Kapu, 1990. december (3. évfolyam, 12. szám)
Mózsi Ferenc versei - Claude de la Caffiniere: Pénzt csinálni tudni kell
nincs olyan szó amit nem adhatnék kölcsön nincs olyan hang amit nem vehetnék kölcsön olykor-olykor ád és vesz az ember könnyen vagy nehezen megviselt vagy felengedett állapotban a léteredmény a fontos MÓZSI FERENC nincs olyan szó felmérni a vágy hőfokát kiszűrni a felesleges adatokat elbánni a közönnyel és bélyegként megőrződni a Mindenség Albumában (leáztatás előtt) megalapítottam... megalapítottam a pártonkívüli pártnélküliek tömörülését mi vagyunk többen egymáshoz hazunk semlegesek vagyunk de nem hozzáállástalanok mert hiszünk mi abban ami nincs és abban is ami lehetne véleményünknek is hangot adunk leginkább ott ahol senki sem hallja a ház legkisebb kultúrhelysége után a tenger mélyére süllyesztett búvárkeszon a legalkalmasabb erre a célra különben is azt álmodtam hogy az emlékeket még egyszer levetítik végső indulás előtt az izgalmat... az izgalmat lassan felváltja egy állandósuló kéjes remegés mit remélhet még a várakozó kiszáríthatatlan múltunk nedveit törölgetjük tegnap még meg is történhetett volna amire már a holnap sem elég felbolygatott kedélyek mankójával biceg egy elmulasztott lehetőség összetört akaratát sínbe vagy sínre tenni kész megtört és megtöretett mi a különbség? 4 PÉNZT CSINÁLNI TUDNI KELL (egy francia üzletember gondolatai) NE MENJ MÁSOK UTÁN! Lehet, hogy különcnek tartanak, mert sose akartam utánozni mások sikereit. Kételkedek a már bevált üzleti módszerekben is. Attól tartok, hogy elavultak, mire eljutnak hozzám. Nem becsülöm érdemén felül a menedzserképzést sem. Sok hasznos dolgot tanítanak ugyan, de mégiscsak a múltat oktatják, meg a konvencionális gondolkodásmódot, ami visszahúz. Mindig van hézag az elmélet és a szakma napi problémái között. Manapság ez fokozottan igaz. Egyszerűen arról van szó, hogy nagyon gyorsan változik a piac és öldöklő a konkurencia. Naponta kell újat tanulni, tapasztalni vagy megfigyelni. Húsz éve vagyok üzletember. Sok olyan vállalatot láttam, amely képtelen volt beindulni, mert nem tudta, hogy mi kell a közönségnek, vagy ami még roszszabb: a korábbi sikert erőltette. Egy ütemmel lemaradt az időben a valósághoz képest. A VÁLLALKOZÁS FILOZÓFIÁJA (váljunk ki a szürke masszából) Hogyan irányítsam a vállalatomat, hogyan bontakoztassam ki munkatársaim legjobb képességeit, hogyan emeljem ki vállalkozásomat az átlagból? Ebben döntő a szerepem. Megtanultam figyelni, sőt a fontos dolgokra valóban odafigyelni, mindenekelőtt azonnal alkalmazkodni a kereslet alakulásához és változásához. Az üzleti életben az ember mindig legyen kész arra, hogy újítson, folyamatosan mérje fel a mozgási lehetőségeit. Jó hasznát veszem a megérzéseknek, az intuíciónak és a problémákat átlátni tudó képességemnek. És ha már tudom, hogy mit akarok, akkor a legrövidebb utat választom, még akkor is, ha látszólag áthághatatlan akadályokat kell leküzdeni. Ezek mind a többi emberrel és a mindenkori helyzettel kapcsolatos problémák. Üzleti filozófiám alapja egy francia népi szólás, ami körülbelül annyit jelent, hogy meg kell éreznem-kitalálnom, felmérnem a többi ember véleményét, hogy befolyásolni tudjam a rólam alkotott ítéletüket. Éppen ez az, amit nem lehet könyvből megtanulni. Nincs előítéletem a felsőfokú végzettséggel vagy bármilyen magas fokú intelligenciával szemben. Mindez nagyon hasznos lehet a munka végzéséhez, de az üzlethez más is kell! Ismertem egy sok tekintetben közepes képességű üzletembert, aki az eltelt évek alatt többszörös milliomos lett. Amikor a titkáról kérdezték, azt felelte: nagyon egyszerű volt: két dollárért vettem valamit, és eladtam háromért. Félelmetes, hogy mennyi pénzt lehet keresni azzal, ha ezt nagy tömegben és elég sokáig lehet csinálni. Ezek a jó megérzések! A ma kulcsszavai: innováció, kommunikáció és a minőség. Egy vállalat főadója azonban az ember!