Kapu, 1990. június (3. évfolyam, 6. szám)
TARTALOM Azt a szót, hogy tiltani, hagyjuk meg a gyorshajtókat bírságoló közlekedési rendőröknek. (...) Hazánkban régi kedves szöveg az úgynevezett kultúrfölény emlegetése. Amíg viszont az egyik oldalon is, a másikon is világirodalmi értékek állnak, addig talán ezt a szót is elhagyhatnánk szótárunkból, azzal a megkötéssel, hogy ezt a közlekedési rendőrök se használják, mert nem áll jól nekik. — 8. o. — Maga azt hiszi, hogy bárki is névvel fog nyilatkozni? Akkor nem ismeri ennek a városnak és Csongrád megyének a sajátosságait. A kommunista uralmat felváltotta az MDF-é. Az egyetemet Raffay és Bratinka, a tv-t Király Zoltán tartja kezében. — 9. o. „És fontos volna, hogy a pártok is összeállítsák a maguk listáját. »Kérem mi azt szeretnénk, hogy ezek és ezek, itt és itt kapjanak katedrát!« És ebben nem lehet és nem is kell szégyenlősnek lenni!” — 13. o. Melyik nyugati demokrácia szavaz vagy szavazott bizalmat egy olyan kormánynak, amely programként csak egy rövidített változattal ismerteti meg a nemzet felelős képviselőit? — 15. o. Mély történelmi szimbólumot látok abban, hogy Kádár éppen azon a napon halt meg, amelyen a bíróság Nagy Imre rehabilitációját kimondta. Júniusban tehát mindkettőjük egyéves évfordulójára emlékezünk, csak éppen merőben ellentétes érzésekkel és gondolatokkal. — 18. o. Nem hiszem, hogy a magyarok nagyobb számban visszatérnének. A hazatérők között főleg olyanok lesznek, akiknek Nyugaton nem úgy sikerült az életük, ahogy elképzelték, és olyanok, akik meghalni térnek haza... — 24. o. A megilletődött csendet a hangszóróból kiszüremlő fojtott szitkok törték meg. A koporsó nem fért bele a sírba. (Csak a falu széplelk sírásóját nem nyugtalanította az eset, az ő életében a sírásás érdektelen közjáték, akkor érzi magát elemében, ha kalocsai vagy matyó terítőin, párnáin kézimunkázhat.) — 24. o. 2 Még egyszer: a tényeket mindig jól kell ismerni, reálisan értékelni és — saját fennmaradásunk érdekében — minden lehetőséget jól ki kell használni. Sem az egyikben, sem a másikban nem remekeltünk, még csak nem is ügyeskedtünk — a nemzet dimenziójában. — 32. o. Bármiféle államformája lesz is majd Szlovákiának, nem szabadul meg a területén élő kisebbségek problémájától. Főként a legnépesebb — a magyar — lesz egyike azoknak a mindenkori kérdéseknek, amelyeket a szlovákoknak meg kell oldaniuk. — 40. o.