Kárpátalja, 2011. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-14 / 2. szám

lő) Kárpátalja L=1 1_______________________2011. január 14.__________________________ Került-e dioxinos tojás Kárpátaljára? Mint a hírekből értesülhet­tünk róla, az Európai Unióhoz tartozó államokban nagy vihart kavart, miszerint Németország­ból származó, dioxinnal fertőzött tojás került sok országban a ke­reskedelmi forgalomba. De va­jon Ukrajnában, konkrétan ná­lunk, Kárpátalján is fennáll-e a veszély, hogy fertőzött tojást vá­sárolhatunk a piacokon, illetve a nagyáruházakban? Szúrópróba­szerűen érdeklődtünk néhány il­letékesnél, illetve kereskedelmi egységnél.­­ Ukrajnában csak belföldi tojás kerül a kereskedelmi forga­lomba, az Európai Unióhoz tarto­zó államokból, így Német­országból nem importálunk tojást - fejti ki Jurij Tovtin, a Kárpátal­jai Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetőjének helyettese. - A kijevi központunktól kapjuk a tojást, nem árusítunk külföldről behozottat - nyilatkoz­ta lapunknak Okszana Rosko, a Barva üzletlánc ungvári szuper­marketjének adminisztrátora. - Nálunk csak kárpátaljai ter­melők által szállított tojást árusí­tanak, nem kapható Németország­ból származó tojás -állítja Vaszil Hlisz, az ungvári Korjatovics téri piac igazgatója. L.M. 1700 hrivnyával nőnek a kommunális kiadások 2011 nehéz év lesz Idén minden ukrajnai család kommunális ki­adásai átlagosan 1700 hrivnyával nőnek - írja az Ukrán Szakszerveze­tek Nemzeti Fórumára (NSZPU) hivatkozva a liga.net. A cikk sze­rint a szóban forgó számítá­sokat a közpon­ti fűtés, a föld­gáz és a villa­mos energia árának emelé­sével kapcsola­tos kormány­tervekre vonat­kozó hivatalos információk alapján végez­ték el a szak­­szervezetnél. A kalkulációnál azzal számol­tak, hogy január 1-jétő­l a köz­ponti fűtés tarifája 35 százalék­kal, április 1-jétől a földgáz ára 50 százalékkal növekszik majd, míg a villamos energia áprilistól 100 százalékkal, augusztus 1-jétől pedig további 39 százalékkal nő majd. Ugyanakkor, mutatott rá Miroszlav Jakibcsuk, az NSZPU elnöke, az idei költségvetésben gyakorlatilag befagyasztották a szociális kifizetések szintjét, s a szakszervezetek a bérek, illetve a munkahelyek számának növeke­désére sem látnak lehetőséget 2011 -ben. Ily módon, mutatnak rá megfigyelők, a lakosság kiadásai már egyedül a kommunális szol­gáltatások esetében gyorsabban nőnek majd, mint a bevételeik. A hír szerint Jakibcsuk hozzátette: a rászorulóknak a kommunális szubszídiók rend­szerére sem érdemes különö­sebben számítaniuk, amelynek a kormány szerint kompenzál­nia kellene a tarifák emelését, mivel, a szakszervezetek adatai szerint, csupán a kérelmezők egyharmada számára enge­délyezik a fo­lyósításukat. Korábban a Gorsenyin Intézet felmé­réséből kide­rült, hogy Uk­rajna lakossá­gának több mint fele (56,3 százaléka) számára gon­dot jelent a kommunális szolgáltatások díjainak ki­­egyenlítése. Ugyanakkor a kormány részé­ről még ősszel bejelentették, hogy a kommunális szolgálta­tások minőségének javulására nem számíthatunk, miután erre nincs pénz. sze. A központi fűtés ta­rifája 35 százalék­kal, a földgáz ára 50 százalékkal, a villamos energiáé előbb 100 száza­lékkal, majd továb­bi 39 százalékkal nő majd az előrejel­zések szerint Kitekintő: A magyarokról írták Magyarország 2010-ben: nacionalizmus és új hatalmi rendszer Az új év első napjaiban tekin­télyes tanulmány jelent meg a fenti címen az ungvári ua­­reporter.com internetes hírportá­lon a Magyarországon tavaly végbement politikai változások­ról. Miután a cikk végén aláírás­ként csupán annyi áll, hogy UumepHem­uidaHue UA-Re­­porter.com, csak találgathatunk, hogy ki lehet a szerző. Az írás alapján úgy képzeljük, Magyar­­országot alaposan és belülről is­merő ember lehet, aki irigylésre méltó felkészültséggel és tárgyi tudással fejti ki témáját. Az is bi­zonyosnak tűnik, hogy orosz le­het, vagy legalábbis szovjet nevel­tetést s nemcsak mert oroszul ír, hanem főleg azért, mivel a sorok közül lépten-nyomon kiérezhető az a jól ismert nagyorosz, koráb­ban szovjetnek álcázott birodalmi mentalitás, amely a gyarmatosí­tó magasabbrendűségével és le­kezelő modorában mond ítéletet mindenről és mindenkiről-főleg azokról, akik éppen nem hajtanak fejet a nagyhatalom előtt. Az ua­­reporter.com azon mérsékelten ukrán nemzeti irányultságú por­tálok egyike, amely árgus szemek­kel figyeli a belső ellenségek mel­lett a szomszédokat is, kimondat­lanul potenciális agresszorokat látva bennük. így érthető, hogy szívesen leközölték a szóban for­gó írást, hiszen nyilván úgy látták, hogy az alaposan „leleplezi” az új budapesti vezetés fondorlatos terveit. Sajnos a kényszeres ellen­­ségkeresés közben nem veszik ész­re, hogy az utóbbi húsz esztendő­ben az ukránokat és Ukrajnát ugyanezen fensőbbséges modor­ban döngölik a sárba újra és újra. Azok számára, akik elszoktak már az efféle Moszkvából érkező dör­gedelmektől, illetve még mindig nem hiszik, hogy mennyire kevés­sé tisztelnek bennünket, magyaro­kat egyes ukrán polgártársaink, következzék néhány sommás megállapítás a tanulmányból. „A magyarok az elmúlt 2010- es esztendőben megerősítették a XIX. század óta ismert tényt, hogy éppen ők Európa „legnacionalis­tább” népe. A szavazófülkék for­radalma - ahogyan ezt az ese­ményt elnevezte annak „vezére”, Orbán Viktor, 2010 tavaszán bebi­zonyította, hogy a magyar szavazók legalább 75 százaléka a modern kor naftalinszagú ideológiáinak egész halmazából csupán egyet választ - a nacionalizmust. És a belátható jö­vőben Magyarországon ennek nincs más alternatívája. Ezért nem véletlen, hogy Ma­gyarország politikai tájképe, mely az utóbbi 20 évben alakult ki, telje­sen megváltozott, és az ország új hatalmi konfigurációt kapott az el­következő évtizedre.” A cikk ismeretlen szerzője e sommás bevezető után röviden összefoglalja azokat a mélyreható változásokat, amelyek a magyar politikában mentek végbe a 2010. áprilisi parlamenti és az októberi önkormányzati választások követ­keztében, hangsúlyozva a Fidesz vezetőinek túlsúlyát a parlamentben és az ország legnagyobb városainak élén, olyan beállítottsággal, mintha nem is egy demokratikus európai államról ima, hanem a posztszov­jet térség valamelyik kevéssé sza­lonképes utódállamáról. „Ily mó­don a különböző szinteken a politi­kai hatalom egyetlen központja az országban a Fidesz parlamenti frak­ciója lett, amelynek tagjai a minisz­tériumokon keresztül irányítják az államigazgatást, vezetik a kulcsfon­tosságú helyi önkormányzatokat és ellenőrzik a Fidesz pártstruktúráját a párt helyi szervezeteiig. A frakció felett pedig az egyszemélyi vezető, a kabinetvezető miniszterelnök, Or­bán Viktor áll, akinek a tekintélye és vezető szerepe a pártban kétség­bevonhatatlan. Mától kizárólag ő engedélyez belépést a magyar po­litika felsőbb köreibe.” Mint hozzá­teszi, a Fidesz és koalíciós partne­re, a kereszténydemokrata párt két­harmados, alkotmányozó többsége a parlamentben az új törvények el­fogadásának hatékony szervévé változtatta a magyar országgyűlé­sét. ,Az Alkotmánybíróság kísérle­tét, hogy befolyást gyakoroljon a törvényhozás folyamatára, tavaly novemberben könnyedén megaka­dályozta a parlamenti többség. Vég­eredményben az alkotmánybírákat megalázták, magát ezt a szervet pedig jelentéktelen politikai deko­rációvá változtatták. Napirendre került Magyarország új, a kormány­zó rezsimhez igazodó alkotmánya előkészítésének kérdése.” A cikkíró felhívja a figyelmet, hogy a Fidesznek a Duna-meden­­cében élő magyar nemzeti kisebb­ségek különféle autonómiaformái­ért folytatott küzdelme kockázatos­nak tűnik Magyarország számára, mivel konfliktusokhoz vezethet a szomszédokkal. Érvelése szerint éppen a konfliktusok lehetőségének ellensúlyozására lettek aktívabbak a fideszesek a regionális politika terén a közös gazdasági és politikai érdekek érvényesítésében az Öreg Európával és Oroszországgal szem­ben. Az új magyar külpolitika érté­kelése kapcsán a cikk írója szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni „a vidéki (azaz Orbán Viktor - a szerk.) személyes ambícióját, aki nem kevesebbet akar, mint olyan személyiségként bevonulni a törté­nelembe, aki lerombolta Trianont”. A legtri­viálisabb pedig, teszi hozzá, Orbán Viktornak és a Fidesznek az a törekvése, hogy megszilárdítsák hatalmi helyzetüket, megszerezve az új magyar állampolgárok szava­zatait a következő, 2014-es parla­menti választásokon. A cikk utal a WikiLeaks által nemrég megszellőztetett amerikai külügyi dokumentumok egyikére, amelyben Orbán Viktort úgy jellem­zik, mint a „mi kurafunkas”, aki haj­lamos a politikában „a tűzzel játsza­ni”. ,A tekintetben szemléletes, hogy Magyarország mostani külügymi­niszterét, az erdélyi Martonyi Gézát (valójában Jánost - a szerk.) olyan emberként ismerik, aki távol áll a magyar nacionalizmustól. Karrierje és kapcsolatai alapján helyesebb vol­na Martonyit a modern globalizmus „ügynökeként” meghatározni a ma­gyar kormányban. Ezért jogosan merül fel a kérdés, vajon nem szank­­cionált-e az új magyar nemzeti poli­tika azok által, akik a nemzeti álla­mok pozícióinak további aláásásá­­ban és kiprovokált konfliktusok ál­tali diszkreditációjában érdekeltek?’ A szerző részletesen foglalko­zik Magyarország és Oroszország viszonyával is, s ugyancsak a globalisták kezét látja abban, hogy az új magyar vezetés igyekszik kiszorítani az országból mindent, ami orosz, illetve mondvacsinált gazdasági problémákra hivatkoz­va jegeli a két ország viszonyát. Ennél a véleményénél azonban sokkal érdekesebb az a néhány mondat, amellyel az orosz-ma­gyar viszonyt jellemzi, illetve azokat, akik azt 1990-től napjain­kig alakították. „Úgy alakult, hogy 1990 után viszonyát Orosz­országhoz Magyarország a ma­gyar szocialisták közvetítésével alakította. Itt megmutatkoztak a KGST-ig és az SZKP KB nem­zetközi osztályáig visszanyúló korábbi személyes kapcsolatok és szimpátiák. (...) Hogy megért­sük, mi történik itt, mindenekelőtt figyelmet kell fordítanunk a „fi­atal demokraták” - a Fidesz párt alapító atyáinak, akikhez Orbán Viktor, a párt vezére is tartozik - a mentalitására. (...) A „fiatal de­mokraták” nem ismerték a karri­erszempontok és a szervilizmus pragmatizmusát, mivel fiatalsá­guk miatt nem csináltak vagy nem érkeztek karriert csinálni Kádár János pártjában. Érzései­ket és tudatukat ifjúkorukban a Nyugat tömegkultúrája hódította meg, ezért Oroszország megérté­sének más útja­­ az orosz klasszi­kus kultúrán keresztül - számuk­ra kezdettől zárva volt. Mellesleg Dosztojevszkij és Tolsztoj őszin­te rajongója aligha lett volna ké­pes a magyar politikába menni. Annak provincializmusa a kultu­rálisan fejlett emberből csak há­nyingert válthat ki. És ez függet­len attól, hogy hortisták, kommu­nisták, szocialisták a liberálisok­kal vagy, mint most, a fideszesek állnak a kormány­keréknél. Úgy tűnik, hogy Magyarország min­den nagysága vezéreinek politi­kai erényeivel együtt lehanyatlott 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatamezőn. Ettől a naptól kezd­ve minden politikus, ritka kivéte­lektől eltekintve, majdnem min­dig nyárspolgár, akinek életcélja, hogy helyes beszédeket mondjon, jókat egyen, finomakat igyon és szépen feküdjön a temetőben. És láthatóan - sajnos - Orbán Vik­tor sem kivétel ez alól.”­zzz AKTUÁLIS Egyházi hírek Papszentelés Munkácson (Folytatás az I. oldalról) Az ünnepségen részt vett Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa (lelki vezetője), aki Majnek An­talt a diakónus pappá szentelésé­re kérte fel. A megyéspüspök beszédében elmondta: minden papi hivatás Isten ajándéka, mellyel egy újabb pásztort ad nyájának, ezért hálatelt szívvel kell örvendezni, amikor a mun­kácsi egyházmegye új pappal gyarapodott. A papszentelés szertartása során a jelölt ünnepélyes ígére­tet tett, hogy mindenkor hű lesz hitéhez, egyházához. Majd arc­ra borult, mialatt a hívek a Min­denszentek litániáját énekelték. A püspöki kézrátétel és a fel­szentelő ima után a felszentelt kezeit krizmával kenték meg, majd paténára helyezett kenye­ret és kehelyben elegyített bort és vizet vett át. Végezetül a je­lenlevő papok közül néhányan beöltöztették új társukat papi mi­seruhába és stólába. Petenko Miron 1971. augusz­tus 25-én született Huszton. Teo­lógiai tanulmányait, a szolgálatra való felkészülést az Egri Érseki Papnevelő Intézetben végezte. Jelenleg Magyarországon még három kárpátaljai hallgató tanul: egy huszti és egy munká­csi fiatalember az Egri Érseki Papnevelő Intézetben, egy rahói papnövendék Budapesten, to­vábbi három pedig a gorodoki (Ukrajna) papnevelő szeminári­umban Perecsenyből, Szoly­­váról és Nagyszőlősről. Az újonnan felszentelt pap első szentmiséjét január 9-én tar­totta a huszti plébániatemplom­ban. szs Segítség a rászoruló gyermekeknek A közelmúltban négy ti­szaháti település (Nagypa­lád, Tiszabökény, Farkas­falva és Tiszapéterfalva) görög katolikus közössé­gei - amelyekhez csatlako­zott a nagypaládi reformá­tus gyülekezet is - gyűjtést szerveztek a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon, valamint a Királyházi Család Típusú Gyermekotthon rászoruló kicsiny lakói javára. Mint Bakancsos Sándor for­­golányi áldozópap elmondta: Tiszabökény, Farkasfalva és Tiszapéterfalva görög katolikus közösségeinek körében hagyo­mány, hogy minden évben az or­todox karácsony táján gyűjtést szerveznek a rászoruló gyerme­kek számára. Idén hozzájuk csat­lakoztak a nagypaládi görög ka­tolikus és református hitközségek tagjai is. Ennek eredményeként mind a négy településen tekinté­lyes mennyiségű ruhanemű, édesség, gyümölcs és játék gyűlt össze, valamint Nagypaládon 510 hrivnya pénzadomány is. Az adományokat Bakancsos Sándor és Pősze Roland tisza­­bökényi görög katolikus parochus juttatta célba a négy te­lepülés küldötteinek kíséreté­ben: a pénzadományt a Nagy­dobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthonba, a többi ado­mányt pedig a királyházi gyer­mekek számára. Mint megtud­tuk, Királyházán a gyermekott­hon keretén belül tíz gyermeket befogadó árvaház, 45 gyermek számára pedig óvoda működik, öt nővér felügyelete alatt. Mind a gesztus, mind maga az ado­mány mindkét helyen nagyon sokat jelentett, s megörvendez­tette a pici szíveket. Bakancsos Sándor elmond­ta, terveik szerint a gyűjtést a jövő évben is megszervezik. halász A megfelelés kényszere Légy a légypapíron, avagy az UMDSZ esete az aranybányával Mint azt már korábban megírtuk, a megyei tanácsülésen a régi­ós és JEC-es többségű önkormányzat a nagymuzsalyi aranybánya újraindítását kérte(!) az ukrán kormánytól. Azt a tényt, hogy ez gaz­daságilag mennyire indokolt, ne tárgyaljuk, de hogy egy aranybá­nya - ismerve a mi viszonyainkat - környezetszennyező, azt már bőven bizonyította a bánya eddigi története. A KMKSZ megyei ta­nácsi képviselői és a beregszászi KMKSZ-frakció ennek megfele­lően egyöntetűen tiltakozott a megyei tanács kérése ellen. További fejlemény, amiért tollat ragadtunk, hogy sajátos módon, csúsztatva, megmásítva, sőt egy magát magyarnak valló párt eseté­ben megmagyarázhatatlanul tálalja írásaiban az ügyet az UMDSZ-es sajtó. Idézzük: ,Jári József képviselő kérdésére Bihari András elmond­ta: bár a sajtóban felröppentek hírek a Muzsalyi Aranybánya újrain­dításáról, a vállalat ellen jelenleg csődeljárás van folyamatban. " (KISZ, 2011. január 6-i, Beregi Hírlap január 8-i számai). Lapunk érdeklődésére Sin József, a KMKSZ-LMP frakcióve­zetője elmondta: „Felháborító, ahogy az UMDSZ-es sajtó, illetve annak egyik vezetője, Zubánics László, aki egyben a Beregi Hírlap főszerkesztője is, elferdíti a tanácsülésen történteket. Én egy „proteszt” határozat elfogadását kértem a járási képviselők részé­ről az aranybánya újraindítása ellen, hiszen a bajt jobb megelőzni. Zubánics főszerkesztő pedig a KISZO-ban és a Beregi Hírlapban úgy tálalja, mintha nem is a megyei tanács döntéséről, hanem csak va­lamiféle, a sajtóban felröppent hírről lenne szó. Hogy mi lehet az oka az olvasó ilyen nagymértékű félretájékoztatásának? Nos, véle­ményem szerint az UMDSZ, melyről köztudott, hogy a választá­sokkor összeállt a Régiók Pártjával, annak csicskásaként tevékeny­kedett, megfelelési kényszerben szenved a hatalmon lévők felé, ám azt mégsem vállalhatja nyíltan, hogy támogatná az aranybánya új­raindítását, hiszen ezt­ sem a muzsalyi magyarok, sem a környeze­tünkért felelősséget érző más polgártársaink bizonyára nem vennék jó néven egy magát magyar érdekvédőként deklaráló párttól, így továbbra is marad számukra a Csúsztatás és az összevissza hazudó­ r*­i

Next