Kapu, 1999. június-július (12. évfolyam, 6-7. szám)
filmek kazettán A második világháború után, a háborút a győztesek mellé állva befejező Csehszlovák kormány az egész, államukba visszacsatolt felvidéki magyarságot megfosztotta emberi és állampolgári jogaitól, s tízezrével deportálta őket a németek elűzése után elnéptelenedett Szudéta-vidékre. Az embertelen akció, melynek célja nyilván a “bűnös" magyarság beolvasztása volt az államalkotó nemzetbe, nem járt sikerrel."A száműzöttek többsége visszatért szülőföldjére. Csehországban azonban még ma is tízezrével élnek magyarok, anyanyelvüket törve idézik fel kálváriájukat. Megszólal egyúttal egy szlovák történész is, aki tárgyilagosan ismerteti a cinikus politika indítékait. A filmünkben felhasznált korabeli szlovák híradókat nézve döbbenhetünk meg a szlovák propaganda vérlázító hazugságain. EGYSZERCSAK FELBUKUNK... __________________________________________________________________________________________ Minden második magyar ember szív-és érrendszeri betegségben hal meg. Az ország ezirányú statisztikája a legrosszabb Európában. A népesség évről-évre fogy, így 2040-re hat és fél millióra apadhat hazánk lélekszáma. A harmincas években átlag öt évvel éltek tovább az emberek Magyarországon, mint ma. A lakosság várható élettartama egyre csökken. Vajon mit (nem) teszünk azért, hogy máskép legyen? Erre a kérdésre keresi a választ filmünk. 1996-ban a nyugdíjkorhatár 62 év. Egy magyar férfi várható élettartama 63 év. SZERKESZTŐ-RIPORTER: BRÁDY ZOLTÁN ZENE: NAGY ATILLA KRISTÓF OPERATŐR-RENDEZŐ: TÓTH PÉTER PÁL A FILM HOSSZA 70 PERC Szivetekben tartzatok meg Magukért nem felel senki A Kapu Filmstúdió forgatócsoportja (Brády Zoltán, Tóth Péter Pál és Rotter Zoltán) dokumentumfilmje, amely kidejtette, hogy a második világháború után több tízezer magyar és cipszer nemzetiségű polgári személyt gyilkoltak le speciális szlovák különítmények. A háború miatt a német és magyar nemzetiségű polgári lakosokat a Cseh-medencébe evakuálták. A német kapituláció után a kitelepített polgári lakosok (többségükben idős férfiak, nők és gyerekek) különvonatokon indultak volt lakóhelyükre.Hazautazásuk közben mészárolták le őket. Az egyik súlyos tragédia Prerovban történt 1945 június 18-án, ahol az éjszaka folyamán a Karol Pazur vezette különítmény megölt többszáz nőt és gyermeket. Tömegsírba földelték el őket. A film forgatócsoportja - sajnos - több ilyen tömeges kivégzésről szerzett tudomást. HADIsarc ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1990 április 3-án először meg nem ünnepelt "felszabadulásunk" előestéjén volt látható az utóbb nagy vihart kavart Hadisarc, mely a megszálló szovjet hadsereg által "málenkij robot"ra hurcolt civil lakosság szenvedéseit eleveníti fel, döbbenetes részleteket mutatva meg a rabszolgaságba hurcolt egyszerű nép, nemritkán gyerekek és nők sorsáról. Kamaszok a vészbíróság előtt ___________________________________________________________________________ A film 1956 fiatal, sőt gyermekkorú áldozatait kereste fel, akik mint fegyverrejtegetők szabályos koncepciós perek áldozatai voltak 13-16 évesen, a példát statuálni akaró Kádár-féle rögtönítélő bíróságok áldozatai. Rozsdás pisztolyok, működésképtelen harcászati kellékek tulajdonosai ők, akiket súlyos, öt-tízéves börtönbüntetés után egész életükre a társadalom peremére szoított a vérszomjas önkény. A bűnösöket, bírákat is megkerestük - bár óvakodtak nyilatkozni -, megnevezzük őket, bemutatva az eddig nem publikált, eredeti periratokat. Magyarok a pokol tornácán __________________________________________________________________________________________ Nagyszemlenc és Kisszemlenc ugyanazon falu alvége és felvége volt. A baráti és rokoni szálakat-meg átszőtték ezt a települést, egyetlen - s hozzá meglehetősen homogén, hiszen ma is színmagyar (!) - közösséget alkotva. A II világháború után a nagyhatalmak cinikus, és minden józan észt nélkülöző döntésének következtében a falu közepén húzták meg Csehszlovákia és a Szovjetunió államhatárát. Ezzel a rokonok, barátok nem is országnyi, de földrésznyi távolságba kerültek egymástól: Ázsia és Kelet-európa határára, évtizedekre a legszigorúbban elvágva egymástól. Ha a hidegháború európájának jelképe a berlini fal volt, úgy talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a Szemlenc községet makacsul kettéosztó drót a Fal után Európa szimbóluma. a MUNKÁSOSZTÁLY A FRANCBA MENT -------------------------------------------------------------------------------BEZÁRTAK AZ EGYKORI NAGY KOHÓK, EGY EGÉSZ TÁRSADALMI OSZTÁLY LÁBA ALÓL CSÚSZOTT KI A TALAJ. ÓZDI MUNKÁSOK BUDAPESTEN PRÓBÁLKOZNAK PÉNZT KERESNI OTTHON MARADT CSALÁDJUK MEGÉLHETÉSÉRE. VAN, AKI ELZÜLLIK, VAN, AKI BELEHAL, VAN, AKI HÚZZA AZ IGÁT. MÉG. p r i i i s i szám illusztrációi 13. o. - l’ityipalka 28. o. • Madár bombával 38. o. - Szöveti háborúság 40. o. - Srác 47. o. - Arctikus mozdulata 61.o.- Angyal - LITOGRÁFIA 61. o. - Három grácia 62. o. - Egy Hollónak 64. o. • Információdics úr szalamiki, 1999