Kanadai Magyar Munkás, 1932 (4. évfolyam, 110-133. szám)
1932-01-08 / 110. szám
Levél a szovjetből Kedves elvtársaim! Fogadjátok üdvözletem a munkások hazájából, ahol én egészen újjászülöttnek érzem magam. Most látom még csak, hogy mennyire nem igaz az a sok hazudozás amit a Szovjetre szerettek volna kenni az imperialista országok dicső urai. Éheznek, rabszolga módjára dolgoznak a Szovjet munkások. Hogy mennyire nem igaz, azt fényesen bizonyítják a következők. Moszkvába érkezésemkor jelentkeztem június 8-án. Attól kezdve 350 rubel havi fizetésem van és az útiköltségeim mind azon felül fedezik meg. Amely fizetésből úri módra élhet egy proletár itt a Szovjetben. Kissé kelemetlen, hogy nem beszélek oroszul de van mellettem egy tolmács, akinek szintén 200 rubel havi fizetése van. Ami a munkámat illeti, a legnagyobb odaadással végzem. Tudásom a legmeszebb menőkig ki fogom fejteni és a gazdasági oldalon a legaktívabb munkát végzek. Rövid ittlétem óta az összes gazdasági és technikai találmányaimat beküldtük Moszkvába, amelyet a Szovjet vezetősége jóváhagyott. Az előállítása a rosztovi vagy a moszkvai gazdasági gépgyárakban fog megtörténni. Nagyon örülök annak, hogy kijöhettem s igy találmánnyaimmal elősegíthetem a Szocializmus gyorsabb fejlődését. Az utazásom egy hónapig tartott, ami elég kellemes volt. Most kiküldtek észak Kaukázusba tudományos kísérletezésre, egy 56.000 holdas kollektívára mint technikai diretor. Hivatásom elég nehéz gazdasági téren a vezetők közé tartozom. Munkaidő nincs megállapítva, de annál inkább dolgozunk. Bárhol van rám szükség mindenütt ott vagyok mert tudora, hogy a munkásság érdekébe teszem. Amig Kanadába voltam pénzért sem kaptam meg még a legalatiasabb munkát sem. Ha munkát mentem kérni a buszok hajcsárai fitymálóan néztek rám és azzal küldtek el, hogy öéreg vagyok hisz úgy sem bírok úgy dolgozni mint ahogy őnáluk kellene. Mert tudták, hogy nem bírnak belőlem elég profitott kipréselni. Addig mig Kanadába munkanélkül kellett lézengnem mert öreg voltam ahoz, hogy kellőképpen kihasználhassanak, most a Szovjetben annál jobban és gyorsabban végzem a rám bízott munkákat. Itt mindenki dolgozik, az utcákon nem lehet látni a munkanélküliek ezreit mind ott. A munkások arcain nem ül a mindennapi megélhetés gond terhe! Vidáman mennek és jönnek a munkából, mert tudják, hogy a jövőjük biztosítva van. Dolgozunk és építjük a Szocializmust rohamos léptekkel, hogy a világ proletariátusának felszabadulását minél jobban sietessük. Elvtársi üdvözlettel Louis Szabó. I ....... Ő TAGJA VAGY E A MUNKÁS KLUBNAK? CANADAI MAGYAR MUNKÁS Válságban van a magyar fassizmus A magyar burzsoázia utolsó úgynevezett alkotmányos kormánya megint tovább jutott a züllés lejtőjén. Egyik fő szövetségese, a Wolff-féle legitimista és klerikális párt faképnél hagyta. Ernszt páter kultusz és népjóléti miniszter kilépett a kormányból, a 33-as úgynevezett válságbizottságban ülő, wolffista képviselők és főrendek szintén visszavonultak funkciójukból és áll a harc, a béka egérharc, a magyar fassizmus mocsarában. Magát az Egységespárt nevű közkereseti társaságot is kikezdte a bomlásgombája: Betyár-becsület-ide, betyár becsület oda: a rezsim dolga olyan rosszul áll, hogy igyekezik minden bandita menteni belőle a bőrét. A főbanditák egyike, Sztranyavszki volt államtitkár, Bethlenek egyik támasza, kilépett az Egységespártból és ezzel kapcsolatosan egész frakciójának kiszakadását jelzi. Az incidens, ami ezt a sorozatos bomlási tünetet előidézte, az állami alkalmazottak és nyugdíjasok ügye , volt, akiknek fizetését a kormány a hivatalnokok és állami alkalmazottak kétségbeesett tiltakozása és Emszték minden opponálása ellenére egy rendelettel újra leszállította. Károlyi Gyula legutóbbi parlamentti beszéde, amiben a gazdasági helyzetet, a népszövetségi ellenőrző biztosok jelentését tárgyalta, olyan sivár tehetetlenségről tett bizonyságot, ami valóságos pánikot keltett a mai burzsoáuralom érdekeltjeinek tömegében. Nincs menekvés abból a kátyúból, amibe úgy, Magyarország mint a nagyvilág kapitalista uralmi rendszere jutott. Ez kongott ki egy halálharang ijesztő sivitásával a miniszterelnöki beszédből a parlamenti urak fülébe. Emlékezzünk a Vértanúink napjára ! A Nagyalföldre, a Dunántúlra sötét, gyilkos köd nehezedett. A városok munkásai, a falu szegénysége fázva, koplalva, rettegve élték a csúf telet. A Duna, a Balaton hullámai egymásután hányták partra a meggyilkolt, meggyalázott munkás és parasztforradalmárok tetemeit. A börtönök belsejéből, a Gellértszállóból, a csendőrlaktanyákból a szenvedő dolgozók jaja hangzott. Az utcákon agyonkínzott, láncravert munkások, parasztok, forradalmárintellektuelek sűrű csapatokban haladtak a kakastollas hitvány zsandárok, a “bocskay-sujtásos” rongy tiszti banditák szuronyos fegyverei között, hogy ítélet nélkül, vagy aljas bírák parancszára hozott ítéletére gyilkosok, hóhérok kezei között halálukkal tegyenek ,bizonyságot a proletárság ügyéről, a kommunizmusról, bolseviki- voltukról. Karáncsony, “a békesség és jóakarat” hazug ünnepe után az első hétfőn a budapesti Gyűjtőfogházban akkor, amikor együtt kormányoztak a burzsoázia, a kispolgárság és zsirosparasztság vérszopó szelindekjeivel a szemforgató szociáldemokrata miniszterek, a Margit-körúti katonai fogház udvarán felállították a bitót. László Jenő, Korvin Ottó, Kerekes Árpád, Gombos Ferencz, Dinnyés József, Dögei Imre, Struz Károly, Horváth Mihály. A bolsevik forradalmárok legjobbjainak drága életét oltották ki a hóhérok: Surgoth, Horthy, Báli, Mihály, Stocker, Miskolczy, Vary, Gold, az ügyészek, a bírák, a többi pribékek. A fegyházba zárt dolgozók tízezrei, az erdőn-mezőn, réteken, külföldön bujdosó munkások és szegényparasztok agya egy gondolatban, az uj forradalom gondolatában egyesült. Emlékezzünk! . . Emlékezzünk és uj forradalmat akarjunk, uj forradalmat készítünk. Ezt akarták ők is, halhatatlan halottaink. Emlékezzünk asszonyaink, leányaink meggyalázására. Emlékezzünk, emlékezésünk boszúra és uj, nagyszerű, legyőzhetetlen forradalomra serkent. Emlékezzünk a bolsevik hősök hősire. Követjük példájukat. Emlékezzünk: Szamueli Tiborra, Krammer Sándorra, Lévai Oszkárra, Latiinka Sándorra, Szamueli Lászlóra, Köves Jánosra. Emlékezzünk: Mindenkire, aki ügyünkért, a bolsevik ügyért, a proletárforradalom ügyéért, Marx, Engels, Lenin ügyéért meghalt. Emlékezzünk Peyer Károlyra, aki aláírta, Garamira, aki elősegítette mártírjaink bitórakozását, emlékezzünk és el nem felejtjük, mit tett akkor és mit tesz azóta az egész szociálfascista banda. Érezzük izmainban ma is véres karmaikat!! De nem sokáig!! Erőnk egyre nő, rabtartóink kezéből kiverjük a fegyvert, széttörjük a rabláncok nyűgét. Vértanúink gyásznapja új, dicsőséges forradalomra buzdít. II. Tnácsmagyarország vörös zászlókkal, a zászlókon vértanúink nevével feltartóztathatatlanul közeledik. Vége lesz az ezeréves szenvedésnek s vértanúink sírjára a szabadság vérvörös virágaiból fonunk koszorút. A magyar föld bevehetetlen vára lesz a kommunizmusnak. KÉNYESEN SIKERÜLT A REMÉNY HAMILTONBAN A hamiltoni munkásklubb helyisége zsúfolásig megtelt a torontói munkásműkedvelők vendégjátéka alkalmával. Már hét órakor életveszélyes tolongás volt a teremben. A hamiltoni magyarság apraja—nagyja eljött. A torontói gárda minden egyes tagja tehetsége legjavát adta az előadáshoz. Január tizedikén este a wellandi gárda vendégszereplése lesz hamiltonban akik elsőrendű műsorral jönnek. KÉSZÜL A HAMILTONI REPÜLŐ GÁRDA. Elsőrendű erőkkel és elsőrendű műsorral indul útra a hamiltoni repülő műkedvelő gárda január hó végén. A gárda egész Ontario be fogja járni. A műsorból különösen a hűtésre méltó A DORTHSMOUTHI AGITÁTOR című bányászdráma, amihez hasonlót még keveset láttak a kanadai munkások. 5 oldal Hét éves a türkmén tanácsköztársaság Most ünnepelte a türkmén szovjetköztársaság annak a napnak a hetedik évfordulóját, melyen az egyes középázsiai nemzeti köztársaságok megalakulási folyamata befejeződött és Turkménia teljes jogú tagja lett a Szociálisa Tanácsköztársaságok Szövetségének. Ezen hét év alatt Turkménia dolgozói, a Kommunista Párt vezetésével és az egész Szovjetunió munkásosztályának aktív támogatásával, döntő sikereket értek el a szocialista építés terén 45%-át képezi, míg a forradalom előtti időkben Turkméniában semmiféle ipari termelés nem létezett. A mezőgazdaság szocialista szektora, (szovhozok és kolkhozok) a bevetett összterület 56 százalékát öleli fel. A gyapottermelés — a türkmén gazdaság alapja — hatalmas sikerei igen jelentősek a társadalmasítás előretörésében. A primitív mezőgazdasági szerszámokat, melyekkel a türkmén dolgozók a gyapotültetvényeket eddig művelték, modern gépek váltották fel. A vízellátás problémáját új, óriási csatornahálózatok kiépítésével oldották meg. A következő évek folyamán, az új vízellátási technika segítségével, mintegy 800.000 hektárnyi területet ültetnek be gyapottal. Turkménia munkásosztálya gyorsabb tempóban növekszik, mint az egész Szovjetunióé átlagban. Ez a tény egy annyira, elmaradt területen hatlmas politikai jelentőséggel bír. Nem kevésbbé jelentékenyek a Turkménia kulturfrontján elért sikerek. A néhány évvel ezelőtti kulturállatlan analfabéta ország lakossága ma már 55%-ban tud írni-olvasni. Turkméniában jelenleg 1076 analfabétizmust likvidáló iskola és 2473 félanalfabéta-iskola működik, melyeket a felnőttek ezrei látogatnak. 1264 elemi iskolát 92.000 növendék látogat. A számos főiskolának és technikumnak 10.000 diákja van. Turkméniát a forradalom előtti analfabéta országot, az iskolák és kultúrintézetek kiterjedt hálózata öleli át. A forradalom előtt egyetlen egészségügyi intézmény sem létezett Türkméniában. Ma a turkmén városokban tíz ambulatórium és számos kórház van, összesen 1500 ággyal, a falvak kórházaiban kb. 500 ágy. Ehhez járul még 54 orvosi tanácsadó, 114 szülészeti és nőgyógyászati intézet, 20 gyermekorvosi tanácsadó, stb. Az évforduló alkalmával a szovjet sajtó kihangsúlyozza, hogy Turkménia dolgozói ezen óriási sikereket a városi és falusi osztályellenség elleni legelkeseredettebb harc árán valósíthatók csak meg. A szocialista építés turkményiai sikereinek jelentősége túlnő a türkmén köztársaság, sőt a Szovjetunió területének határain. Türkménia határos azokkal a keleti országokkal, melyek a nagy kapitalista államokkal félgyarmati függő viszonyban állanak.