Kapu, 1997. szeptember (10. évfolyam, 9. szám)
KEDVES OLVASÓI Főszerkesztő: Brády Zoltán Olvasószerkesztő: Erki Edit Gazdaság: Mándoki Andor Biztonságpolitika: Szentesi György Magyar Múlt: Henkey Gyula Hírnevünk: Harrach Gábor Patrik Főmunkatárs: Nádor István Munkatárs: Buglya Gergely Fotó: Száraz Attila Képszerkesztő, tördelő, borítóterv: Fehér Zoltán Szerkesztőségi titkár: Borbély Róbert Korrektor: Jós Endre Kiadó: Magyar Kapu Alapítvány A kiadásért felel: Hollai Hehis Ottó A Kiadó és a szerkesztőség címe: 1082 Budapest, Nap u. 13. Tel.: 303-07-10, 303-07-11 Fax: 303-07-12 Csekkszámlaszám: Mezőbank Rt.: 11644006-04470500-44000004 Deviza: Általános Értékforgalmi Bank Bp., IX. Ráday u. 42-44. Szja.sz.: 2503700104010104 Terjeszti a Magyar Posta, a Hírker Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., az alternatív terjesztők és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Nyomás: Franklin Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Bereczki Gábor ügyvezető igazgató ISSN 0238 888 X KAPU 1 . Pont várható volt az őszi köddel megkezdődött a politikai derby első futama. A lengyel választások első eredményei lázba hozták a rendezetlen ellenzéket, majdani májusi győzelmük reményével szervezkedni kezdtek. Meg kell adni, hogy elképesztően rosszul. Úgy próbálnak szövetséget kötni egymással, hogy primátusuk megmaradjon. Kétségtelen, hogy a pártok maghasadása megállt (talán azért, mert már többfelé nem tudnak osztódni), s a széthúzás összefogó eredménye, hogy két pólusú lett az ellenzék. A jelenleg hangulatállapotban nem tűnik úgy, hogy később összeborulnának és összefognának mint a lengyelek. A kaposvári és a füzesabonyi önkormányzati választások eredményei arra engednek következtetni, hogy a kormánypárt erősnek, szilárdnak tűnik a választók szemében. Hát, ki szereti a torzsalkodókat? A hágai bírósági ítélet is jó pofon volt. Nem tudom, kijózanít-e minket. Próbálják persze úgy beállítani a verdiktet, hogy nem vesztettünk, hogy bezzeg Szlovákia is megkapta magáét. Nem tudom, ki gondolhatta komolyan, hogy majd a bősi erőmű-monstrumot lebontják a szomszéd államban? A C- variáns él,és pöffeszkedő léte megmásíthatatlan. Az az érzésem, a kompromisszumkészség hiányzik belőlünk. Hogy a szlovákokból is hiányzik, az más dolog. De mégis megcsinálták, amit akartak. Az erőmű áramot termel, mi meg kidobtunk egy csomó pénzt és időt az ablakon. Hiány van a felelős gondolkodású politikusokból. Végül is ábrándoztak-e már arról, hogy a következő ciklusban kit lehetne Horn Gyula helyébe választani? Mi mindenesetre összedugtuk a fejünket, hogy a jubileumi évfolyamunk tizenkét címlapjára magyar politikus-portrékat tennénk. Kik lehetnek azok? Kik azok a karizmatikus személyek a magyar politikai életben, akik címlapérettek? Mi még tizenkét ilyen portréfotóra alkalmas személyt nem találtunk... Köszöntjük a tíz éves MDF-t! Egy évtizede reményünk, lelkesedésünk virágoztatta ezt a pártmozgalmat. Nekik adatott meg a rendszerváltás lehetősége. A magyar választók többsége igent mondott rájuk. Most felsoroljam, hogy hányfelé és hova széledtek?... A fejemhez vágják néha, hogy túl pesszimista vagyok. Erre azt szoktam válaszolni, hogy a tények nem pesszimisták és optimisták. Azok tények, és így megváltoztathatatlanok. És még valami! Ilyen a politika természetrajza. Nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Csak ott talán okosabbak, és egy cél érdekében jobban össze tudnak fogni, s talán nincs közöttük annyi középszerű, szűk gondolkodású ember, mint a magyar közéletben. A KAPUFILM Stúdió befejezte “A munkásosztály a francba ment” című film utómunkálatait. Most próbáljuk eladni a dokumentum-műsort. Megnyugtatóan hallottam, hogy a tévéállomások ismét levetítik a “Szigetekben tartzatok meg” és a "Magukért nem felel senki” című dokumentumfilmjeinket, mely a szlovákiai magyarság háború utáni viszontagságairól szól , s ez jó emlékeztető riposzt lesz Meciarék lakosságcsere-ötletéhez. Egyébként persze jöhetnének ide a szlovákiai magyarok — de birtokaikkal, telkeikkel és házaikkal együtt. Két új film forgatásához kezdünk a napokban. Ez egyik arról szól, hogy miként kényszerültek egymás ellen harcolni a magyarok a jugoszláv háború-őrületben. A másik dokumentumfilm témája, hogy nagyon sok kárpátaljai magyart (szovjet állampolgár) harcolt Afganisztánban is. Szétszóródott népünk sorsának különös stációi e dokumentumfilmek. Azért hadd fejezzem be levelemet örömhírrel is. Az APEH értesített minket, hogy elég sokan adományozták nekünk személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Egy nyomdaköltségünk kitelik belőle. Köszönjük azoknak, akik ránk gondoltak. Tavasz óta huszonöt százalékkal több KAPU-t vásárolnak. E nem várt példányszám-emelkedésnek nagyon örülünk, és ezt is külön megköszönöm olvasóinknak, mert így talán megérjük a jövő szeptemberi jubileumi számunkat. /