Kanadai Magyar Munkás, 1936. április (7. évfolyam, 107-119. szám)
1936-04-02 / 107. szám
TORONTO, ONTARIO, CSÜTÖRTÖK, 1936 ÁPRILIS 2. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Gyakorlati ördögtrntszok A nyomorúság, az elhagyatottság misztikusakká, babonákra hajlókká teszi az embereket. Ahová a kultúra nem hatott el, ott a nyomorúságból a babonának van haszna. A tételes vallások mellett föllépnek a rejtelmes szekták, rejtelmes szertartásaikkal és a szektaszervezők egyáltalán nem rejtelmes céljaival. Az egyik szekta az ördögűzőké. Kiskunságon garázdálkodnak, rejtelmes füzetekből merítik tanaikat és az ördögűzés céljaira botokat használnak. Ezekkel a botokkal egymást verik, hogy kiűzzék a rossz szellemet, az ördögöt. És egy ilyen bot — nagyon drága. Pestről szállítják a próféták, varázsbot, szent bot és az ára 2—10 pengő. Érni persze nem ér 10 fillért sem. Nemcsak örögűzésére nem való, hanem még támaszkodásra sem. Viszont azok, akik árulják, esküdöznek a szentségére és hasznosságára. Hát persze, szent bot is az, amiből ezerszeres hasznot lehet kihúzni és hasznos is annak, aki eladja. És végre is ez a fontos a Kiskunságban és mindenütt másutt, ahol kevés az iskola, de sok a szekta. MAGYARORSZÁG Asszonybüntetés Kőrösladányban a nyomorúság miatt Az asszonyok a községházára vonultak, mert a hatóságok beszüntették az inségmunkát Békés megye ezekben a vészterhes időkben különleges nevezetességre tett szert, hivatalos megállapítás szerint is Csongrád megye után Békésben van a legtöbb ínséges. A legszörnyűbb tömegnyomorúság területén a községek sem bírják el az anyagi terheket és több község kénytelen volt az eddig végzett ínségmunkákat beszüntetni. Orosházán ennek az intézkedésnek a következtében 4000 ínségmunkás maradt kenyér nélkül. Körösladányban is több száz azoknak a kubikosoknak és zselléreknek a száma, akiknek a házatáján nics egy falatnyi ennivaló sem. A körösladányi ínségesek végső szorultságukban küldöttséget menesztettek az alispánhoz és kérték, hogy a munkanélküliség enyhítésébre rendelje el az ínségmunkák folytatását. Az alispán csak azt tudta válaszolni, hogy a főispánhoz fordul és fölterjesztést intéznek a belügyminiszterhez, hogy az ínségesek megsegítése, munkához és kenyérhez juttatása valamiképpen lehetővé váljék. Ebből az ígéretből azonban a körösladányi anyák nem tudnak kenyeret szelni a gyermekeknek és a munkásasszonyok szerdán már korán reggel összeverődtek az utcán, a csoportok izgatottan tárgyalták az elviselhetetlen nyomorúságot, majd mintegy 150 főnyi munkásasszony hét óra tájban felvonult a községháza felé. Az asszonysereg kiáltásokba tört ki. . .—Éhen pusztulunk! —Indítsák meg az ínségmunkát! A főjegyző igyekezett megnyugtatni az asszonyokat, azok azonban nem tágítottak, bevonultak a községháza udvarára és elkeseredett kifakadások közben be akartak menni a hivatali helyiségbe. A főjegyző erre segítséget kért a csendőröktől. Egy szakasz csendőr távolította el az udvarról a tüntető asszonyokat. Kőrösladányban a tüntetés híre nagy izgalmat keltett. A községi előjáróság azonnal jelentést tett az alispánnak, aki úgy intézkedett, hogy bizonyos összeget azonnal utaljanak ki a körösladányi ínségeseknek. Hitler-ügynökök Nyugatmagyarországon A hitleri fasizmus Németországból pénzelt ügynökei már régebb idő óta tevékeny munkát fejtettek a magyarországi németlakta vidékeken. Baranya, Tolna megyékben és a pestkörnyéki sváb falvakban egészen jól ismert alakok ezek a horogkeresztes lovagok. Az utóbbi időben Nyugatimagyarország németlakta falvaiban gyakran fölhangzik a „Horset Wessel" fasiszta induló és a „Heil Hitler!“ Német diákok és diákként szereplő hitlerista agitátorok járják a vidéket, hogy a németajkú magyarságot megnyerjék a horogkeresztnek. Nem éppen lelkesedésből végzik ezt a „nemes“ munkát. Pénzért. A pénzt a német nácik adják.. Akadt egy eme diákok között, — ahogy az egyik dunántúli lap, a „Sopron vármegye“ írja, — aki kényelmetlennek érezte ezt a szerepet, s így összecsomagolt és elutazott. Elutazása előtt bevallotta, hogy nem azért ment Sopronba, hogy tanulmányait folytassa, hanem, hogy kapcsolatot teremtsen a soproni és sopronkörnyéki németség és egy németországi „intézmény“ között, amelytől erre a célra a pénzt is kapta. A magyarországi lapok régen írnak már a dologról, felhívják a figyelmet a horogkeresztes propagandára. Nem ismeretlenek azok a térképek sem, amelyeket a német birodalmi határt a Balatonnál tüntetik föl. Ma — a locarnói szerződés felrúgásával — a Rajnavidék katonai megszállása, holnap talán Ausztria kerül sorra, közben pedig készítik elő a talajt Nyugatmagyarország német falvaiban a horogkereszt számára. A horogkeresztes államférfiak ugyan állandóan békekészségüket, békehajlandóságukat hangoztatják, de mégis lépten,nyomon beleütközik az ember a berkeszózatoknak ellentmondó tényekbe. Lengyel József VISEGRÁDI UCCA TÖRTÉNELMI RIPORT (Folytatás) 4„ (5.) A „Tett“ után az újonnan alapított „Ma“ című lapnál tovább folyt a szertekülönülés. Négyen, György, Komját, Lengyel, Révai már nem akartunk a pusztán formai forradalomban tovább menni, nem váltottuk már, hogy a „forradalmian új formájú“ vers egyben forradalmi tett is. Mi már eszköznek tekintettük a verset, melyet a forradalmi célnak alá kell rendelni. Ez volt a teoretikus magja az egyébként írói féltékenységgel bőségesen spékelt veszekedésnek. Kiváltunk, áttettük székhelyünket két vagy három sarokkal odébbra, a Kovács kávéházba. Velünk tartott az asztaltársaság néhány kültagja is: Hevesi Gyula és Sing Henrik, a két mérnök, akiknek később igen nagy szerepük lett csoportunk sajátságos teóriájának kialakulásában. Még a szabad versnek és a „forradalmi formának voltam híve, amikor már a Kossuth-nóta dallamára írtam verseket a röpirataink számára. Ekkor még fennállt bennem a kettősség: másfajta népies és másfajta „forradalmi“ verset írtam. Mentségemre szóljon, hogy népies verseim hatottak az „intelligens“ verseimre, amit Kassákék nagy becsmérléssel meg is állapítottak. * A RONEO Volt bennük forradalmi romantika, csakhogy ez a romantika a tárgyilagosság romantikája volt. Se pince, se lobogó haj, se piszkos körmök, fekete ing nem szerepelt arzenálunkban. Ottó néhány apró megjegyzése Demény- Schiermeister szakálláról megtette a kellő hatást. Sőt Ottó kissé túlzott gondosan öltözött, minek magyarázata testi fogyatkozásából állott. Mi többiek igyekeztünk magaviseletben és külsőben is a lehető legszerényebb, a cseppet se feltűnő formákat választani. A röpiratok gyártása is igen rendszeresen, tárgyilagosan folyt. Ottó vagy Sallai Szabó Ervinnel megbeszélték a röpirat alaptémáját. Rendszerint Sallai, néha Ottó közölte aztán velem, miről szóljon Szabó Ervin véleménye szerint a röplap, s én továbbadtam a témát Révainak. Révai és én külön-külön megírtuk a röplapot. Én csupa ismert képben, jó, régi közmondásokban írtam, Révai volt a marxistánk. A két megírt röplap Sallai és Ottó útján visszakerült Szabó Ervin kritikája alá. Szabó Ervin ekkor már közel volt a halálhoz, de ezt a munkát nem adta fel. Szabó Ervintől megint Sallaihoz került vissza a röpirat, aki a két röplapból egyet csinált, bankbéli írógépén matricára írta, a matricát elhozta a Visegrádi-ucca 16-ba. Itt állt egy kis szobában a Roneó sokszorosító, a papír és a festék. Sallai és én minden röpiratból sokezer példányt készítettünk, de mindig csak annyit, amennyit el is tudtunk aznap szállítani. Itt az én szerepem be is fejeződött. Sallai és Ottó vitték a kész röpiatokat egyes bizalmi embereinkhez. A Budapesten átmenő katonavonatok kaptak egy porciót, sok ment a pestkörnyéki nagy gyárakba, a mátyásföldi repülőgyárba, Aszódra, Csepelre. . . APesten május elseje rendszerint ünnep volt. Harcra csak akkor került sor, ha a rendőrség betiltotta a tüntetést, mint 12-ben. Különben inkább tavaszi ünnepség volt ez, a városligeti vurstli egész éjjel nyitva, s az emberek énekeltek, ordítoztak. A falukon felállították a májusfát és Budapesten a nehéz tehervonó lovak sörényébe szallagokat fontak. 12-től 17-ig nem is volt május elseje esemény számomra. A második májusom 18-ban volt. A szociáldemokrata párt nagy népgyűlést hívott össze a városligetbe. Az Iparcsarnok lépcsőjén álltak a szónokok, körülöttük tízezernyi ember ünneplő ruhában. Sok szó esett, beszéltek a háború szörnyűségéről is. Mi már tudtuk, mire megy ki az egész. A beszéd végén mindig az általános választójogról volt szó. De a tömegből egyre felhangzott az orosz forradalom értetése. Radikálisabb szónokok is beszéltek. Aztán — hiszen a rendezéshez értettek — újra a választójog jött, a választójog az egyetlen orvosság. A nóta, mely a jelszót adta, hátborzongató költemény : Általános titkos Választói jogot adjatok, Hazafiak leszünk Nem hazátlan bitangok. . [T: (Folytatjuk.) ~ 600 bányamunkás éhségsztrájkja LENGYELORSZÁGBAN Varsóból jelentik: A sosnowiezei bányamedencében két bánya munkásai, szám szerint mintegy hatszázan, néhány nappal ezelőtt földalatti éhségsztrájkot kezdtek, később azonban beszüntették a sztrájkot, abban a reményben, hogy a bányaigazgatóság teljesíti követeléseiket. Miután az egyezkedő tárgyalások szerdán eredménytelenül végződtek, a bányászok most újra megkezdték az éhségsztrájkot. SOROZATOS LEÁNYRABLÁSOK ERDÉLYBEN Kolozsvárról jelentik: Néhány nappal ezelőtt Kolozsvárról rabolt el egy 80 év körüli férfit, egy.. Corces Katiin nevű feltűnő szépségű 14 éves kisleányt. Kedden újabb két nőrablási esetet jelentettek be a rendőrségen. Ismeretlen tettesek elrabolták Pop Mária 14 éves és Pop Viktória 13éves kisleányokat. Nagyváradon szombaton este autós banditák akarták elrabolni Kovács Erzsébet 15 éves szövőleányt. A leány azonban sikoltozni kezdett és a járókelők segítségére siettek, amire a rablók elmenekültek. A hatóság véleménye szerint szervezett leányrablóbanda működik Erdélyben. A hatóságok az összes határállomásokat és kikötőket értesítették a leányrablási esetekről. Előzetes cenzúra a szabadság emlékünnepén A mezőberényi szociáldemokraták ugyancsak méltó keretek között akarták megünnepelni március 15-ét. Az ünnepséget szabályszerűen bejelentették és a bejelentésben megjelölték azt is, hogy az ünnepi beszédet Hubai János, Szakasits Árpád vagy Szeder Ferenc közül tartja meg valamelyik. A békési járás főszolgabírája a bejelentést tudomásul vette azzal a kikötéssel, hogy budapesti kiküldött az ünnepségen nem szólalhat föl, csak a mezőberényi pártszervezet olyan tagja, aki állandó mezőberényi lakos, föltéve, ha az ünnepi beszéd szövegét előzőleg bemutatja a községi főjegyzőnek. A mezőberényi szociáldemokraták ebben a kikötésben, amely az előzetes cenzúrát jelenti, a szabad sajtó és a szólásszabadság emlékünnepének megcsúfolását látták és ezért az ünnepség megtartásáról inkább lemondtak. A mezőberényi munkásságnál a márciusi szabadságeszmékhez vált hűséget azonban csak még megingathatatlanabbá teszik az ilyen főszolgabírói végzések. A DUNA HALOTTJA Kedden délelőtt a csepeli Dunaágban női holttestet fogtak ki a halászok a vízből. A rendőri bizottság megállapította, hogy az öngyilkos Kreisz Rózsi 22 éves leány. Holttestét a bonctani intézetbe szállították. Az öngyilkosság körülményeinek megállapítására vizsgálat indult. „MINT EGY KIFACSART CITROM“ Francsik Józsefné 48 éves vendéglősné a Vasgyár utca 1. szám alatt lévő „Bácskai csárdádban megmérgezte, majd lakószobájának ablakkilincsérefelakasztota magát. Még idejében levágták a kötélről. A rendőrséghez intézett búcsúlevelében hat oldalon írta meg anyagi összeomlásának történetét. Levelében többek között a következőket írta: „A villanyt már kikapcsolták, a telefont is, olyan vagyok, mint egy kifacsart citrom, nincs tovább helyem az életben.“Francsiknét a Horthy Miklós-kórházba ápolják. , Csakis a dolgozók harcos egysége hozhat szabadságot, békét és haladást! Tűzoszlop az ég peremén A Nap látóhatárhoz ér el és lángoló csodája szerelmes öleléssel érkezik az ébredő élethez, vagy int búcsút a nyugovóra térő embereknek. A sugárkévékre titkos zengéssel felérnek a Memnon-szobrok és a szépség ül ünnepet a ragyogásban. Valóban, az élet forrása a szépség forrása is, a szépség előtt borul le a napimádó perzsa s a szépségben fürdeti meg gyermekét a néger anya, amikor két karján magasra nyújtva emeli föl a Nap felé. Valami különös ragyogásban lehetett részük az orosházaiaknak a szorzati alkonyon hiszen külön hiradás számol be a gyönyörű természeti tüneményről. A lemenő Nap, mintha tengerben tükröződött volna, vagy az fák pompás fürdőjébe szállna le Majd a magasságkorba tör a lángtenger s a Nap mint roppant tüzoszép jelenik meg az ég peremén. A képzelet játékát csalogatta a time■nény és valami újabb látomány fele vonta, mint óriási lángkard tündökött a Nap a nyugati égen. . . ..Szóva lángkard. Petőfi még úgy látja, hogy eesik fejéről véres koronája, de most sem ez az időszerű. Suttog a babona, látván a lángkardot, jel az égen! — rebesgetik egymás között —, közel a háború! Nemlég a fegyveripar sajtója,már a Nap is háborút jósol Nem az éltető szépséget látják meg, nem is a lángoszlopot, amely egy nép előtt világos számkivetettsége pusztáin és melegítette a kihűlő szíveket. Nem is azt a lángoszlopot, amely az emberösöknek ahitrege szerint megmutatta munka útját, amelyen arca verejtékével kelett megteremteniök kenyerüket. Munka, szépség, remény, mennyi pozitív érték látszott a távozó Nap tündérképében és az ember a hatosú napszám és az elepedő földéhség keményölv nagy Alföldjén csak a negatívumot, a háborút, a pusztulást idézi meg . .. Valahonnan, egytároló csillagba ilyenkor talán könnyeket látnak a Föld elszomorodott árdozatán. Ha jön a tavasz... Lesz még jégcsap is, a kikeletkor Jéggyertyás eszterhés csöpög, Kopik a komondor bundája, S vajjá puhul a barna rög. Ráncokat elsimító lágy szél Kúszik a jégkék égen át, Újra elkezdjük bús munkával Táplálni ezt a vén hazát. Méhzene dönög arvaninkon, Riadót zúg a barna kas, A karok ekeszarvat nyomnak, S a föld szívéig túr a vas. Szórjuk a magot, boronálunk, Hogy éljen itt az úr, a más, övék legyen a cséplés haszna, Mi jogunk csak az aratás. A mi uraink külön úton Mennek a jogos vég felé, Hitetlen vallás a mi hitünk, És könnyünket vetjük belé. Szegények vagyunk, mint az őszi , Szélben röpülő falevél, A panaszunkat nyár égeti. S behavazza a szürke tél. És mennyi itt a mi testvérünk, Pincérlány, bányász és kohós, A bőrünk is lekopik rólunk, S mindig a dolgozó adós. Nem születhettünk boldognak mi, Ha vézna, rongyos volt anyánk,Ha jön a tavasz ... sóhajtunk és Szitáló harmat hull le ránk ... Ha jön a tavasz, száguldjunk, mint Álmából ébredt éber szél, Sok közöttünk a múltból maradt, Élni rögződő falevél... Ha jön a tavasz, — friss dologgal, Eszmélve tartsuk el magunk, Ha magunkért lángol az eszünk, Nem dörmög majd a haragunk ... SÉRTŐ KÁLMÁN. HARCOT INDÍT SÁNDOR NÉPE CROLL ELLEN (Folytatás az 1. oldalról) voltak a szakszervezeti csoportok, a CCF klubok, a munkanélküli szervezet, a kommunista párt, a labor párt és minden nyelvi szervezet képviselői is, köztük a magyar munkásklub képviselői is. Skeggs, CCF városi tanácsos egységes harcot sürgetett a segélylevágás ellen, miközben kijelentette: Ha a népjóléti miniszterúgy értesült, hogy itt csalók vannak a segélyen, akkor jöjön ide és bizonyítsa be, s ha erre nem képes, akkor ő maga is segíti őket. London munkásai készek a segélyesek ellen intézett támadás visszaverésére. Tengeri verseny A KÉT hatalmas tengeri hatalom egyezsége kétségkívül a világ legkiterjedtebb tengeri fegyverkezését fogja megindítani. Az irtózatos verseny, mely új adókat fog nyomni a népre, hamarosan megkezdődhet. Jelenteni fogja ez azt, hogy a Távol Kelet meg fog mozdulni. Bár Japán sohase lesz képes akkora tengeri erőt építeni, mint Amerika és Anglia együttes ereje, mégis megkísérli versenyre lépni velük. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy Japán uralkodó klikkje egymás között marakodva a válságot mélyítik. A katonai klikk követelni fogja a kormánytól a nagyobb hadiköltségek megszavazását azzal az indokkal, hogy a háború közel van. Amerika és Anglia tudván ezt, szintén erőteljes építkezési programot állít össze és mindkét ország gyáraiban ropognak a hatalmas “bvit"-elő masinák, hogy újhajók vázát csapják össze minél gyorsabban. Megmarad az ellentét Az amerikai-brit tengeri egyezmény bármily messzeható is, ugyanakkor semmivel sem képes segíteni a két hatalom közötti ellentétek eltüntetésében. Mindkét hatalom tovább is azon fog spekulálni, hogy miképen tehetne szert világuralomra. Még ha a Távol Keleten együtt is vannak, maguk között is harcolhatnak Latin Amerika feletti egyeduralomért. OLVASD A MUNKÁST ÉS SZEREZZ új ELŐFIZETŐKET 3. OLDAL |_--------—--------—---------VILÁGFRONT Veszélyben a kicsik NÉMETORSZÁG elvesztette a múlt háborút, mert a politikusok 24 órát fecséreltek azultimátum és hadüzenet formaiságára. Ez a véleménye Hitler Adolfnak és vezérkarának. Ezt a hibát elkövetni nem szabad még egyszer. Különös, hogy a világsajtó olyan tudatlanságot árul el a názik tervei iránt, mikor a názik sajtója nyíltan ír mindenről. Nem is igen írtak az egész názibevonulás okairól és céljairól. Justrow ezredes nyíltan ír. * * * Elszakítani Belgiumot EGYETLEN hatalmas csapással semlegesíteni kell Belgiumot, íra Justrow ezredes. El kell foglalni és elszakítani Franciaországtól, amíg arét hadtest közül az egyik Triers- Metz-Maintz-Strassbourg felöl legyen irányítva egyenesen az angol partok elé, hogy a brit leszállásokat, megakadályozza. Az északról dolgozó másik hadtest mögé még kettőt kell helyezni, hogy egyenesen Franciaországba lehessen menetelni. Nyilvánvaló, hogy a názik tervei szempontjából végtelenül nagy szükség volt a Rajna-öv elfoglalására, Belgium és Franciaország meghódítása célljából. Ez a másik oldalon veszélyt jelentene Angliára, ami megnehezíti a terv keresztülvitelét. A németek Schleiffen-féle terve bár készen volt 1932-ben. E terv szeint a francia erődítményeket Belgiumon és Hollandián keresztül kell ostromolni. E célból természetesen a két nevezett ország határain hadibázisokat kellene építeni. Ezt elintézik a Rajnaöv felfegyverzésével. Itt a németek .^erősségének Aix la Chapelle déli részén kell lenni. * * * Mi lesz Svájccal? HOGY Svájcon hogyan gázolnak át, arról még nem írtak nyíltan, de éppen eleget írtak ahhoz, hogy sejttessük a terveket. A francia hadvezérssg már tudja is, miben töri fejét a lázi vezérkar. A német motoros egységek könnyen behatolhatnak Franciaországba, ha előbb elfoglalják a Svájchoz tartozó Belfort környékét. Jól előre látva, a názik már egész 1 órát építettek a repülőtereknek és erődítményeknek a holland határon. A német határokhoz rengeteg mű- és vasút épül, hidakkal és alagutakkal í gy lassan elkészül már a színpad a következő borzalmas vérontáshoz. A Saar-medence pedig már jó előre elkészült a véres tervek kisegítésére. * * * Brit-amerikai szövetség BRIT lapok nyíltan írnak annak szükségességéről, hogy a két angolul beszélő világhatalomban szövetkezni kell különösen a tengeren. Amerika tagadja a már készen levő szövetséget. Amikor e két hatalom ügynökei nyíltan beszélnek az egyezkedésről, bizonyosra vehetjük, hogy aengeri szövetség nyélbeütött valami. A londoni tengeri szövetség a világegfontosabb eseményeinek egyike, mely következményeiben beláthatatanul messzire hathat a közeljövőben. Tudnunk kell, hogy a brit és amerikai urak egymásra találtak máróval a nyílt beszélgetések előtt, már akkor, mikor Mussolini megkezdte háborúját és Anglia a kínai vizekről visszavezényelte csatahajóit a Földközi-tengerre. Japán ekkor több helyen bevonult a britek befolyása alatt levő területekre. Hogy állását védje, Anglia ekkor megengedte, hogy az egyébként gyűlölt amerikai vetélytárs őrhajókat tartson a brit befolyás alatt álló Hong-Kong védelmére Japán ellensúlyozására.