Kapu, 1995. április-május (8. évfolyam, 4-5. szám)
Kedves Olvasó
KAPU KEDVES OLVASÓ zzel a dupla számmal (szimp- tfps la árral) utolérjük magunkat. Mi Talán. Igyekszünk ezentúl a hónap végén, rendszeresen megjelenni. Úgy tűnik, biztosítva van egy darabig a KAPU jövője. Már magam is érzem, hogy a 7 éve tartó küzdelmünk fennmaradásunkért, már-már heroikus, s nem győzök csodálkozni, hogy mások csodálkoznak, még mindig megjelenünk. Ha szerény körülmények között is - de élünk. Hány lap, folyóirat szűnt meg az utóbbi időben! Most a Galaktikát gyászoljuk. Több mint húsz éven át szolgálta a scifi kedvelőket és a minap szép csendben kimúlt. Vagy a Respublika című hetilap! Színvonalas, komoly magazin volt. Kár érte. Kár érte az olvasókat. Az öldöklő sajtópiacon a külföldi érdekeltségű mamutkiadók érvényesülnek. Egyre kevesebb a magyar tulajdonú, életképes újság. A lapok sorsa a vásárlóerőtől függ. A színvonalas, gondolat magvas újságok vásárlóinak kenyérgondjaik vannak. Megélhetési mániájuk - mondhatnánk cinikusan. Egy munkanélküli vagy nyomorgó értelmiségi, vagy egy egyetemista immár kénytelen választani, hogy ennivalóra avagy nívós olvasmányra kuporgasson. Vagy a konzum-érdeklődés paranoiája hatalmasodik el? A megkönnyebbítő gondolatlanságot, a szórakoztató és illúziókeltő orgánumok rajzanak az újságárusok pultjain. Azokra van vevő. „Kikapcsolódni akarunk!" „Elég nekem a valóságot látni! És még olvassam is?! Ez már túl sok lenne!” Ilyeneket is mondanak ismerőseim. Lehet, hogy csak olyan korszakhoz értünk, amikor megváltozik a kultúrafogyasztás és így a minőségfogyasztás is. A könnyen emészthető ételekre van szükség. Az igényesség devalválódott. Az üzleti erkölcsök is méltatlanok lettek hozzánk. Néha kénytelenek vagyunk belenyugodni. Csak egy példa! A nyomdákból a nyomdászok lopják a lapokat. Arról eddig is tudtunk, hogy összejátszanak a nyomdai dolgozók (kicsi a fizetésük, nehezen élnek meg) közül néhányan a lapárusokkal. Harmadáron odaadják a kicsempészett újságot (még a megjelenés előtt) az árusoknak, akik azt örömmel átveszik. A HÍRKER-től származó lapok egy része remittenda lesz. Károsodik a terjesztő, károsodik a kiadó. Ki tudja, ez milyen következményekkel jár? A rendőrségnek nagyobb ügyekre kell összpontosítania. Ez az állapot csak belföldre érvényes... hisz tudják-e a kiadók és terjesztők, hogy határainkon kívül is kaphatók igen olcsón a magyar újságok?! Mert kaphatók. Erre lapszállításunk szervezése kapcsán jöttem rá. Külön tolvajhálózat működik. Átcsempészik hátizsákban, sportszatyrokban, csomagtartókban a nyomdából ellopott, színes, magyar nyelvű magazinokat és azt olcsón eladják a magyar betű kié,áhítozó szlovák, román, ukrán állampolgároknak. A magyar határőrök és vámosok elnézőek, ha észreveszik a több száz magyar újságot - hadd olvassanak a kinti magyarok! Én meg kitöltöm a vámpapírokat (fizetek érte), fizetem a szállítást, a szlovák terjesztő is kénytelen hasznot rátenni - hát persze, hogy drágább a mi magyar újságunk Szlovákiában vagy Romániában, mint a fű alatt terjesztett, lopott lapoké. Nem sorolom fel a kint kapható magyar újságok neveit, csak egyet említek: a Népszabadság színes rádióújság melléklete már csütörtökön kapható Erdélyben 20-25 forintnak megfelelő árért. Mi csak pénteken vásárolhatjuk meg itthon az újságárus pavilonokban... sorolhatnám még. Mikor és ki fog erre odafigyelni? Úgy látszik, hogy még több kiadónak kell ehhez tönkremennie. Zárásként még egy példával hozakodom elő, hogy miért van kilátástalan helyzetben a nívósabb zsurnal-alkotás. Elkészült a „Magukért nem felel senki” című dokumentumfilmünk, amely a háború utáni mészárlásokról szól. Szlovákiában sok ezer magyart (nőt és gyermeket is) és cipszert irtottak ki a helyi kommandók. Három éven át készítettük a 80 perces dokumentumfilmet. Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában forgattunk sok-sok helyszínen. Spórolósan (hárman) dolgoztunk, így is több mint egymillió forintba került a dokumentumfilm. (Az elkészült film szövege e számunkban olvasható.) A Magyar Televízió - úgy tűnik - megvásárolja a dokumentumfilmünket. Azt nem tehetik meg, hogy a sok ezer magyar áldozat emlékére nem vetítik le ezt az alkotást! Mint tudjuk, üres az MTV kasszája. Kötöttek a honoráriumok. A legjobb indulattal sem tudja kifizetni a bekerülési költséget és a munkánkat. Ha ezek után még megveszi a Duna tévé is - ott oly alacsonyak a szabott honoráriumok, hogy a két tévé együttesen sem tudja fedezni a gyártási költséget. Na már most! Ha legyártok három néhány másodperces reklámfilmet, úgy kapok érte annyi pénzt, mint ezért az igényes, 80 perces munkáért. Hát itt van az erkölcs valahol elásva! Nem is írom tovább ezt a levelet, mert feldühödök, és a KAPU-t továbbra is szeretném csinálni. 1 Főszerkesztő: Brády Zoltán Olvasószerkesztő: Erki Edit Gazdaság: Mándoki Andor Közélet-stádium Kiss Endre Biztonságpolitika: Major László Világszerte - kisebbségben: Dr. Ernyes-Tóth Zoltán lll/3/három Krausz Tivadar 5 Kultúra: Tóth Péter Pál Magyar múlt: Rőczei György Főmunkatárs: Nádor István Kiadja a Forma-2 Kft. A kiadásért felel a Kft. igazgatója A szerkesztőség címe: 1083 Budapest, Tömő u. 32-38. XVII. em. Tel./fax: 133-4180, 114-9902 Csekkszámlaszám: OKHB: 216-11708 Terjeszti a Magyar Posta, a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., és az alternatív terjesztők. Magánterjesztés: Medvecz Elemér Tel./Fax: 270-0207 Közlöny és Lapkiadó Kft. Athenaeum Nyomda Rt. Felelős vezető: Vida József vezérigazgató ISSN 0238 888 X