Új Szó, 1969-1970 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-15 / 16. szám

JOBB ADÓRENDSZERT HELYEZ KILÁTÁSBA A PÉNZÜGYMINISZTER MEGHIRDETTE a Trudeau- kormány Benson pénzügyminiszter előterjesztésében az évek óta várt adóreformot, mely nem hagyja teljesen figyelmen kívül a Carter Royal Commission 1967-ben közzétett jelentésében foglalt javaslatokat, amelyek érvényesítését erélyesen sürgetni nem szűnt meg a szakszervezeti mozgalom, az Újdemokrata Párt, a Kanadai Kommunista Párt és általában az igazságtalanul megadózott dolgozó lakosság. Polgári demokratikus szakemberek megállapítása szerint nem annyira a nagyüzleten hajtana be több adópénzt a Trudeau-kormány adóreformja, mint a középosztályon, vagyis az évi $9.1000-en felüli keresettel rendelkező fizikai és szellemi dolgozókon. Adóreformját a Trudeaukormány 1971 január elsejétől kezdené érvényesíteni legalább részben vagy egészben, attól függően, hogy az igazságtalanul megadózott dolgozó lakosság vagy a nyereségét féltő nagyüzlet, a monopóliumok fognak rá nagyobb nyomást gyakorolni. A meghirdetett adóreform tanulmányozására marxista közgazdászoknak e sorok írásáig idejük nem volt.Elem(Folytatása a 2. oldalon) 4 Hazádnal( rendületlenül jjbr J&jp jBf B||lg^ Ír |gjÉk Légy híve óh magyar! jBr JBuf jA Bjm « jpr JSra SES * — V#C/ i/A&l/ ^ New Word Secgfld class mail registration number 1821 — 1 .... . I ■ I I ' ■■■III .1 —^—m——. Volume 41. évfolyam — No. 16. szám ^ ) Toronto, Ont. 1969 november 15 Ára 10 cent -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------SZÓ AZ EMIGRÁCIÓ VÁLASZÚTJÁN Körlevelet bocsátott útra az Antibolsevista Bajtársak Szövetsége MI A KANADAI MAGYAR ÉRDEK? A KANADAI magyarságnak az a része, amely eddig tájékozatlan vagy habozó volt, válaszúthoz ért. Ennek megvilágításához idézzük a kanadai magyar sajtóból a következőket: “A jövő hónap közepén közgyűlésre ül össze Torontóban a Kanadai Magyarok Szövetsége. Összehívását néhány hónappal ezelőtt felcsapott válság tette szükségessé. A kanadai magyar egyházak és egyesületek legfőbb szervében éppen úgy az elvtelen megalkuvás jelentkezése sodorta a bomlás szélére a helyzetet, mint a montreali magyar társadalmi életben. “Torontóban és Montrealban egyaránt, elsősorban az van az ellentétek mélyén, hogy érvényes-e és miképpen értelmezendő a Kanadai Magyarok Szövetségének az a döntése, amely megtiltja, hogy a Szövetség és a tagegyesületek vezetői kommunista hatósági személyekkel érintkezzenek.” Majd “arról van szó, hogy még a Kanadai Magyarok Szövetségében is odáig jutottunk, hogy szakadás fenyeget.” A helyzet az, hogy Montrealban a szakadás bekövetkezett már, “hiszen itt két csúcsszerv jelentkezik a kanadai hatóságoknál az összmagyarság nevében .— így írja a Magyar Hírlap — közeledik az idő, amikor befolyásos kanadai politikusok kistitkárai ásítva dobják papírkosárba a magyaroktól érkező petíciókat”. Majd azzal fejezi be vezércikkét a fent írt lap, hogy “őszintén reméljük, hogy a torontói magyar sajtó nem hallgatja agyon azokat a részleteket, amelyek ismeretéhez pedig minden kanadai magyarnak joga van.” ★ ★ ★ MI BIZTOSAK vagyunk abban, hogy ezt a felhívást a jobboldali magyar sajtóhoz és nem az új Szóhoz célozták, de mivel a magyar sajtóhoz mi is hozzá tartozunk, még akkor is, ha a mi magyar betűinket a jobboldali sajtó nem akarja megérteni, így mi is megmondjuk a magunk véleményét, “amelyek ismeretéhez pedig minden kanadai magyarnak joga van” — ahogy ők ezt fentebb megállapították. A napokban hozzám is eljutott — hirdetések vagy címtári adatok alapján — egy háromoldalas körlevél, amit az ANTIBOLSEVISTA BAJTÁRSAK SZÖVETSÉGE (ez ismét valami új) adott közre. Ebben az egyházi vezetőket, s erkölcsileg nem kifogásolható magyar vezetőket durván támad. Nem kívánom a megtámadott urakat védelembe venni. Nem legkevésbbé e cikk keretében. De a politikai felfogás különbözősége ellenére is a közreadott körlevélnek nevezett förmedvényt a leghatározottabban vissza kell utasítania minden tisztán, becsületesen gondolkodó magyarnak. Mert: “a nyomtatott betű lehet lélekemelő orvosság vagy gyűlöletet gerjesztő méreg.” E förmedvény tónusa is olyan, mint azoké a sajtótermékeké, melyek a második világháborúban hallelujáztak amikor a legkülönfélébb nemzeteknél húszmillió embert erőszakos halállal, embertelenül elpusztítottak és további 20. 000.000 a háborús események következtében pusztult el. Ez a hang az, amely távol tartotta itt a józanul , talán még nem is demokratikusan gondolkodó magyar embert is azoktól a szervezetektől, ahol a hang kezdetben sugalmazott és ma már bomlaszt. A Kanadai Magyar Szövetség — minden formalitást mellőzve — magának követelte a kanadai magyarság vezetését. Ma már kettős és hármas vezető szerepet követelő csúcsszervezet viaskodik Kanadában, s már saját maguk állapítják meg a fentebbi idézet szerint azt, hogy a csúcsszervezetek azon kívül, hogy egymással is viaskodnak, ’’odáig jutottak, hogy szakadás veszélye fenyeget” az egymással viaskodó szervezeteken belül is. HA VISSZATEKINTÜNK a múltra csak úgy futólagosan, akkor emlékeznünk kell, hogy Torontóban akarták megalapítani az “Emigrációs Nemzetgyűlést”. Torontóban akartak tanyát ütni a Szabad Magyarok Világszövetségének. Megteremtették a Lármafaszolgálatot” azzal a céllal, hogy lármázzanak a magyarok ha valami nekik nem tetszik az óhazából. Bevezették a “becsületadót”, megalapították a szintén zsebremenő legkülönbözőbb FUNDokat. Torontóban hét magyar nyelvű lap lát napvilágot, gyűjti a hirdetéseket. (Folytatása a 3. oldalon) 11 11 KATONA GYŐZELMET AKAR NIXON ELNÖK VIETNAMBAN DR. J. G. Endicott aláírásával adott ki nyilatkozatot a Canadian Peace Congress Nixon elnök november 3-án elhangzott beszédéről. Ebből a nyialtkozatból közöljük a következőket: Mély csalódását fejezi ki a Kanadai Béke Kongresszus Nixon elnöknek az amerikai néphez intézett tv-beszéde felett. Világosan kitűnt az elnöki beszédből, hogy nincs békés érve, hanem katonai győzelmet akar az amerikai pénzen fenntartott saigoni kormányhadsereg felhasználásával. Nagy amerikai hadsereget akar Nixon elnök tartani Vietnamban, hogy politikájának érvényt biztosítson. Úgy kívánja az elnök a dolgokat intézni, hogy vietnamiak legyenek a háború halálos áldozatai. Álljon mindenki előtt tisztán, hogy Nixon elnök szerint a “béke” hosszan tartó háborút jelent, amely át fog terjedni Laoszba és Kambodzsába, ami beláthatatlan súlyos következményekkel fog járni Délkelet-Ázsiára vonatkozóan. Volt Nixon elnök beszédében egy durva csalás. Állította, hogy a háborút az északvietnami “agresszió” okozza. Szemérmetlen hazugság ez. Az Egyesült Államok 1950-ben kezdett beavatkozni, amikor a francia gyarmatosítókat akarta kisegíteni a vietnami nép ellen. A Genfi Egyezmény előtt több mint kétmilliárd dollárt költött az Egyesült Államok a vietnami háborúra a francia imperializmus javára. Nixon elnök tanító mestere, John Foster Dulles atombombákat akart dobni Diem Bien Phuban a vietnami hadseregre, a Genfi Konferencia előtt, s most Nixon elnök “Amerika nukleáris védbástyájával” fenyegette meg a vietnamiakat. A Canadian Peace Congress felszólítja a tényeket ismerő becsületes kanadaiakat, forduljanak el megvetéssel Nixon elnök nov. 3-án mondott beszédétől és leplezzék le azt embertársaik között, mert Nixon, ha kell, egész Vietnam elpusztításával is fegyveres győzelmet akar kicsikarni. Nixon politikája a megsemmisülés politikája. Csatlakozzunk november 15-én a béketüntetésekhez. Nixon haditervét meg kell buktatni. Szakszervezeti határozat: tüntetés jobb MEDICARE-ért AZ Ontario Szakszervezeti Szövettség 13. kongresszusának első napján egyhangúan megszavazták a delegátusok : legyen utasítva az új OFL-vezetőség tömegtüntetés megszervezésére valódi medicare-ért, és szólítsa fel a központi új vezetőség az összes társadalmi és kulturális szervezeteket, csatlakozzanak a tömegtüntetéshez. A szakszervezeti szövetség (OFL) célja minden eddiginél nagyobb tüntetés a konzervatív kormány medicare-csalása ellen. Aznap, vagyis a szakszervezeti szövetség kongresszusának első napján a szót kérő delegátusok a kritika özönét zúdították a volt központi vezetőségre, amely nem foglalt állást erélyesen a konzervatív kormány medicare-zsarolása ellen. A hamiltoni (Ont.) gumiipari munkások vezetője, Jerry Shea kijelentette felszólalásában : “Szakszervezeti tagozatom javasolja: legyen Ontarioban egynapos munkaszünet a Robarts-kormány ellen, ha nem hajlandó olyan medicare törvényesítésére, amely megfelel Ontario népe szükségleteinek.” Az autógyári munkások szakszervezetének (United Auto Workers) kanadai General Motors Tanácsa (GM Council of Canada) elnöke, G. Lambert foszlányokra tépte a volt központi AFL- vezetőség által előterjesztett medicare-politikát. Kijelentette erélyes felszólalásában, hogy ,‘a volt központi vezetőségből kiveszett a harciasság.” Viharos tapssal nyilvánították ki a delegátusok helyeslésüket. Követelte, hogy az új központi vezetőség ne csupán szervezeteket szólítson fel a medicare-tüntetés támogatására, hanem az egész lakosságot. Kijelentette, hogy a konzervatív kormány medicare-jének (OHSIP) szemétdombon a helye.” A megválasztott új központi vezetőség figyelembe vette a delegátusok követelését és előterjesztette javított medicare-politikáját, amit a kongresszus egyhangúan megszavazott. A szakszervezeti szövetség új medicare-politikája leszögezi, hogy Ontario egész dolgozó lakosságának meg kell mozdulnia az ontarioi kormány medicare-csalása ellen. David Archer, az OFL elnöke közölte a kongresszussal, hogy felvette a kapcsolatot az Ontario Farmers’ Union-nal és más szervezetekkel az általános tüntetés megvalósítása érdekében.