Kárpátalja, 2006. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
2006-10-27 / 43. szám
é Kárpátalja **____________________, 2006. október 27._____________________TÁRSADALOM, KÖZÉLET Régió Emléktáblát kapott az európai nőnevelés előfutára Újabb magyar emlékhellyel gazdagodott a francia főváros: születésének kétszázadik évfordulóján Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori párizsi lakhelyén, a rue Vaugirard 37-es számú házán helyezett el emléktáblát a Párizsi Magyar Intézet. Teleki Blanka grófnő (Hosszúfalva, Kővárvidék, 1806. július 5.—Párizs, 1862. október 23.) 40 éves korában szánta rá magát, hogy - nagynénjéhez, Brunszvik Terézhez hasonlóan - felülemelkedjen „korának, rangjának, nemének” előítéletein, és nőnevelő intézetet alapítva elkötelezte magát a haza szolgálatára. 1846 nyarán bejelentette, hogy főrangú leányok hazafias nevelése céljából Pesten intézetet nyit. Vezető tanára: Vasvári Pál, nevelőnője Lővei Klára volt. A márciusi forradalmat Blanka grófnő lelkesen üdvözölte. 1848 végén intézetét bezárta, és követte a kormányt Debrecenbe. Világos után családja szatmári birtokán folytatta „meghosszabbított szabadságharcát”: bujdosókat rejtegetett, tiltott könyveket terjesztett, gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit és a nép hangulatáról jelentéseket küldött Párizsba. A „kora egyik legveszedelmesebb lázadójává” kikiáltott grófnőt a hatóságok 1851 májusában elfogták, és tíz év várbörtönre ítélték. Két év vizsgálati fogságban, három Kufsteinben és egy Laibachban - ezek voltak Teleki Blanka szenvedésének stációi. 1857- ben általános amnesztiával szabadult. További életét önkéntes száműzetésben töltötte. München, Stuttgart és Drezda után - megrendült egészségét helyreállítandó - a francia Riviéra felé tartott, amikor Párizsban váratlanul elhunyt. (hirtv.hu/fidesz.hu) Megnyílt a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadkán ■«■«■w mmmmmmmmmmmmmmmmm A szabadkai Sárgaház épületében megnyílt a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) teljes vezetősége mellett számos vendég vett részt az ünnepi megnyitón. Gémesi Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöki hivatalának szakállamtitkára szerint a szabadkai magyar tehetséggondozó gimnázium után ez az intézmény is hozzájárulhat az itteni magyarság lélekszám-csökkenésének, elvándorlásának megállításához. Pozitívumnak minősítette a tényt, hogy az új kar létrehozását szerbiai és magyarországi források tették lehetővé. (vajdasagma.info) Idén is lesz nemzetközi könyvvásár Marosvásárhelyen ......--------- ! mmm November 9-11-e között a Romániai Magyar Könyves Céh idén tizenkettedik lakalommal rendez könyvvásárt a vásárhelyi Nemzeti Színházban. A könyves mustrán magyarországi és határon túli műhelyek kiadványai közül válogathat a közönség. Tavaly a Mentor Kiadó gondozásában megjelent Énekek éneke című antológia nyerte el a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv - 2005 díját. A versenyben szereplő hat könyv közül a második díjat Jánk Károly Haiku című kötete (Koinónia Kiadó), valamint Marosi Ildikó Az erdélyi Helikon képeskönyve (Pallas-Akadémia) kapta megosztva. (hirtv.hu/fidesz.hu) Nyitra: magyarverés elutasítva A nyitrai ügyészség elutasította a bántalmazott magyar diáklány panaszát. Matina Hedvig azt sérelmezte, hogy a szlovák hatóságok beszüntették a nyomozást az augusztusban történt támadás ügyében. Az ügyészség ezzel elfogadta a szlovák rendőrség álláspontját, amely szerint az egyetemista lány csak kitalálta megveretésének történetét. Matina Hedvig állítása szerint azért bántalmazták, mert magyarul beszélt. (radio.hu/fidesz.hu) Dunaszerdahelyi emlékmű a diktatúrák áldozatainak Dunaszerdahely városa az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóján emlékművet emel (Nagy János szobrászművész alkotása) a diktatúrák áldozatainak. Ünnepélyes felavatására 2006. október 31 -én 16.00 órakor a városháza melletti téren kerül sor. Pázmány Péter polgármester megnyitója után Duray Miklós és Wittner Mária mondana beszédet A szoboravatás előtt Bíró László püspök celebrál szentmisét a római katolikus templomban. (felvidek.ma) Felidézték a forradalom emlékét Erdélyben . Csíkszeredában hétfőn délelőtt az 1956-os kopjafánál koszorúzás volt, délutántól a Csíki Játékszín nagytermében előadták a Papp Kincses Emese rendezte Székely Golgota című rockoperát Este a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusa előtti téren felavatták az Ercsey Ferenc Csíkszeredai képzőművész által készített ’56-os emlékművet. Kolozsváron este a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Apáczai Csere János Gimnázium diáktanácsa a Babes - Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt gyertyagyújtással tisztelgett. Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében ünnepi műsort rendeztek. Gyergyószentmiklóson irodalmi zenés összeállítást rendeztek a művelődési központban. Székolykeresztúron az unitárius templomban tartott ökumenikus istentisztelet után 1956 erdélyi visszhangjairól hallhattak előadást az érdeklődők, majd átnyújtották a Székolykeresztúron élő egykori politikai elítéltek által idén alapított Pro Libertate Díjakat A városháza falán emléktáblát lepleztek le az emlékezők. Kézdivásárhelyen fáklyás felvonulással egybekötött megemlékezést tartottak, virágot helyeztek el a kaszárnya előtti emlékműnél. (MTI/fideszfrakcio.hu) ’56-os emlékjel Gálocsban Az 1956-os magyar forradalom idején az ungvári járási Gálocs községben három tizenéves úgy érezte, nem maradhat tétlen: „ellenálló csoportot” szerveztek, majd a forradalom második évfordulóján röplapokkal tiltakoztak a szovjet beavatkozás miatt. Ezeket a fiatalokat nevezték később gálácsi csoportnak. Tagjai közül kettő börtönbe került, a legfiatalabb - 13 éves - KGB-s megfigyelés alá. A nyomozók az ügybe ártatlanul belekeverték a falu szülöttét, Gecse Endre huszti református lelkészt, akit a kihallgatások során halálra vertek. A három bátor fiú ügye miatt sok embert hallgattak ki, hurcoltak meg az ungvári járási kis faluban, talán emiatt is élnek élénkebben az ott élők emlékezetében az 50 évvel ezelőtti események. , A mi kis falunk, a KMKSZ- tagok elhatározták, hogy a gálocsi temetőkertben emlékjelet állítunk az 1956-os magyar forradalom emlékére, és azok emlékére, akik a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságért. Emlékeztesse ez a kopjafa azokat, akik a magyarságért tesznek, hogy érdemes népünkért küzdeni” - kezdte ünnepi beszédét Molnár László, a gálácsi KMKSZ- alapszervezet elnöke, a gálocsi csoport egykori tagja, majd megköszönte a támogatók, többek között a Budapesten élő Török Iván segítségét. Dr. Brenzovics László, a megyei tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A forradalom tanulsága az, hogy egy összetartó, egymást támogató nemzetet még egy hatalmas birodalom sem tud legyőzni. Azonban semmifajta pénzzel, semmifajta támogatással összetartani nem lehet egy olyan közösséget, ahol nincs megegyezés, nincs egymás iránti tisztelet és együttműködésre való törekvés. Közös felelősségünk mindent megtenni annak érdekében, hogy azt, amit őseink ránk bíztak, amiért oly sokan az életüket áldozták, a magyar népnek a szabadságát, függetlenségét és egyetértését fenntartsuk és előre vigyük a közös, szebb, boldogabb jövőnk érdekében.” Balogh Bernadett előadásában egy forradalmat felidéző vers hangozott el, majd dr. Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a beregszászi főiskola rektora szólt arról, hogy a magyarság Mohács utáni történetének sikertelen szabadságharcai következtében sohasem tehette azt, amit kellett, csak azt, amit lehetett. „Ennek a megalkuvásnak a tagadása 1956, amikor a magyar nép azt tette, amit kellett, és nem azt, amit lehetett.” A kopjafát Poharecki Róbert római katolikus plébános és Tóth Jenő görög katolikus parochus áldotta meg. A helyi lakosok mellett a körzet KMKSZ-alapszervezeteinek vezetői is megjelentek a megemlékezésen, amely koszorúzással és a Szózat eléneklésével zárult. dózsa 1956-2006 A Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának jubileumi rendezvényei Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját több rendezvény szervezésével, illetve ünnepi fogadással méltatta a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa. Kiállítás a főiskolán: 1956 - a szabadság reménye .............. Október 19-én történelmi tablókiállítás nyílt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének Esztergom termében. A mintegy negyven magyar ás orosz nyelvű tabló a forradalom előzményeit, menetét, elfojtását és következményeit mutatja be kronológiai sorrendben, válogatott archív képanyag és magyarázó szöveg, idézetek segítségével. Hasonló kiállításokkal emlékeznek meg a magyar forradalomról ezekben a napokban a világ számos fővárosában, illetve azokban a városokban, melyek érintettek voltak a magyar forradalomban, amelyek a forradalmárokat adták. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke köszönthette a tárlatot befogadók nevében a megjelenteket. A szépszámú közönség soraiban ott voltak Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul, az ungvári magyar főkonzulátus és beregszászi ügyfélszolgálati irodájának munkatársai, Beregszász város vezetői, közéleti személyiségei. Az elnök köszönetet mondott a lehetőségért, hogy az általa vezetett tanintézmény helyt adhatott egy olyan kiállításnak, amely történelmünknek egyik utolsó, az anyaországgal még közösen átélt élményére emlékezik. Mint a szónok rámutatott, 1956-ban a kárpátaljai magyarok mélyen átérezték mindazt, ami Magyarországon történt, hiszen maguk is megtapasztalhatták, milyen erők ellen kelt fel az anyaország, sokuk csak néhány évvel korábban térhetett vissza a gulág haláltáboraiból. A rendezvény házigazdájaként Sziklavári Vilmos főkonzul fejezte ki háláját, amiért a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola befogadta a kiállítást. Megnyitó beszédében a főkonzul az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről szólva méltatta a magyar nemzet bátorságát, valamint áldozatát, amellyel magára hagyatva is hitet tett a szabadság, a demokrácia és a függetlenség mellett. Pohárköszöntőjében Sziklavári Vilmos emlékeztetett, hogy Kárpátalján is nagyon sokan kivették a részüket a forradalomból, amit az akkori szovjet hatalom igen sok börtönévvel jutalmazott”. A továbbiakban az egybegyűltek meghallgathatták Márai Sándor Mennyből az angyal című költeményét Orosz Melindának, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészének tolmácsolásában, majd a beregszászi főiskola kórusa adott elő egy dalművet. A kiállítást jövő csütörtökig tekinthetik meg az érdeklődők. Emléktábla az ungvári börtön falán— Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után az ungvári börtönben a megtorló szovjet rezsim 840 magyar állampolgárt tartott fogva: a levert szabadságharc szervezőit, a nemzetőrségek parancsnokait, a nemzeti bizottságok elnökeit és más forradalmárokat Eme emlékeztet mostantól az épület felén elhelyezett emléktábla - Max Péter szobrászművész alkotása melyet a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nagy Imre Társaság állíttatott a szabadságharc hősei és áldozatai emlékére. 1956-ban a magyar társadalmat átitatta a szabadságvágy és a totalitárius rezsim felváltásának igénye egy demokratikus rendszerrel. A sztálinista rezsim magyarországi kiszolgálói kétségbeesetten igyekeztek megtartani jogszerűtlenül szerzett hatalmukat és ennek érdekében saját népükkel szemben a Szovjetuniótól kértek és kaptak segítséget A levert szabadságharc szellemisége - három évtized elteltével - mégiscsak maga alá temette a szocialista világrendszert - fogalmazott ünnepi beszédében Sziklavári Vilmos főkonzul. A magyar hazafiak és a demokratikus társadalomért küzdők igen súlyos árat fizettek elveikért: a forradalomban 3652 magyar és 640 szovjet állampolgár vesztette életét, a szabadságharcot követő három évben több mint 230 embert akasztottak fel a forradalomban való részvételért, több mint 20 ezer embert börtönöztek be, 13 ezer embert internáltak, mintegy 250 ezren elhagyták hazájukat, és menekültek a nyugati országokba - mutatott rá a főkonzul, majd hozzátette: azon hős szabadságharcosok előtt tisztelgünk, akik mertek szembeszállni a totalitárius rezsimmel és egy demokratikus társadalom létrehozását tűzték zászlajukra. Végül köszönetet mondott Ukrajna Külügyminisztériumának, Kárpátalja és Ungvár közigazgatási elöljáróinak, valamint az ungvári börtön vezetőinek, hogy lehetővé tették az emléktábla elhelyezését és felavatását. A megyei tanács nevében Brenzovics László elnökhelyettes, a KMKSZ alelnöke mondott köszöntőt: „Történelmi eseménynek vagyunk tanúi. Az egykori szovjet birodalom területén először állhat olyan emlékjel, mely jelzi: volt 1956, mely emlékeztet a szabadságharc hőseire. Magyarországon Dávid és Góliát küzdelme folyt 50 évvel ezelőtt melyből végül Dávid került ki győztesen. Az orosz felsőház a mai napon nyilatkozatban közölte: az orosz törvényhozók erkölcsi felelősséget éreznek a Magyarországon történtekért, ezzel elismerve, hogy az akkori szovjet országvezetésnek nem volt igaza, amikor megfosztott egy népet a szabadságától. A szabadságharc nem volt hiábavaló, hatására enyhült a rezsim, élhetőbbé vált a világ. Példájából ma is lehet erőt meríteni a további küzdelmekhez.” Köszöntötte a jelenlévőket Gajdos István UMDSZ-elnök, Volodimir Szimulik, Ungvár alpolgármestere. Lakatos István, a Nagy Imre Társaság Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezetének elnöke tolmácsolta a megjelenteknek Nagy Erzsébet a Nagy Imre Társaság örökös elnökének szívélyes üdvözletét és köszönetét. „Szent forradalom volt 1956. Magyarországon nem volt olyan falu, de még tanya sem, ahol valami ne történt volna. Forradalmi bizottságok szerveződtek, önkezdeményezésre. Még az orosz megszállók is velünk éreztek” - emlékezett az egykor Ungváron raboskodók nevében Újság Tibor tanár, 56-os szabadságharcos, majd elszavalta Buda Ferenc forradalmi diákvezér 1956-ban írt, Rend című versét Az emléktáblát Sziklavári Vilmos és Lakatos István leplezték le. A jelenlévők elénekelték a Szózatot, majd megkoszorúzták az emléktáblát. 20 kárpátaljai kitüntetett —.—— A Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának ünnepi fogadásán 20 kárpátaljai magyart tüntettek ki a Szabadság Hőse Emlékéremmel. „A Magyar Köztársaság nevében a Szabadság Hőse Emlékérmet adományozzuk azon személyek részére, akik 1956 októberében, majd a megtorlás sötét korszakában a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összefogás melletti kiállásukkal példát adtak hazaszeretetből” - áll az emlékérem kísérő oklevelében, melyet az ’56-os emlékév fővédnökei írtak alá. Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kosáry Domonkos, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Kárpátalján 20 személy kapott ilyen emlékérmet, melyet Sziklavári Vilmos főkonzul nyújtott át az érintetteknek. A jubileumi emlékéremmel az 56-os szervezetek által felterjesztett személyeket tüntették ki. Kárpátalján a magyar külképviselet végezte a felterjesztést, egyeztetve a magyar szervezetekkel. Az éremkészítő vésnök személye megegyezik a 16 évvel korábban készített érdemérem alkotójával. Az átadásra került közel 1400 emlékéremből 700-at Magyarországon, 700-at külföldön adtak át október 20. és 23. között. szcs/-nagy-