Karcagi Napló, 1937 (36. évfolyam, 1-100. szám)

1937-01-06 / 1. szám

2 K APrAOi Naflo Érvényes: 1937. Jan. 9-én és 10-én Kedvezményes fürdő­jegy-szelvény a Karcagi Napló olvasói részére. Ezen szelvény felmutatói a Városi Gőzfürdő pénztáránál gőzfürdő-jegynél 50 százalékos kedvezményben részesülnek. (Az eddigi 1 pengő helyett 50 fillér fizetendő) Kádas-fürdő 80 fillér Diák-legy 30 fillér eddig 1'20 pengő eddig 50 fillér -I- 1937 január 6 Kádár Gézát beiktatták a kolozsvári református papi állásba Városunk szülöttét, Kádár Imre nyugalmazott városi fő­­számvevő fiát, Kádár Géza esperest nagy szeretettel ik­tatták be december 21 én Ko­lozsváron az alsó városi két­tornyú templomban az Alsó Városi parókiáns kör papjává. Előde e papi álláson Vásár­helyi János volt, az erdélyi reformátusok püspöke. A beiktatással és Kádár Géza egyéniségének méltatá­­sával a Kolozsvári Ellenzék című lap hasábokon át beha­tóan foglalkozik, ismerteti Vá­sárhelyi püspökbeiktató be­szédét és Kádár Géza bekö­szöntő prédikációjának egyes részletét. E lap nagyon me­legen ír Kádár Géza kiváló tulajdonságairól, amelyekkel nemcsak a kolozsvári gyüle­kezetnek fog használni, de hasznára lesz az egész erdé­lyi reformátusságnak és ma­gyarságnak is. Kádár Gézát a zilahi lel­készi állásból hívták meg Ko­lozsvárra papnak. A zilahi újság három oldalon búcsúz­­tatja a zilahiak kedves pap­ját, esperesét, akit harminc­­három éves szolgálat kötelé­kei csatolnak Zilahhoz. A Ká­dár Géza Búcsúja címet vi­selő cikk a többek között azt mondja: Talán sohasem volt még Zilahon olyan ünnepélyes bú­csúztató, mint a Kádár Gé­záé az elmúlt napokban. Leg­alább mi, akik négy évtized­re tudunk visszaemlékezni, egészen bizonyosan­­ llhat­juk, hogy nemcsak méretei­ben, de bensőséges érzelmek­­ben sem volt hozzá fogható meleg és fényes ünneplésben része annak, aki eltávozott innen, még akkor se, ha föld szülötte volt. Kádár Gé­­­za messze földről került e hepehupás földre, onnan, ahol a látóhatár a végtelenbe vész. Messze távolokhoz szo­kott tekintete ezért megtor­­pant ugyan a környező he­gyek lábainál, nem riadt meg, hanem az ég felé fordult, ahol aztán a végtelenségen túl még az örökkévalóság is feltárult előtte. Talán ezért lett papi egyénisége olyan törhe­­tetlen akaratú és rendíthetet­len kitartású szavakban és cse­lekedetekben egyaránt, mert tekintete a hit szárnyán re­pült a magasba és a hit priz­máján szétszórva eljutott­ak­ A külföld példájára hazánkban is terjed a motor nélkül való re­pülés sportja, ami sok veszélyt hozhat a sportolásra, amiért is a közönség nem érti, hogy több és több barátja akad a motor nélkül való repülésnek és hogy a ható­ság­ miért tűri ezt az életveszél­­­lyel járó kedvtelést. Ezekre a kérdésekre érthetően megfelel Schneider Emil pilóta főoktató, aki a többek között a következő­ket mondja a motornélküli repü­léssel kapcsolatban : Azzal minden nemzet vezetői tisztában vannak, hogy egy elkö­­vetkezendő háború nem a földön, hanem a levegőben fog lezajlani. Éppen ezért a veszteseknek ki­­mondott országok vezetősége sem nézhette tétlenül a légifegyverke­zést és kereste a módját, hogy a megengedett keretek mellett a saját légihaderejének is megves­se az alapját. Tekintettel arra, hogy repülőgépet nem gyárthat­tak, először a pilóta kiképzésre fektették a fősúlyt. Itt kapott nagy szerepet a mo­tornélküli repülés. A németek voltak az elsők, kik rájöttek en­­nek nagy nemzetvédelmi jelentő­ségére és ennek fejlődését min­den rendelkezésre álló eszköz­­zel elősegítették. Külön egyete­­met állítottak fel a motornélküli repülés fejlesztésére, egymás után alakultak a motornélküli repülő­ egyesületek, hol tömegesen kezd­­ték meg a pilótakiképzést. A kony­ha a világba, ahol a nagy alkotó teremtő ereje már ak­­kor­ is működött, amikor még sem ég, sem föld nem volt­ formálva. Ennek a lenyűgö­ző hitnek varázslatos ereje nyilvánult meg Kádár Géza lelkipásztori működésében. Ez késztette csodálatos alkotá­sokra és arra a még nagyobb csodára, hogy különben zár­kózott kálvinista népében o­­lyan hitéletet teremtett, amely­nek szinte tüneményes meg­nyilatkozása volt a búcsúvé­­tel minden egyes ünnepi al­kalma. Részletesen beszámol aztán a lap a búcsúztatás mozza­natairól és megírja, hogy Zi­­lahról 37 tisztelője kisérte el Kádár Gézát Kolozsvárra, beiktatásra, akiket a kolozs­­­vári gyülekezet látott vendé­gül. Kádár Géza nagy tiszteletű úrról jövő ezeket a szép hí­reket szülő­városa közönsége bizonyára örömmel veszi tu­domásul. szerűség hatása alalatt oly ma­gasra fejlesztették és megismer­­ték ennek nagy jelentőségét pilótakiképzés terén, hogy most, a amikor megvan a lehetőség arra, hogy motoros gépeken képezzék ki a légihaderő pilótáit, sem hagyták abba a motor nélküli re­­pülést, hanem még mindig to­vább és tovább fejlesztik. Az elmúlt időkben az a nem­zet volt katonailag legerősebb, a­­mely a legnagyobb tömeget tud­ta egy háború esetére fegyverbe állítani. Ma az a helyzet, hogy egy állam katonai erejét légihad­ereje határozza meg. Ehez pedig nem elég a gépek nagy száma, hanem a pilóták ezreire is szük­ség van. Ezeknek a kiképzése a­­zonban oly nagy anyagi erőket kíván, amelyet csak egy pár nagyhatalom engedhet m­eg ma­­gának. A magunk­fajta szegény nemzet két lehetőség közt választ­­hat. Vagy teljesen lemond a lé­­gihaderőről és ezzel teljesen ki­szolgáltatja magát az ellenséges hatalmaknak, vagy oly módot ta­­lál a pilótaképzésre, melyet az ő anyagi helyzete is megenged. És ez a mód a motor nélküli repülés, illetve pilótakiképzés motor és ü­­zemanyagfogyasztás nélkül. Egy motoros pilótának kiképzése oly sok üzemanyag fogyasztással jár, hogy mi csak nagyon kevés pi­lótát tudnánk így kiképezni és ezáltal légihaderőnk minimális lenne. A motornélküli repülés má­­sik előnye az, hogy ezen fiatal korban meg már elé­tudjuk kezdeni a kiképzést és annak i­­dején mér teljesen kiválasztott anyagot tudunk motoroskiképzés­re engedni. A motornélküli ki­képzés már 16 éves korban meg­kezdődik, úgyhogy huszonegy é­ves korban, amikor a motoros­kiképzésre kerül, már teljesen tisztában van a repüléssel és gépet teljes tökéletességgel tudja a vezetni. A motorkiképzésnél már csak a nagyobb sebességhez kell hozzászokni és a nagyobb sebes­séggel előálló más repülési tu­lajdonságokat elsajátítani. A ki­­selejtezésen és az erőkiképzésen kívül célja még a motornélküli repülésnek a már kiképzett mo­torospilótáknak olcsó és állandó gyakorlatban tartása a vitorlázó repülés által. Mert hiába képzett pilóta valaki, ha nincs meg a le­­hetősége annak, hogy ezt állan­dóan gyakorolja, kijön, — hogy úgy mondjam a formából — és szükség esetén nem teljesen hasz­­nálható. Már az itt felsoroltak is elég bizonyítékot képeznek arra, hogy a motor nélküli repülés egyike a legfontosabb nemzetvédelmi esz­köznek, melynek fejlődését és mű­ködését minden igaz hazafinak tőle telhetőleg kötelessége anya­gilag támogatni. A felsoroltakon kívül célja még a motor nélküli repülésnek, hogy nemcsak az állam, hanem egyes városok részére is neveljen piló­tákat, kik majd hivatva lesznek arra, hogy majd egyes városok légvédelmét ellássák. A jövő há­ború nem a földön, hanem a le­vegőben fog lezajlani. És itt az­tán nem lesznek frontszakaszok, melyeken belül nyugodtan élhet­nek majd a kint küzdő családa­pa, férj, vagy gyermek hozzátar­tozói, gyermekei, hanem ellenke­zőleg a cél az lesz, hogy a vá­rosokat és ezáltal az utánpótlást úgy anyagilag, mint erkölcsileg megsemmisítsék. Ezen veszélyeknek csökkenté­sére alakulnak most a légoltalmi szervek, melyek hivatva vannak arra, hogy már egy bekövetkezett légitámadásnak pusztításait csök­­kentsék, de ezzel még mindig nincs megakadályozva ennek le­hetősége. És minek megvárni a bajt és csak ennek a bajnak a csökkentésére törekedni, mikor módunkban van, ha idején hoz­­záfogunk, annak elhárítása is. De annak az elhárításnak egyedüli eszköze a megfelelő számú és utánpótlással rendelkező légihad­erő. © A motor nélkü­­t repült­ leleiMe hirdessen lapunk­ban!

Next