Állami Gimnázium, Kaposvár, 1933

I. Intézetünk múltjának története. Miként az intézet előcsarnokában az egyik gránit-emléktábla hir­­deti, »a kaposvári gimnázium 1806-ban herceg Esterházy Miklós bőkezű­ségéből, egyházi és világi alapítók, köztük a nagyérdemű Váry János gond­nok s a város adakozásából, a vármegye lelkes támogatásával létesült és 1812-ben nyilvánossági jogot nyert­. Varga István somogymegyei főorvos volt a négy grammatikai osztályból álló megyei kisgimnáziumnak első igazgatója. Utóda Szabó Ferenc tanár lett 1817-ben, amikor megjött az engedély az V. és VI. osztály, vagyis a humaniórák megnyitására is. Szabó Ferencnek 1827-ben történt halála után Horváth Elek lett az igaz­gató, akit kiváló irodalmi munkásságáért a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választott. Halála után 1835-től 1850-ig Fatér Mihály volt az igazgató, aki 1835 előtt 27 évig mint tanár működött az intézetnél. Igaz­gatósága idejében váltotta fel az iskolákban a latin nyelvet a magyar. Az 1848—49.-i szabadságharc szomorú vége miatt a gimnáziumi alapok nagy veszteséget szenvedtek, úgyhogy az intézet kénytelen volt négy­­osztályos kisgimnáziummá átalakulni »Kaposvári altanoda« címen. Az ala­pítók meg utódaik az intézet ügyeinek vezetését 1850-ben az úgynevezett »gimnáziumi választmány«-ra bizták, amelynek tagjait mindenkor Somogy vármegye és Kaposvár város legtekintélyesebb vezető férfiai közül válasz­tották. Bár e gimnáziumi választmány a Bach-korszak nehéz idejében is szívén hordozta az intézet sorsát, mégis 1850-ben megvonták az isko­lától a nyilvánossági jogot. A tanári kar, élén Korponay Ferenc igazga­tóval és a választmány kitartó küzdelemmel 1851-ben visszaszerzi ugyan a nyilvánossági jogot, de megújultak az egykori anyagi bajok s az inté­zeti épület is roskadozó állapotban volt. E válságos időkben küldött a Gondviselés az intézet megmentésére egy halhatatlan nevű férfiút: Somssich Pált,­­Somogy vármegyének nagy fiát, a ragyogó ékesszólás és az erélyes cselekvés mesterét«. Bátor fellépé­sére és buzgó utánjárására a választmány 1867-ben visszakapta a cs. kir. megy. hatóságtól egy időre állami kezelésbe vett alapokat, sőt a gimná­ziumi vagyon Somssich Pál rendületlen kitartása és gyűjtése utján a vár­megye főurainak és katholikus papjainak jelentős támogatásával tetemesen meg is nagyobbodott. Uj, emeletes épületet sikerült emelnie, amely 1864 őszén nyílt meg Németh Ignác (1861—1869) igazgatósága idejében. Az al­kotmányos élet visszaállításával 1867-ben szebb napok virradtak az inté­zetre is. Eötvös József báró miniszter 1867-ben kelt leiratában kijelen­tette, hogy a kaposvári kát. algimnáziumot hatosztályúvá óhajtja kiegészí­teni, sőt állami segélyt is kiutalt. Két évvel utóbb, az 1869—70. évtől kezdve Somssich Pál közbenjárására Eötvös József báró vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter elhatározásából az eddigi katholikus jellegű iskola hat­­osztályú állami gimnáziummá lett. Az államosítás első éveiben Németh Ig­nác után Fait Attila dr. volt az intézet igazgatója, akit 1876-ban Cselkó Jó­zsef követett. Bár Somssich Pál, hajlott korára hivatkozva, 1879-ben le­mondott a választmányban viselt elnöki tisztéről, továbbra is törődött az intézettel és hathatós közbenjárására Trefort Ágoston vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter az 1884. év február 19-én kelt leiratával az 1884—85. isk. évre a VII. osztálynak megnyitását elrendelte. 1888-ban március 7-én köl­tözött el az élők sorából Somssich Pál, az intézet nagy jótevője. Her- 1* 3

Next