások learatták és most tüzelőanyagnak, akarják használni, mert nincsen pénzük a téli tüzelő beszerzésére. Természetsen ezek a farmerek még nem kaptak elég leckét. Most ismét deputációzni akarnak. Bennethez akar­nak segítségért fordulni. Ezeknek a kiuzsorázott farmereknek meg kell tanulniuk azt, hogy csak a saját ere­jük fog változtani ezen a helyzeten. ----------------­TÁMOGASD A­­“MUNKÁST”, A TE HARCOS LAPODAT! 3 oldal MI ÚJSÁG A SZOVJETEKBEN? A TRAKTOR­IPAR ez év első öt hónapjában 129 százalékkal fokozta a termelést. A traktorállomások szá­ma 1400-ra emelkedett. Ezek kölcsön­zik a traktorokat a kisebb gazdasá­goknak. ROGOZIN munkásból lett vörös mér­nök átkonstruálta a Fordson trak­tort, úgyhogy az most 50 százalékkal nagyobb erőt tud kifejteni és 25 szá­zalékkal kevesebb benzint fogyaszt. A Lenin renddel tüntették ki. VORONOVA 19 éves parasztleány 1929-ben végezte el a traktorvezető iskolát, a tíz napra előirányzott szántást 6 nap alatt végezte el. A Lenin renddel tüntették ki és mező­­azdasági felsőiskolába vezényel­ték. A KICSERÉLT magyar kommunisták a kicserélés tíz éves évfordulóját, 1921 október 21-ét a Kommunisták Magyarországi Pártjának fokozottabb anyagi és szellemi támogatásával ün­nepük meg. A PARASZT KOLLEKTIVEK tagjai­nak száma 13,700,000-ra emelkedett. Az egész dolgozó parasztság 55%-a van a kollektívákban, amelyeknek vetésterülete a tavaszon 59 millió hektár volt. KAUKÁZUSBAN az ...Elbrusz tűz­hányó körül új üdülőtelep épült, amely a nyár folyamán 40.000 mun­kást fogadott vendégül. Köztük sok külföldi munkást, akik más országok­ból jöttek a kies fekvésű szovjet üdülőhelyre. LAKÁSÉPÍTÉSRE ez évben több mint egymilliárd rubel van előirányozva. Egységesítik az építőanyagot, hogy ezáltal — habár nem igen változatos stílusú — de nagyobb mennyiségű há­zat lehet felépíteni az előirányzott összegből. FÉNYKÉPEZŐGÉP gyárat építenek a szovjetekben, amelyre a tőkét úgy teremtik elő, hogy a munkások előre lefizetik a gépek árát, amiből 1932- ben fog elkészülni a gyár. SEGÍTSÜK a “WORKERT” A raid idején a hatóságok épen oly kíméletlenül csaptak le a Worker szerkesztőségére mint a pártra. Elkobozták a címszallagot és levele­zést, hogy a szerkesztőség munkáját teljesen megbénítsák. A Worker a kizsákmányolt munkás és a szegény farmerek angol nyelvű lapja Kana­dában. És, hogy a jövő harcaiban a hivatásának eleget tehessen, a párt politikai bizottsága elhatározta, hogy a Worker kétszer fog megjelenni hetenként a jövőben. Minden öntuda­tos munkás segítse a forradalmi saj­tónk egyedüli angol nyelvű lapját cél­ja elérésében. Október 1-én indul meg az előfizetés szerzési kampány. Amely kampány ideje alatt nekünk magyar munkásoknak is ki kell ven­nünk a részünket.

Next