Kanadai Magyar Munkás, 1937. szeptember (9. évfolyam, 21-33. szám)
1937-09-02 / 21. szám
H» 1937 szeptember 2..! EGY NAP A FASIZMUS ELLENI HARCBAN El ________ „A harcikedv "éppen olyan, mint az első napokban“ —SPANYOLORSZÁG — Forrón sütött a nap a spanyol front fölött A spanyol önkéntesek izzadtak a teljes felszerelés alatt. Közben pedig egy-egy gránát csapott a közelünkbe és puskagolyók fütyültek a füleink mellett, ami jelezte, hogy mindig közelebb érünk az ellenség hadállásaihoz. Nekünk, újoncoknak, akik még csak 3—4 hetes katonái voltunk a spanyol köztársaságnak, egy kicsit furcsa muzsika volt a gránát robbanása és a fütyölő golyók zenéje. De azért megállás nélkül mentünk előre. Dikics elvtárs, a harmadik század parancsnoka vezetett bennünket. Minden nagyobb baj nélkül megérkeztünk a Az első rajvonalba, ahol egy másik zászlóalj tartotta a tüzet. Megállani és amennyire csak lehet, beásni magunkat, jött a parancs. A fiúk nekidültek az ásásnak és a fedezékek egymásután készültek el. Közben folyt a viccelés egymással. Somogyi Pali, az Új Előre egyik munkatársa volt a viccelődés központja, aki szuronynyal és konzervdobozzal ásta a fedezéket. Körülbelül egy órai munka után újabb parancsot kapunk. A nehéz podgyász marad Fegyvert, töltényt és gránátot felszerelve készenlétbe a támadásra! A fasiszták támadtak, mi meg ellentámadásba kell, hogy menjünk. Lélegzetvisszafojtva várjuk a parancsot, amit öt percen belül meg is kapunk. Elhangzott a parancsszó: előre! Mindenki erősebben markolja meg a fegyverét és megyünk a fedezék kijárata felé. A fasiszták ágyú- és gépfegyvertűz fedezés alatt nyomulnak előre. Mire mind kint vagyunk az árokból, akkorra már a századparancsnokunkat, Dikics elvtársat hozták is vissza megsebesülve. Mire én kint voltam, akkorra már többen feküdtek a földön megsebesülve. De a többi nyomul előre a domb irányába, ahonnan a mórok támadtak. Tőlem jobbra, egy gránátásta gödörben húzódott meg két fiatal kanadai elvtárs egy könnyű gépfegyverrel. A fegyverük szakadatlanul ontotta a golyót magából a mórok felé. Jó munkát végeztek ezek a fiúk. Közben én a spanyolok közé kerültem. Tőlem negyediknek egy nyugatkanadai elvtárs eregeti golyóit. Minden lövés után tud valamit mondani. Egyszer csak megcifrázza mondanivalóját és mondja, hogy megsebesült. A szanitészek visszavitték. Nem sok idő volt egymás iránt éredeklődni. Lőttünk szakadatlanul, amíg a fegyver be nem melegedett. Közben lassan a nap lement, a lövések kezdtek csendesedni. A Rákosi zászlóalj két százada visszament az állások mögötti völgybe. A mórok visszavonultak odúikba, nem sikerült a frontot keresztültörniök. Számbavettük, hogy hányan hiányoznak. De nem tudtunk tiszta képet alkotni, mert sokan kerültek a kórházba is. Közben pedig mindenki keres magának egy védett helyet, ahol eltöltse az éjszakát. Itt-ott még hallani egy-egy puskadörrenést, de aztán minden elcsendesedik. Nyugodtan alszunk el, mert a Dobróczky brigád lengyel önkéntesei állanak a vártán. A fent leírt epizód négy héttel ezelőtt történt. Azóta megszoktuk a fegyverropogást és az ágyúdörgést. A harci kedv éppen olyan jó, mint az első napokban. Minden reményünk megvan, hogy a háború befejezése és a fasizmus leverése nincsen messze. Csernyi József. Zalka Máté: NEM OLYAN KÖNNYŰ (ELBESZÉLÉS) •—-------------------------------------------------------------------1 Forradalom lesz, mindenképpen forradalom lesz a vége — mondta Kristófi Miklós. Amerikában egymásra zárják be a gyárakat. . . Belgiumban meg azt mondták az idegen munkásoknak, hogy csak az ottaniak számára van munka, a többi mehet, ahová akar. Németországban a gyárkéményekből cigarettányira való füst se jön . .. Mikor befejezte a beszédét, odafordult Szanyiszlóhoz: — Hát ti, meggazdagodtatok-e a grófi ajándékon? — Az al sóhajtott Szanyiszló Mihály — ott egye meg a fene. Már télen fülig beadósodtunk a Hangyánál, egész nyáron az adóba dolgozunk . . . aztán még hozzá a földjáradék. Egye meg a fene! Elmondták Kristófinak, mi volt azóta a faluban. Sós mondta el. A parasztember a föld rabja és lesz is, amíg a földhöz pénzért, verejtékért akar hozzájutni. — Az igaz — hagyták rá valamennyien. — Aki az uraktól vár földet, olyan mint a vak aszszony, aki a liba alá ült a sajtárral ... — Aza! —Mondom, az uraktól ! Hát kaptak is. A bankon keresztül. Hát persze vitéz Labóczky urat nem árverezték még el, de a kisgazdákból tán még öt se maradt dobszó nélkül . .. — Hát asszondom, testvérek, ilyen nehéz időt régen nem láttam, pedig hát a háborúban sem éltünk nagy vígsággal ... mondta Szanyiszló. — Nagy jót tettek az urak a földnélküliekkel. Földet adtak tíz kilométerre a Tisza kiöntésében,lapályoson,homokoson, törzsökös erdőirtást adtak, oszt a bank kamatra adta a pénzt évi járadékra. Én már akkor láttam, hogy nagy sírás lesz ennek a vigadásnak a vége .. . Már a múlt tavaszon hét gazda nem vetette be a földjét. Tanódi Sándor, mikor az udvarára jöttek, villát fogott a végrehajtóra, de a csendőrszurony lapockán tanulta . . . még most is benn fekszik a füzesi kórházban. — Szóval vidáman élünk itt is .. . mondta Kristófi. . . . Pipás hallgatás támadt. — Hát mit kéne tenni emberek ? — kérdezte Kristófi — mit gondoltok. — Az összes úri népet, úgy ahogy van, minden pereputtyostól a Tiszába fojtani — dörmögte Veres Máté. És ahogy mondta, látszott rajta, hogy meg is tenné .. . — A grófot is. — Azt legelsőnek. — Na emberek, — mondta Kristófi—van annak más módja is. — Bizony van — mondta Szanyiszló. — Hát oszt kurázsi van-e ? — kérdezte Sós csendesen. — Ember is akad hozzá .. . — Emlékszel-e Dani, Magnitnaja alatt az Uraiban, mikor körülvették az ezredet — kérdezte András Sós felé fordulva ... — Nem olyan egyszerű a kérdés emberek — mondta körülnézve Sós. Körülményes volna azt elmondani, hogy mit csinált a háború, a fogság, meg a zalaegerszegi koncentrációs láger Sós Dani kanászlegényből. Azt, hogy a világ olyan hosszú és olyan szélesnek se tudta előbb képzelni a hadifogoly honvédkáplár. De Roskó Antal pesti géplakatos, akivel együvé vetette ötét a sors, megmagyarázta neki Szamarában, ahová tizennégynapi szakadatlan utazás végén ért csak el, hogy ez még csak a fele útja Oroszországnak .. . Innen megy a vonat a forró Turkesztánba meg a jeges Szibériába és bizony, fogolyvonaton ez alig kevesebb húsz napnál. Roskó Antal régi fogoly volt, vasas legény, cucilista és nem csinált belőle titkot, hogy a háborút nem tartja a magáénak és az a bolond, aki kilövi a puskáját az ellenség ruhájába bujtatott elvtársra. Így mondta: — Egyszer lőttem csak az egész háború alatt — azt is Tarnaházi főhadnagy úr farába eresztettem — mondta Roskó az álmélkodó pajtásainak. Roskó Antal öregfogoly cucilista lett a pajtása és mestere Sós Daninak ... Együtt kerültek be a szamarai csőgyárba, ahol aztán Roskó odaállította a kanászgyereket a satupad mellé. Eleinte nem is hitte, hogy kanász volt odahaza. — Fene nagy fogalmad van a dologhoz, pajtás. Olyan géplakatos lesz te belőled, mintha Csepelen születtél volna. * * * Kristófi Miklós se sokáig koptatta a belgiumi olcsó nadrágülepét Atádon. Nem tűrte a veséje az asszonysírást, gyerekpanaszt, meg tán hozzá is szokott a csavargó élethez. Mielőtt elindult volna, Sós Dani meglátogatta. — Hallom, készülőben van? — Elmegyek — mondta Kristófi — én itt csak felesleges kenyérevő vagyok, így meg innen-onnan küldhetek is valamit, ha kedvez a szerencse. Németországot is forrasztva, foltozva átrobotoltam. Egy kis hátrakapcsolható faládában ki volt készítve a vándormesterséghez alkalmas — forrasztó-javító szerszám. .. " (Folytatjuk) * * * KANADAI MAGYAR MUNKASOLDAL Bíznak a fasiszták leverésében ÚTBAN A GYŐZELEM FELÉ „BOLDOG VAGYOK, HOGY EZT ÍRHATOM!“ — SPANYOLORSZÁG — Tisztelt Elvtársak.— Tegnap volt egy éve, hogy a háború megkezdődött Spanyolországban. Egy év óta gyilkolják Hitler és Mussolini katonái és bombái a spanyol proletariátust, anyákat és csecsemőket. És most újabb veszedelem fenyegeti nemcsak a spanyol munkáshadsereget és a civil lakosságot, hanem egész Európát. Amikor e sorokat írom, Franco már szállítja Hitlernek a nyersanyagot hadicélokra. Úgy a városok, mint a falvak lakosságát a fasiszták halálra ítélték Spanyolország nyersanyagából készült hadianyagot a spanyol nép legyilkolására szánták, ezer és ezer anyának és csecsemőnek jelenti a halálát. Majdnem egy évig harcolt a spanyol proletár fegyver nélkül, a modern harcászathoz szükséges felszerelés hiányában a jólfelfegyverzett barbár fasiszták ellen. Elfelejthetetlenül be lett írva annak a sokezer anyának és csecsemőnek a neve a történelem lapjaira, akik a gyilkos, barbár fasiszták golyóinak és bombáinak lettek áldozatai. Az elmúlt tizenkét hónap nagyon sok önfeláldozást és áldozatot követelt a spanyol néptől, amely megmutatta, hogy puszta kézzel, fegyver nélkül is képes volt felvenni a harcot a felfegyverzett fasiszta bandák ellen. Boldog vagyok, hogy ezt írhatom — és biztos vagyok benne, hogy ebben ti is egyetértetek velem —, hogy ennek a tizenkét hónapos küzdelemnek, ennek az önfeláldozó hősiességnek ma már van gyümölcse. Ma már mi támadunk. Mikor e sorokat írom, jön a hír, hogy tegnap összesen harminc fasiszta repülőt lőttek le a mieink. Egy év óta harcol életét áldozva a spanyol nép. Spanyolország határain kívül élőktől is várja a segítséget a spanyol nép, mert nagy szükség van rá. Ne engedjétek, hogy elveszítse a belétek fektetett bizalmát. Követeljétek az ottawaikormánytól, hogy adjon meg minden támogatást a törvényes spanyol népkormánynak. Éljen a spanyol demokrácia! Éljen a nemzetközi brigád! Éljen a Rákosi Battalion! Elvtársi üdvözlettel: Mérges Elemér. ! Meg vannak elégedve Kapnak mindenfajta újságot, de a kanadaiak legjobban szeretik a Munkást — SPANYOLORSZÁG — Az alábbi levelet egy nyugatkanadai magyar munkás ördög Ferenc küldi. Nem régen ment el, hogy harcoljon a fasiszta banditák ellen. Kedves Elvtársak! Tudatom veletek, hogy már negyven napja katona vagyok. Elég jól megy a sorsunk Enni inni van mit, a zsold is kielégítő. Kapunk mindenféle újságot és így van olvasni való is bőven. Jár ide Új Előre, Kanadai Magyar Munkás, Sarló és Kalapács, Világ Szemle, Magyar Nap, Szabad Szó, mind nagyon jó újság, de mi kanadaiak legjobban szeretjük a mi Munkásunkat. örömmel tudatom veletek hogy Gaál elvtársunk is megérkezett és itt van velünk. A kiképzésünk elég széleskörű, úgy látszik van elég idő, hogy kiképezhessenek bennünket. Máskor majd részletesebben írok. Antifasiszta üdvözletemet küldöm az összes ismerős és ismeretlen munkástestvéreimnek. Ördög Ferenc a kanadai önkéntesek Juttassuk el a Munkást minden magyar harcosnak ______ __________,______________ | Még mindig kérik a lapot a spanyolországi harcosok Az alábbi levelet Gaál János a magyar munkásszervezetek nyugatkanadai szervezője írta, aki az itteni hasznos többéves szervező munkája után, elment Spanyolországba, hogy fegyverrel a kezében harcoljon azért az eszméért, amit itt Kanadában, több esztendőn keresztül, mint hivatásos forradalmár hirdetett és amelynek alapján szervezte Nyugatkanada magyarságát. ★ A Kanadai Magyar Munkás július 15-iki számának szerkesztői megjegyzéseiből olvastam, hogy a Kanadából jött magyar antifasiszta harcosok panaszkodnak, hogy nem kapják rendesen a lapot. A panasz szerintem is helytálló, mert a lap tényleg hiányosan jelenik meg, de ugyanakkor a panaszttevők egy dolgot nem vesznek figyelembe. A szerkesztőség a lap minden számát postára teszi, hogy mi nem kapjuk meg rendesen, annak sok esetben magunk vagyunk az okai, mert nem tudatjuk hollétünket a nemzetközi brigád magyar vezetőségével, aminek következtében heteken keresztül elmarad a lap, mert nem tudják merre vagyunk, hogy utánunk küldhessék az elosztóból, ahová a Munkás csomagos lapszámai járnak. A kérdést azonban a pontos öszszeköttetés sem fogja tisztázni, mert a jelenben nem kapunk anynyi lapszámot, ahányan itt vagyunk. Tehát, ha azt akarjuk, hogy annak a lapnak, amelynek éveken keresztül olvasói és építői voltunk, minden számát olvashassuk, úgy kérnünk kell a kanadai magyar munkásságot, hogy a Spanyolországba jött kanadaiaknak fizessék elő a lapot. Azért kell kérnünk, mivel tudjuk, hogy a Munkás jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ennyi lapot ingyen, minden díjazás nélkül küldhessen. A Munkás mögött nem áll egy tőkés csoport, hanem a munkások áldozatkészségéből tartja fenn magát. kanadai magyarság mint ahogy idáig is sok spanyolországi harcosnak merendelte a lapot, úgy ezután is gondoskodni fog rólunk, hogy az itteni harcosok megkaphassák a Munkás minden számát. Antifasiszta üdvözlettel Gaál János Magyar bányászaink a spanyol dolgozókért Üdvözletet hozott Rabovszky Pál munkástársunk Schumacherről, az északontariói bányavidékről. Az üdvözletét a spanyol dolgozók javára összehozott 20 dollárral együtt adta át. Elmondta Rabovszky munkástársunk, hogy az északi bányászok mennyire lelkesednek a spanyol dolgozókért. Ez a húsz dollár egy kis házimulatság alkalmával jött össze, amiért nem kívánunk egyebet, csak azt, hogy a Kanada különböző vidékein élő magyar munkások kövessék a példájukat. Ők pedig ígéretet tettek, hogy a jövőben meg fogják ismételni ezen cselekedetüket. A Spanyolországból lelkesítő leveleket küldő harcosok szavai nem maradnak visszhang nélkül. Büszkék vagyunk rátok! A KLUBKÖZPONTHOZ ÉRKEZETT ADOMÁNYOK L. Gáspár számára a földiektől Port Colborne, Ont.-ból $24.75 értékű csomagot küldtek továbbítás végett. A. Csőke részére G. Roman (zenekar) Welland, Ont.-ból $3.00-t küldött be csomagvásárlásra és küldésre. M. Rákos részére Edmonton, Alta.-ból $2.30 érkezett csomagra. J. Kovács, Oshawa, Ont., 50 centet küld a spanyol ügy támogatására. Magyar munkások a spanyolokért N. Feldman, Kitchener, Ont., mulatságból és gyűjtésből $8.75. M. Biró, St. Catharines Ont., gyűjtésből $5.00. B. Cservenka, Timiskaming, Que., gyűjtésből $7.00. F. Hudák, S. Porcupine, Ont., $5.30. Mrs. Gyetvai, Montreal, Que., fagylaltest jövedelméből $3.50. S. Krisztián, Brit. Beach, B. C., $1.50. N. N., Humberstone, Ont., gyűjtése $1.25. Zs. Czakó, Donald, B. C. $1.00. K. Mándy, Pt. Colborne, Ont., $1.00. Mrs. Seregi, Mistatim, Sask. $1.00. J. Türk, S. Porcupine, $1.00. F. Barva, Coalhurst, Alta., 50c. J. Demeter, Vernon, B. C., 50c. S. Kertész, Harrow, Ont., 50c. A török világot is felülmúló barbár csendőrterrror Magyarországon (Folytatás a második oldalról) cali szárnyparancsnok kihallgatását is arra vonatkozólag, hogy milyen írásbeli és szóbeli utasításokat adott a fegyverrazzián résztvevő csendőröknek. Mert az elképzelhetetlen, hogy 57 magyar csendőr a saját elhatározásából verjen embereket. ÚJABB BORZALMAS VALLOMÁSOK Ezután folytatták a sértettek kihallgatását. Károly József bizei lakos elmondta, hogy őt Gadányba vitték és ott a Népházban úgy megverték, hogy egy hétig nem tudott enni. Hordássi József csendőrtörzsőrmesterben nevezte meg bántalmazóját. Lantos Máté azt vallotta, hogy őt a gadányi Népházban, Vad tiszthelyettes megkötözte és a talpát verte. Geiss János és Noé Mátyásnak szintén a talpát verték, úgyszintén Sánta Vencelnek is. Vámos József bizei lakost szintén Gadányban verték meg, itt verték meg Radics Antalt is. Kövesdi János 65 éves földművesnek ugyancsak Gadányban két fogát kiütöttek és elverték. Baumgartner Sándor földműves talpát úgy elverték, hogy két hétig beteg volt. ZÁRT TÁRGYALÁS UTÁN ÍTÉLET A tárgyalás negyedik napján vasárnap már zárt tárgyalást tartott a bíróság, amelyen a csendőrök ügyét ismertették. Hétfőn a még hátralévő húsz tanút hallgatták ki, ami után következett az ítéeet. FELMENTIK MIND AZ 57 CSENDŐRVÁDLOTTAT Mint szokásos, már előre tudni lehetett a bíróság „bizonyíték hiányában“ felmentette a verekedő brutális csendőröket. Az ügyész a vádbeszédben hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolta a csendőröket s mind az 57 csendőr elítélését kérte De miért van a pártatlan magyar bíróság, hogy a szegény elnyomott nép kínzóit és bántalmazóit megbüntesse? Nem! Fölmenti a nép elnyomásában ilyen példás viselkedésű, felsőbb parancs teljesítőit. Hogy ismer valaki olyant képzelni is, hogy magyarhonban más valaki is lehet bűnös, mint a szegény paraszt ?Vagy az elnyomott, minden jogától megfosztott dolgozó, vagy senki! Ez az úri Magyarország. Megkapták az üdvözlő leveleket és a csomagokat „Köszönetünket és üdvözletünket küldjük minden kanadai magyar munkásnak“ — SPANYOLORSZÁG — Kedves Szerkesztő Elvtársak.— Legyetek szívesek az alábbi pár sort a Munkásban közölni, mivel nekünk lehetetlen minden egyes érdekeltnek külön-külön levelet küldeni. Tudatom veletek, hogy ezelőtt négy héttel kaptam egy Munkás újságot, de azt sem tudtam örömömben, hogy mit csináljak, hogy kezdjem olvasni. De sajnos, azóta nem kaptam. Tehát arra kérlek, hassatok oda, hogy a jövőben rendesen kaphassam. Arról is tudattak, hogy a hozzánk küldött csomagokat megkaptuk, aminek igen megörültünk. Mi ketten vagyunk itt a Mackenzie- Papineau Battalionnál magyarok, így nekünk adták az üdvözlő leveleket, amit a kanadai magyarok küldtek. Köztük kaptunk Wellandról Antal István és Prézsinger munkástárstól, egyet Hamiltonból Fistroviciné munkástárnőtől, egyet pedig a Winnipeg! osztálya a Munkás és Farmer Klubnak, egy levele volt Windsorból Nagy Péternek és még sok más névtelen levelek, amelyek kitartásra buzdítottak bennünket. Le sem tudom írni azt az érzést, mikor átgondoltam, hogy a Világ minden részében milyen sokan vannak, akik szívükön viselik a spanyol harcosok ügyét. Köszönetünket és üdvözletünket küldjük minden kanadai magyar munkásnak, aki őszinte híve a demokráciának és a népszabadságnak. A Spanyolországban harcolók biztosítják a a demokrácia híveit, hogy ha a világ haladó elemei megadják a kellő anyagi és erkölcsi támogatást, akkor Spanyolország lesz a temetője a fasizmusnak. Forradalmi üdvözlettel: A. Csőké. Del Vayo a brigád hősiességéről szólt VALENCIA, Spanyolország. Az írók nemzetközi kongresszusán, amely röviddel ezelőtt itt folyt le, Senor Del Vayo volt spanyol külügyminiszter, hadügyi népbiztos, a következő szavakat mondta el az írók előtt: „Mély megindultsággal emlékezem rájuk. Castillo ege alatt láttam őket. Madrid védelmének legsötétebb napjai voltak ezek. Ment előre a nemzetközi brigád, énekkel a száján. Mindenféle nyelven, de mind egy érzéssel, szabadságszeretettel és bajtársiasan énekeltek.“ AZ IDEI DIVAT A kis hároméves Ida boldogan fut a mamájához.— Oh, mama, a pincében két új kismacska van az öreg Mici mellett a ládában! . — Igazán! . — Igen mama! És tudod, hogy az idei divat feekte, fehér foltokkal? Küldjük pénzünket a KELEN irodával! LEGJOBB - LEGGYORSABB - LEGMEGBÍZHATÓBB! KÁBELDÍJ 25 CENT — GYORSKÁBEL 35 CENT! Legmagasabb árfolyamok! HOZASSUK KI CSALÁDUNKAT, GYERMEKEINKET, MENYASSZONYUNKAT. A BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLYT, PERMITET KIESZKÖZÖLJÜK. ALEX. A. KELEJŰ LTD. 1456 CITY HALL AVÉ., MONTREAL, QUE. KEDVEZMÉNYES HAJÓJEGYEK, KÖZJEGYZŐI OKIRATOK HITELESÍTÉSE, A FK HAVITOK, ÓHAZAI BÉLYEGEK ÍGY LÁTJUK ■ MI”! V MEGINDULT a választási küzdelem Ontario tartományban. Elkeseredve panaszkodott az öreg, őszbeborult konzervatív párt, hogy neki nincs lapja, amely a nemesszívű tőkésbanditákat képviselné. A Toronto Daily Star, a haladó polgári jelöltek mellett foglal állást, a Globe and Mail, Hepburnnak a konzervatív reakciót is felülmúló politikáját támogatja, ugyanúgy az Evening Telegram. Tehát a szegény konzervatívok ki vannak téve annak, hogy elbuknak a választási küzdelemben, ami óriási csapást jelentene ezen nemesszívű munkásellenségeknek. Dehát nem azért van a nemesszivük mellett eszük is és az eszüknél több pénzük, hogy ne használják. Ismerik ők is a magyar közmondást: „segíts magadon s az isteni is megsegít.“ Segítenek is. Teremtettek maguknak egy lapot, Toronto Weekly Express név alatt. Már az első napon, az első kiadás 125 ezer példány, amit ingyen és bérmentve osztottak szét Torontóban és környékén a választók között. A lap harcba száll a liberálisokkal, de főképpen a haladó mozgalommal. Hogy a haladók ellen harcol ezt megértjük, de hogy a liberálisok ellen is ezt nehéz megérteni, hisz a lapot a Toronto Weekly Express-t, a liberálisok nyomdájában, ott ahol a Globe and Mail-t nyomták, szerkesztették és adták ki. Nagyon kilóg a lóláb az egész „harc“ mögül Egy a fegyver, egy a program, egy az érdek, csupán az emberek mások, akik akármelyik győz, szépen megegyeznek, csupán azért haragszik egyik a másikra, hogy annak nagyobb darab jutott a koncból. Az ontariói választók kötelessége, hogy gondoskodjanak a két öreg párt kibéküléséről , mind a kettőt kihagyni a választásból és haladó elemeket választani a helyükbe. * SZEMLESÜTVE játsza az ártatlan bárány szerepét a modern keresztesek lapja a „Függetlenség“ Égig érő csodálkozást fejez ki azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Trocki Leó szeretett fiacskája tiszteletét tette Budapesten. Itt aztán elsorolja, hogy ki is az a Trocki csemete, aki ne sértődjön meg, hogy nem fogadták zászló díszben, de hát ennek mélyrenyúló politikai okai vannak, amit esetleg úgy négyszemközött tisztázhatnak és tisztáznak is, de hát így a nagyközönség előtt nem kívánhatja, mert leleplezné mindazokat a kapcsolatokat, amelyeket idáig sikerült megteremtenie az „Antikominternek.“ így hát a Gestapo fiókának meg kellett lakolnia az apja „bűneiért“, aki olyan szerepet vállalt a politikában, amiért a legkedvesebb kebelbarátjai is szégyenkeznek a nyilvánosság előtt. Ide vezet a kalandorok politikája. ★ póMAI jelentések szerint, Tivoliban ünnepélyesen megnyitották azt az iskolát, amelyben a leigázott Abeszszinia Olaszországnak behódolt hercegeinek fiúgyermekei, fasiszta kultúrnevelésben és oktatásban részesülhetnek. Tizenöt hazaáruló herceg fiaiból tevődik össze az intézet tanulóifjúsági. Az iskola fő feladata kiképezni az abesszín hazaárulók gyermekeit saját népük elnyomására és kizsákmányolására. A történelem bebizonyította, hogy a nemzetet saját nagyjai sokkal sikeresebben és lelketlenebből tudták kizsákmányolni, kínozni és ha kellett lemészárolni, mint az idegen. Ezt tartják szem előtt az olasz fasiszták. Olvasd a Munkást és szerezz új előfizetőket