Kárpátalja, 1994 (5. évfolyam, 1-7. szám)
1994-01-31 / 1. szám
1994. január 31. Ára: 200 kupon V. évfolyam 1. szám KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Munkácsy Mihály (1844-1900) Német neve ellenére Munkácsy nem tudott németül, anyanyelve és így gondolkodásmódja, világképe magyar volt. Ezt azzal is kifejezte, hogy pályája kezdetén felvette a szülővárosának Munkácsnak a nevét. Bizonyára hatással volt magyarságtudatára, hogy apja Lieb Leo a Kossuth kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbe került és ott is halt meg. Miskolcról gyermeksége színhelyéről békéscsabai rokonaihoz került az árva fiú. Nagybátyja nevelte szűkös körülmények között, mivel forradalmi tevékenysége miatt eltiltották az ügyvédi gyakorlattól. Emiatt kénytelen volt kis neveltjét asztalosnak adni. Inasévei alatt a kisfiú megismerte a kiszolgáltatottság minden gyötrelmét, és azonosult a falusi nép sanyarú sorsával. Betegsége alatt megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki felismerte tehetségét. Előkészítette pesti utazását, megszerezte Ligeti Antal és Than Mór támogatását. Segítségükkel a bécsi, majd a müncheni képzőművészeti akadémiára került, de igazi mesterei a régmúlt nagy művészei Rembrandt, Brans Hal és Tintoretto lettek. Elhagyva az iskolákat, Düsseldorfban talált magára, megfestette a Sirató házat, mellyel megnyerte a párizsi szalon aranyérmét és világhírre jutott. Ebben és a következő öt évben festett képeiben a magyar sorsot, a lázadó, majd reménytelenségbe dermedt szegény parasztokat, betyárokat ábrázolta. Párizsba költözött, s az akkori európai művészet egyik vezető művésze lett. Ahogy Liszt Ferenc a magyar rapszódiák után eljutott a szélesebb távlatokat kibontó nagylélekzetű kompozíciókhoz, Munkácsy is hasonló módon alakította művészetét. Megfestette a Krisztus Pilátus előtt című nagy vásznát, mellyel áttételes módon ugyancsak a magyar sorsot idézi. Ezt követte a monumentális méretű Golgotha, majd az életművet betetőző Ecce homo. E képek mellett Munkácsy számos portrét, tájképet, életképet festett. Az ő munkája a bécsi Kunsthistorisches Museum előcsarnokának mennyezetképe, s ugyancsak nagy vállalkozása volt a magyar parlament számára festett Honfoglalás című alkotása. Munkácsy a reformkor vidékies művészeti gyakorlatból elérkezett a nyugat-európai művészet egyik fontos irányzatához a Courbet és Leibl képviselte festői, romantikus realizmushoz. Művei lelkesítőleg hatottak a közép- és kelet-európai művészekre. Barátság fűzte Repinhez, akinek néhány képén, mint a Gyónás visszautasítása, vagy a Nyersdali című kompozícióján észlelni lehet Munkácsy példáját. Munkácsy művészete nagystílű és magas színvonalú, de nemcsak a szép forma érdekelte, hanem az emberiesség, a mindenkihez szóló mondanivaló megformálása. Emiatt a Párizsban diadalra jutott impresszionisták megtépázták tekintélyét. A történelmi távlatból nézve Munkácsy visszanyerte rangját, és egyre jobban értékelik alkotásait. Érdemét nemcsak abban látják, hogy magas színvonalra fejlesztette a realizmus látásmódját, de állhatatos emberségével példát adott a magyar és a közép-európai művészeknek. Összekötő volt ő a nyugati és a keleti művészeti felfogás között. Végvári Lajos A tartalomból: BARANGOLÁS KOVÁCS VILMOS SZÜLŐFALUJÁBAN PRIVATIZÁCIÓ EGY KÜLÖNÖS ESEMÉNYSOROZAT KRÓNIKÁJA MAGYAR IFJÚSÁGPOLITIKA KÁRPÁTALJÁN AVAGY: AZ AZ ÚJSÁG, HOGY NINCS ÚJSÁG