Kanadai Magyar Munkás, 1935. január (6. évfolyam, 45-53. szám)

1935-01-01 / 45. szám

KEDD, 1935 JANUÁR 1. A KÍNZÓK kezében... —Töredék egy magyar orvos jegyzeteiből — Tizenhárom éve és tizenhárom napja, hogy rajtunk volt a sor. Piszkos fekete ingü legények helyett darutollasok cipeltek ki ágyainkból és vittekvittek a bizonytalanságba. Gyermekeink, feleségeink, anyáink kérdőjellé görbültek. Hová ? Hová ? ? Hová ? ? ? Pincékbe kerültünk pár napra. Honnan került elő annyi rágó patkány?... Talán tenyésztették?... Börtönökbe azután. Honnan került elő annyi óriási tetü ? Olyan nagyok voltak, hogy még Br. Rotschild híres tetügyűjteményében is díszhely illette volna meg őket.. A börtönből azután vagy temetőbe vagy a Duna fenekére vagy koponnya töréssel rabkórházba... Én az istvántelki főműhelybe kerültem. A nehéz vas- és fémmunkások mintha heteken át csak ricinus olajat ettek volna tiszteletünkre... Huszadmagammal egy ids odúba kábultam. Sem mozogni, sem feküdni de még leülni sem lehetett. Nyolc darabka szál ma a padlón. (Egyet kicsempésztem. És drága Szeretőm még ma is őrzi. Egy göböt kötöttem rá ... miért?... nem tudom.) De azt még kevésbbé tudom, hogy hogyan, de valahogyan mégis elaludtunk. Egy perc, egy óra, de egy nap is lehetett — a koromsötétség nem engedett tájékozódást — amikor egyenként kezdetek bennünket kicipelni. Walter Bruno fortisszimoi kis báránykák voltak ahhoz a tempóhoz képest ,amit őrzőink szin-indián táncok között munkástársaink fejére, hátára, hasára , és különös előszeretettel herébe csaptak ólmos botjaikkal. (Emlékeztek erre a gyönyörű szerszámra?) Az éhség nem gyengit. Nem gyengíthet. Mert akkor honnan vettek az ütöttek annyi erőt az ordításhoz ???... Nyílik az ajtó.... Én következnék.... A kis darutollas odaszól a nagy darutollasnak: — A következő bűnös piripócsi Galenus doktor... — Mi az? Mi az? Nemesi előnete van jó neki ? ? ? — Jelentem alá van kapitány urnak. IGENIS. (íÉnye kis tévedés. A szegény kis darutollas ugyanis betegem volt a piripócsi kórházban ,ahol hogy hogy nem, nyavalyatöréséből meggyógyítottam... És csak a kórházra célozhatott, ahol a dicsőséges háború alatt dolgoztam. Hollóst is szegedi Hollósnak hivták. Csupa nemes ember... — Talán még kitüntetve is volt ? — kérdi az Osztenburg-különítmény teljhatalmú hőse. — Igen — mondtam én, nem kis mélabúval. Talán ez mentett meg a mai napig. Hogy mire ítélt a kapitány úr, azt a nyomdafesték nem bírná ki. Pontosan eleget tettem a követelményeknek. Hátamra vettem az emigráció hátizsákját. Hurcolom azóta. Sem az, hogy még a bebörtönöztetésem hátralevő napjaiban “hivatalosan” igazolni kellett és aláírásommal “hitelesíteni”, hogy húsz társam közül tizenhét egy óvatlan pillanatban öngyilkosságot követett el; sem az, hogy elvesztettem budapesti kórházi főorvosi állásomat; sem az, hogy Bécsben napokig nem volt mit ennem, mint amikor a drága Hajnal Jenő egy darab szalámit adott, sem más egyéb földrengések nem hatottak meg annyira, mint az a tudat, hogy ti, német orvostestvéreim most az enyémmel hasonló sorsban sínylődtök.. Összeszorul a torkom, ha a Ti szenvedéseitekre gondolok. Hiszen a magasabb kultúrájú banda talán még válogatottabb kínzásokat talál rá. Nem talán. De biztosan. Mégis vigasztalódom. Mert, amint engemet és a többi túlélőt nem tört meg a szenvedés, csak megacélosított, úgy remélem és tudom, ha ti is túlélitek (ha!) börtönötök mártíromságát, még szentebbül fogtok harcolni egy szebb, egy jobb jövőért, melyben sem Horthy betyárok, sem Hitler banditák, de még közönséges paraziták sem élhetnek. 1,000 SZÖVŐMUNKÁS SZTRÁJKOL PÁPÁN a Perutz-testvérek szövőgyárában, mert a gyárosok be akarják vezetni a Bedeaux- (ejtsd: Bedó) rendszer bevezetése azt jelentené, hogy közülök 200-an “feleslegessé” válnának és a 800 megmaradó szövőmunkást még embertelenebből zsákmányolnák ki, rövid időn belül munkaképtelenné téve őket. De annál inkább növekednék a textilgyáros profitja, mert a termelés a munkaerő korlátozása ellenére emelkednék. S ez adva lévén, bánja is a gyáros, ha a munkások százai roskadnak össze a túlfeszített munka alatt. A pápai szövőmunkások sztrájkja annál nagyobb jelentőségű, mert teljesen spontán jellegű mozgalom, mivel a reformista szakszervezet nem tudott gyökeret verni Pápán. A munkásság egységesen indította el a harcát és ha a harc folyamán meg nem bomlik ez az egység és a reformista vezéreknek nem sikerül megfosztani a munkásokat, úgy a sztrájk eredményessége biztosítva van. MELEGEDŐ A MUNKANÉLKÜLIEK RÉSZÉRE A debreceni rendőrség felfedezte, hogy a munkanélküliek “nagyszerű” menedékhelyet találtak a hőforrás KOMMUNIZMUS ÉS KERESZTÉNYSÉG vább fejlődhessen, éppen így az osztályok is eljutnak a fejlődésnek arra a fokára, melyen a forradalom szükségessé válik, hogy tovább fejlődhessenek, megteremtsék az új társadalmat s megtegyék a civilizáció legközelebbi lépését. 1913 óta, amikor az említett káté megjelent, volt egy háborúnk, melynek az volt az állítólagos célja, hogy véget vesse minden háborúnak s biztosítsa a demokráciát a világnak — végzetes és gyászos háború melyben milliók nyomorodtak meg azzal az eredménnyel, hogy megszaporodtak a háborúk és az imperializmus megtarajosodott. Háború volt ez a kereskedelmi előnyökért az egymással ellentétes érdekű kapitalista nemzeti csoportok között mely váratlanul három nagy válságot idézett fel: 1. A kapitalizmus küszöbén álló csődjét. 2. A kommunista forradalmat Oroszországban. 3. A forradalmi proletariátus küszöbén álló felülkerekedését az egész világon. Eddig a kapitalizmus fiai és lányai bírták a földet minden javaival. Ezután a hasznos munkát végzők lesznek a föld birtokosai. Azoknak az osztálytudata, akik munkájukból élnek, a következő szavakban jut legjobban kifejezésre: A világ új társadalmi rendszer küszöbén áll. A termelés és szétosztás kapitalista rendszere pusztulásra van kárhoztatva; a munka termékeinek kapitalista kisajátítása az emberiség túlnyomó tömegét bérrabszolgaságba kényszeríti, a társadalmat osztályharcba kergeti, magát az egész emberiséget katasztrófával fenyegeti. Az emberi társadalom a történelmi idők kezdete óta két nagy osztályra vált. A társadalom minden új formája azzal a határozott céllal jött létre, hogy hivatást töltsön be az emberi nem haladásában, mindegyik megszületett, növekedett, fejlődött, virágzott, elavult s végül elpusztult. A társadalom minden egyes formája magában hordozta saját pusztulásának csiráit és utódjának embrióját. A kapitalista rendszer a tizenhetedik, tizenyolcadik és tizenkilencedik században fejlődött ki a hűbérrendszer megdöntésével. Nagy, mindeneknél fontosabb hivatása az volt, hogy tökéletessé tegye s megterintse a kooperatív termelést. Ezt a hivatást a 122 . KANADAI MAGYAR MUNKÁS Magyarország Harc Rákosi elvtárs kiszabadításáért Az utolsó hónapokban a terror Magyarországon még sokkal élesebb formákat öltött. Dacára a polgári és szociáldemokrata sajtó mélységes hallgatásának,mindig több tömeges letartóztatás, kínzás, terrorítélet és brutalitás híre érkezik külföldre. Néhány példa szolgáljon annak szemléltetésére,mennyire mennek Magyarországon a forradalmárok és a forradalmi mozgalommal szimpatizáló munkások terrorizálásában. Csak az MTE és az UTE tagjainak a letartóztatását és kínzását említjük meg, kiket ezen sportegyletek polgári és reformista vezetőinek feljelentése alapján tartóztattak le. A letartóztatott és megkínzott sportolókat egy új kémkedésű törvény alapján — amely a hazaárulásra ,békeidőben is halálos ítéletet mér — átadták a katonai hatóságoknak és a Hadik kaszárnyában ismét borzasztóan megkínozták őket. A reformista szakszervezeti vezetők feljelentései alapján állandóan tartóztatnak le aktív ellenzéki tagokat, kik természetesenkegyetlen kínzásoknak vannak kitéve a rendőrségen. A legújabb terroresetről a rendőrség hivatalos jelentése alapján a polgári és szociáldemokrata sajtó nagy hűhóval irt. A “Pester Lloyd” november 2.-i számában a három letartóztatott forradalmárt: Horváthot, Stevert és Hoffmannt a pécsi bányász sztrájk felbujtóinak nevezi. A rendőrségi jelentés szerint Hoffmann öngyilkosságot követett el, amennyiben kiugrott a rendőrségi épület ablakán. Miután azonban a magyar rendőrség kihallgatási módszerei az egész világon ismertek, nemkétséges, hogy a szilárd meggyőződésű forradalmárt a rendőrség gyilkolta meg. Ez annál is valószínűbb, mert — mint azt a Munkás előző számaiban már lelepleztük — köztudomású, hogy teljesen lehetetlen, ha azt csak egy másodpercre is, a rendőrség figyelmét kikerülni, annál kevésbé, az asztal mellől felugrani egy dupla ablakot keresztültörni és négy detektív szeme láttára kiugrani az ablakon és ezt mind megbilincselt kézzel. A hivatalos jelentésben megpróbálják elhitetni, hogy a másik két megkínozott azt a “vallomást” tette, hogy Sámson úti levelező árkában. A munkanélküliek ugyanis, tekintettel arra, hogy Debrecen város őket nem segélyezi, lakásuk nincsen, éjjel meztelenre vetkőzve, fejüket rongyokba becsavarva, a meleg vízben aludtak. A rendőrség szemérmetlenség címén eljárást indított ellenük. Moszkvábólküldték ki őket, hogy “a moszkvai kormány megbízásából, a pécsi bányászok sztrájkharcait kiprovokálják.” Nagyon jól ismert dolog, hogyan szerez a magyar rendőrség “vallomásokat”: a foglyok elé teszik a kési jegyzőkönyvet és addig kínozzák őket, míg alá nem írják: aki vonakodik, arra ugyanaz a sors vár, mint Hoffmann és sok más társára azelőtt. Mindezek a megerősített terrormódszerek a magyar dolgozóikkal szemben megmutatják, mekkora veszélyben fogokt Rákosi — dacára a “kegyelemnek”,melynek folytán a volt vöröskatona Gábor halálos ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatták át. A magyar törvények értelmében a vizsgálati fogság befejezte után a tárgyalás megkezdéséig nem szabad a vizsgálati foglyot semmilyen megszorításnak sem a levelezését, sem az olvasmányait, sem a látogatásokat illetőleg alávetni. Rákosi esetében máskép jár el a magyar igazságszolgáltatás. A 8 és fél éves fegyházbüntetés letöltése után, a vizsgálati fogság idejére sokkal jobban megszorították a börtönrezsimet vele szemben. De azért mégis kaphatott — ha elkésve is — leveleket és olvasnivalót, de most, a vizsgálati fogság befejezte után, a törvényes megkönnyítés helyébe súlyos megszigorítás lépett. Rákosi egy saját jelentéséből kitűnik, hogyabörtönigazgatóság az utolsó három hónapban 60 levelet tartott vissza, amit az maga is beismert. Csupa szolidaritásnyilatkozat, melyet a világ minden részéből küldenek a dolgozók Rákosinak. Az utolsó hónapokban más újságokat és folyóiratokat sem engedtek be hozzá. Csupán két könyvet kaphat hetenként a legszigorúbb és legönkényesebb cenzúra mellett: a könyvek legnagyobb részét, még Balzac regényét is, visszautasítják. A börtönrezsimnek Rákosival szemben való megszigorításánál egy 1921- es törvényre hivatkoznak, amely szerint hadiállapot esetén a vizsgálati fogság letelte után is megtartandó a vizsgálati rezsim. És miután Magyarországon mindezideig formálisan még nem szüntették meg a hadiállapotot, az igazságügyi hatóságokkönnyen támaszkodhatnak erre a törvénycikkre. A magyar kormány igazi célja azonban rendszeres szekatúrával megtörni Rákosi ellenállását, melyet a közel 9 éves börtön nem tudott megtörni, hogy ezáltal annál könnyebben folytathassák le ellene a pert. De, hogy a magyar kormánynak nem fog HARMADIK OLDAL Az anyaság áldása A pestvidéki börtönben végződött a munkásleány kálváriája BUDAPEST.A pestvidéki törvényszék Bóka tanácsa elé került Mészáros Anna, akit az ügyészség azzal vádolt, hogy kéthetes gyermekét megölte. A tárgyaláson keresztül olyan borzalmas tragédia tárult a hallgatóság elé, amely, minden felháborító volta mellett, a mai társadalomban, különösen Magyarországon, mindennapos esemény. A vádlott, Mészáros Anna, elmondta, hogy a szülei jómódú győrmegyei gazdák, olyan emberhez akarták férjhez adni, akit ő nem szeretett. Megszökött a szülői háztól és Pestre jött, ahol aztán munkát is kapott. Megismerkedett egy “fess” fiatal hivatalnokkal és hamarosan megszerették egymást. A leány szülei nem egyeztek bele a házasságba, így hát a fiatalok elhatározták, hogy összeköltöznek és majd, ha Anna nagykorú lesz, megesküsznek. Néhány hónap múlva azonban, mikor kiderült már, hogy Mészáros Anna várandós, a fess fiatal úr elszökött és pénz nélkül hagyta a szegény nőt, aki aztán a Bakáts-téri klinikán szülte meg kislányát. Innen Gyulára küldték, egy állami menhelyre, ahol megállapították, hogy az anya és gyermeke egyaránt súlyos betegségben szenvednek, mert a fess fiatal úr megfertőzte őket. Kezelés céljából Budapestre küldték Mészáros Annát és gyermekét, de a pesti menhelyen egyszerűen kidobták őket. Hideg, kemény tél volt és mészáros Anna, megtörve, meghurcolva, egy krajcár nélkül bolyongott az uccákon, karján gyermekével, akin mindössze egy szál ing volt. Céltalanul járt-kelt és mikorra éjszaka borult a városra, elhagyatott homokbuckák közt találta magát, Kispest határában. Fáradtan rogyott a földre és már arra gondolt, hogy megöli a kislányt és maga is öngyilkos lesz. Görcsösen szorította magához a csecsemőt, mikor egyszer csak észrevette, hogy a gyermek teste hideg és merev. Mészáros Anna télikabátjába burkolta gyermeke holttestét és otthagyta a homokbuckán. A kis bűnjel soha sem került meg. Mészáros Anna pedig új életet kezdett. Valahol befogadták, újra munkát talált, majd kibékült szüleivel és visszatért hozzájuk, Győr m megyébe. Már-már kiheverte a csapást, mikor váratlanul levél érkezett a gyulai menhelyről, melyben a gyermek felei érdeklődtek. Anna elszökött házulról, ismét Pestre jött, ahol aztán, néhány napi céltalan bolyongás után végre a főkapitányságra ment és bejelentette, hogy megölte gyermekét. Később, a vizsgálóbíró előtt visszavonta vallomását. Az egyetlen bűnjelet, a kisleány holttestét a rendőrség nem tudta megtalálni. Akárhogy is halt meg a gyermek, Mészáros Anna a polgári bíróság szemében bűnös volt és Bóka bíró a vádlottat az összes enyhítő körülmények figyelembe vételével, hat hónapi börtönre ítélte. CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLISÉG a Szakszervezeti Tanács megállapítása szerint a szakszervezeti tagok között. Azonban a csökkenést nem mutatják ki statisztikával, így nem tudni, nem az-e az oka a csökkenésnek, hogy a munkások elhagyják a szakszervezeteket ? Egy polgári lap, ugyancsak a min sikerülni Rákosit olyan cselekedetre provokálni, mely még jobban árthatna neki, mint a börtönrezsim minden borzalma, bizonyíték a levelei és beszélgetései az ügyvédjével, melyekben ismételten a dolgozó tömegek erejében való szilárd hitének ad kifejezést, amely egyszer márkimentette a hóhérok karmaiból. Hogy ez a hite nem alaptalan, mutatja a Vörös Segély vezetése alatt Magyarországon keresztül vitt tömegakció Rákosi fdszabadításáért. A Vörös Segély vezetése alatt álló nemzetközi akció a világ különböző országaiban és városaiban szinténbizonyítják, hogy Rákosikiszabadításáért a harc tovább folyik és addig véget nem ér, míg ki nem szabadítja Rákosit a magyar hóhérok kezeiből. Kanélküliséggel kapcsolatosan kimutatja, hogy Magyarországon, 1930 1931 1932 1933 1934 * * 23.126 29.648 28.882 24.983 20.966 munkanélküli volt. A kimutatás szerint közel kilencezerrel csökkent a munkanélküliek száma 3 év alatt. Ezeket a számokat a legnagyobb fenntartással kell fogadnunk, mert a magyarországi munkanélkülieket még hivatalosan sem tartják számon. Közel nyolc százalékkal emelkedett a széntermelés 1934 első tíz hónapjáiban 1933-hoz viszonyítva Magyarországon. A kimutatás nem tünteti fel az, hogy mennyi volt a bányákban dolgozó munkásaik száma. ** Mint a szarkák úgy lopnak a budapesti VIII. kerületi elöljáróságnál a t. tanácsos és főjegyző urak. Legutóbb 6 ilyen emberi szarka ellen volt kénytelen eljárást indítani a főpolgármester, mert 50.000 pengőt a “Közjótékonysági pénzekből” jutalomdíj címén “felvettek”. Az ügyben a VIII. kerület kitűnőségei közül a következők szerepelnek: Márkus József főjegyző, Komáromi Ernő főjegyző, Marikovics Aladár tanácsjegyző, Modronyi Gyula számvevőségi tiszt, Clement Károly műszaki főtanácsos, Hoffmann Dezső számvevőségi főtiszt, Széchy Imre számvevőségi főtiszt. Azt hisszük nem kell kommentár, hogykik a nagyrablók. KOMMUNIZMUS ÉS KERESZTÉNYSÉG Akapitalizmus tehát a nagy rabló, a rablók Belzebubja. 17. Mivel a gazdasági tényező a döntő, mi a jelentősége az értéktöbblet törvényének? Válasz: Az értéktöblet törvénye nyújtja a magyarázatát a társadalom jelenlegi rendszerének. A kapitalista társadalom célja az, hogy értéktöbbletet gyűjtsön és halmozzon fel, más szóval az a célja, hogy rendszeresen és törvényesen rabolja ki az elnyomott munkásosztályt. 18. Mi az érték? Válasz: Érték az az átlagos menyiségű, nem individuálisan, hanem társadalmilag szükséges munkaidő, mely az átlagos körülmények között az áruk termeléséhez kell. 19. Mi határozza meg a munkaerő értékét? Válasz: A munkaerő értékét ugyanaz határozza meg, ami minden más áru értéket: a társadalmilag szükséges munkaidő, mely a munkaerő előállításához, fentartásához s munkásgyermekek felneveléséhez kell, hogy ezek majd rabszolga szüleik helyét betöltsék. 20. Mivel a munkaerő árucikk, milyen viszonyoknak van alávetve ? Válasz: Ugyanolyan viszonyoknak, mint bármely más árucikk, tekintet nélkül arra, hogy minden társadalmi értéknek a forrása. A munkás, aki megtestesítője a munkaerőnek, nem kapja meg munkatermékének az értékét, hanem annak csak körülbelül egy ötödrészét, annyit, amennyi szükséges, hogy további munka végzésére képessé tegye s gyermekeiben új munkaerőt állítson elő. Ha a munkás megkapná munkatermékének az értékét, sokkal több jutna számára, mint amennyi szükségletei kielégítésére és családja fentartására, elengedhetetlen. Az ilyen gazdasági viszonyok közt az értéktöbbletnek vagy profitnak minden formája megszűnnék, véget érne a bérrendszer is, hogy helyet adjon a munkálkodók érdekeinek megfelelő gazdasági rendszernek. Nem állanának fent osztályok, véget érne az osztályharc. 21. Melyik gazdasági rendszerben jelent meg az értéktöbblet? Válasz: Az értéktöbblet a gyökere minden társadalmi rendszernek a magántulajdon megjelenése óta, azonban a munkaerő csak a jelenlegi kapitalista rendszerben vált árucikké. A mun— 119 — Budapestre érkezett a szovjet követ BUDAPEST. — Alexander Beksadian ,a Szovjet Unió első budapesti nagykövete megérkezett a magyar fővárosba. Horthy személyeskihallgatáson fogadta Beksadiant, aki annak az óhajának adott kifejezést, hogy a két ország közötti békés viszony tartós lesz . A világ nagyobb államai között egyetlen ország van még, amely mindeddig nem ismerte el a Szovjet Uniót. Ez Jugoszlávia. Egységfront készül az ellenzéknél Més a nyár folyamán megkezdte a három csoportozatból álló polgári ellenzék a tárgyalásokat arra vonatkozólag, hogy egy pártba egyesüljenek, vagy egységfrontot kössenek. Azonban, tekintve azt, hogy elvi differenciák ez egyes csoportok között nem voltak, de személyes ellentétek igen, nem tudtak megegyezni és igy a baloldali polgárság vezérei nem kötöttek egységfrontot. Most a tárgyalások újra megindultak a NemzetiSzabadelvű Párt (Rassay) a Nemzeti Demokrata Párt (Vázsonyi) és a Független Nemzeti Demokrata Párt (Fábián) csoportok között. Ennek a három polgári csoportnak összesen hét képviselő tagja és 400 fővárosi bizottsági tagja van.